Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-11 / 80. szám

1944. április 11. ZALAMEGYEI ÚJSÁG cTíapi Sirei ■ tv*— Holnlap: márc'us 12., SZERDA, a kato­likus naptár szerint Gyű’a pk. napja lesz. Éjjeli ügyeletes gyógyszer!-ár: dr. Mamii (Szechienyx-tér). — Szerkeszt ősegünk gyásza. Csordás Já­nost, lapunk belső munkatársát súlyos csapás érte, mivel felesége súlyos betegségben idő- előtt fiúgyermeket szült. A kicsi mindössze 2 napot élt és a keresztségben Péter nevet kapott. A keresztapai tisztet Sinka István, a neves író vállalta. Munkatársunk gyászában a lap szerkesztőségének minden tagja osztozik. A csöppség temetése ma délután volt. — Ünnepi püspökmise Veszprémben. Mindszenty József megyéspüspök Hú s vétve sár - nap délelőtt 9 órakor mondotta első ünne­• pélyes főpapi miséjét. Utána főpapi áldását iadta a hívekre. t — A szombathelyi fopászíor székitvlyén. Kovács Sándor szombathelyi püspök értesülé­sünk szerint folyó hó 15-én veszi át végle­gesen a szombathelyi egyházmegye vezetését. Valószínűleg első ténykedései közé tartozik majd a zalaegerszegi plébános kinevezése, aki­nek személye rendkívül nagy érdeklődést kelt Zalaegerszegen. — Zalai író előadása a ka.sai rád‘óban. Márkus Dezső balatonfüredi tani lő, a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör rendes tagja csütörtökön a kassai rádió műsorában 5.55 órakor felolvasást tart »Tavasz a Balatonon« címen. — Adomány a bombák ár cstiltoknak. Ke- resztűry Háziipar 500 pengőt juttatott el szer­kesztőségünkhöz, a budapesti bombakárosultak javára. A küldeményt továbbítjuk és ezzel ,a Zaiamegyei Újság is bekapcsolódik abba a nagyarányú gyűjtésbe, ami a bombakárosultak megsegítésére irányul. Felhívjuk olvasóinkat, hogy a nemes célra adományaikat juttassák el a szerkesztőséghez, ahonnan azt együtt to­vábbítjuk. — Női kereskedelmi közép’skoSa nyílik Nagykanizsán. A nagykanizsai városi közép- kereskedelmi iskola felügyelőbizottsága leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy a fiú keres­kedelmi középiskola évfolyamaival párhuza­mosan női kereskedelmi középisko'át állítanak fel, melynek megszervezésével dr. BorsaSBéíát bízták meg, aki az 'ez év {őszén megnyíló iskolának igazgatója lesz. — Gyenge érdeklődés mellett túr tették meg a Katolikus Legényegylet szmműelőr.dá- sát. Megírtuk többször, hogy a Katolikus Le­gényegylet műkedvelő gárdája rövid három­hetes tanulás után előadta a »Karikagyűrű« című énekes és táncos színművet. A szereplők legnagyobb része új volt, mivel a regi ki­próbált szereplők katonai szolgálat miatt nem léphetnek a színpadra. A darab - előadásában Lancsek Ferenc, Nátrán Pannika, Kőrössy Margit és Megyery József mellett Sikló y Ár­pád, Bodies Margit, .Takács Lajos, Mass La­jos, Kőrössy Lajos, Németh Lajos, Antal Jó­zsef és V id a Ferenc jeleskedtek. A zenét Si­pos Árpád és Feri cigányzenekara szolgáltatta, míg a darabot a legényegylet egyik régi tagja, Bánhegyi István tanította he- (Á közipinség, sajnos, csak igen csekély számban jelent meg az előadáson. — Muraköz! zsarolókat ítéltek eh Tides Márton Ó3 Prekszavecz György bot tornyai lako­sok közösen béreltek egy kisebb szénbányát. A bérletet később Zsganecz Ferenc szerezte meg. Zsganecz szorgalmasan termelte a sze­net, amikor megjelent a bányánál a két régi bérlő és fejszével arra kényszerítették, hogy hagyja ott a kibányászott szenet. Feljelentés folytán zsarolás vétsége címén emelt ellenük vádat az ügyészség s miután tettük beigazo­lódott, Tisics Mártont, mint tettest 200 pen­gőre, Prekszavecz Györgyöt, mint bűnsegédet Í00 pengőre ítélték jogerősen. s. Halálos szerencsétlenség Csatár községben Zalaegerszeg, április 10. Nem mindennapi, súlyos kimenetelű sze­rencsétlenség játszódott le az ünnepek előtti napokban Csatár községben, Káuzli Gyula es- 1 peres;plébános gazdaságában. Ugyanis Zsup- pán József 17 éves gazdasági cseléd egyik kocsissal együtt hordtak valamit a határból a gazdaságba, amikor a lovak hír tel énül meg­ugrottak és vad vágtába kezdtek. Zsuppán hatul ült a kocsin és előre .ugrott, hogy d, kocsisnak segítségére legyen a megvadult ál­latok megfékezésében. A kocsi azonban hir­telen nagyot' zökkent és Zsuppán hatalmas í\ben kizuhant az úttestre, ahol eszméletle­nül terült el. A környéken lakók azonnal segítségére siettek, értesítették a mentőket, akik Zsup- pánt azonnal a zalaegerszegi kórházba szál­lították. Hiába volt