Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-30 / 145. szám
ZALAMEGYEI ÜJSAG 1944. járna* 3®. kezdték a kutatásokat és a motozásokat. ler- Mncsz-etesen hamarosan eredmények' is mutatkoztak. amennyiben egyetlen nap alatt töld^. mint 1OO.0ÜÖ pengő készpénzt gyűjtöttek ösz- »ze a hatóságok. Felháborító .hogy a ruhákban milyen naü.v ■Összegeket találtak bevarrva és, hogy a hatóságok legeréiyesebb felszólítására is tagadtak loörömszak adtáig, hogy nines náluk pénz, vagy lérttéjk, s ugyanakkor.a motozásnál egymásután kerültek elő a megengedettnél nagyobb ősz- szegek. Az egyik vidéki zsidó 15 ezer pengőt számolt le, a másiknak az als óf ehér nemű jóból marokszám kerültek elő a papírosbankók. (Természetesen a beszo Igaitatási 'kötelezet