azonban minden igyeke­zet, Zsuppán Józsefet nem sikerült eszméletre téríteni s vasárnap éjjel meghalt. A zalaegerszegi kir. rendőrkapitányságról dr. Kádár Béla rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője vasárnap szállt ki a kórházba, ahol a boncolás adatait felvette. Ä halálos szerencsétlenségért senkit sem terhel a fele­lősség. Ősi állatfajtáink Irta: fülöp István III. 1880 óta szinte tervszerűen irtottuk ezt az ősi magyar tájfajta hűséges igavonó jó­szágunkat az idegenből betelepített! Jdegen fajták kedvéért. így lassan ^mintegy 80 szá­zalékban a fölbe költöztettük a halálra ítélt keménykötésű szilaj marhafajtánkat. Az ide­gen jövevényekről pedig az lett a keserves ta­pasztalatunk, hogy nehezen, vagy sehogy sem tudta megszokni a mi sajátos éghajlatunkat. Mintagazdaságokbau tűrhetően viselik • el az adott nehézségeket, mert a béressel és a gaz­dával \ az állatorvos is ébren őrködik a féltett életük fölött. De hol van ma még a magyar parasztnak olyan lehetősége, hogy nemcsak az erre a célra rendszeresített fejősgazdát, de, hogy állatorvost tartson. Még ha községenként volna, úgy a községi állatorvosok sokat tud­nának segíteni éghajlatunkba kényszerített kül­földi szarvasmarha-jövevény cinken. Jelenleg az a helyzet, hogy még csak annyira jutottunk, hogy vannak ugyan állatorvosaink, de elkép­zelhető, mily nagy fáradságot és áldozatot kí­vánunk tőlük, mikor sokszor 50 kilométeres távolságra kellene kiszállniok, hogy állataink gyógykezelését elvégezzék. Ilyen körülmények között bármennyire a szívén is viseli az ál­latorvos a rábízott állatok egészségügyét, a munkájuknak alig van jelentősége. A tapasztalat szerint az idegen tájfajta szarvasmarhák, amelyek a kisgazdák kezén vannak 80 százalékban, valamilyen tuberkuíó- tikus betegségben szenvednek. Sajnos, a ma­gyar kisgázdatársadamm jelenlegi gazdasági le­hetőségei nem engedik, hogy a tejelésre be- állí ott marhákat, ha még a szaktudás birto­kában volnának sem tudnák észszerűén takar­ni ányozni és istállóban tartani. A kisgazdáink­nak majdnem mindenütt, egész gyáron át, vagy legelőn, vagy, ha ott nem, akkor járom­ban van a tejelő marha. Természetes, hogy ilyen tenyésztés mellett valami sok tejet nem is adhatnak. Viszont vannak a magyar fajta marhák között is jobban tejelők. Áz Alföl­dön nem ritka 8—10 literes tej hozam. Termé­szetes, minőségileg messze fölötte áll ízben és zsírtartalomban az idegen tájfajta szarvas­marháink tejénél. Hogyha a mi magyar szilaj marháinkat úgy megkímélnénk a munkától, a nehéz iga vonástól, a legelőre járástól, de kü­lönösen a legelőn a koplalástól, akkor nem lett volna soha szükség arra, hogy halálra ítéljük azt az állatfajt hazánkban, mely együtt küz­dötte velünk végig a magyar történelem véres zivatarait. Mellettünk ballagott, húzva a nehéz sors szekerét és még a munka mellett i»( megadta síró, éhe3 gyermekeinknek hosszú év­századokon keresztül az »édes fejet«. Amikor az európai ember még cölöpépít­mények korszakát élte, Ázsia délnyugati vi­dékein már nagyfokú műveltség honolt. Kr. e. 4—5 ezer évvel, az ázsiai műveltség embere már háziállatává tette az ott' élő vadtulkok! több fajtáját, melyből később kereszteződés! folytán alakultak ki a nagytestű, lantalakú nagy! szarvakkal és ‘egyenes vonalú homlokéllel el­látott fajták, melyeknek legjellegzetesebb kép­viselője a fehér pocloliai pusztai marha, amely­hez soroljuk a magyarországi fehér szarvas­marhát is. (Vége.) — Ismét rendőrkézre került egy tolvaj. Gaál Dezső zalaegerszegi 20 éves legényka már többször összeütközésbe került a bűnügyi hatóságokkal, mivel nem túlságosan nagy tisz­tesiben tartja a magántulajdon szentségét. A múlt napokban ismét feljelentést tett Zala­egerszegen a rendőrkapitányságon dr. Beznicza István vármegyei aljegyző, hogy kétszeri fehér­neműlopás után ezúttal ismét tolvaj látogatta meg a lakását és onnan értéktárgyakat vitt ma­gával. A nyomozás Gaálra terelődött és hama­rosan kézre is került a többször ^büntetett legény, áld bevallotta, hogy ő követte el a tolvaj last. A rendőrség őrizetbe vette. Való­színűnek tartjuk, hogy büntetésének kitöltése után internáló táborban tanítják meg, hogy dologgal is megkeresheti az ember a kenyerét. Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap$részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekke s&xwmm&l smnsielje meg l Ára havi 3*40 P,

Next

/
Thumbnails
Contents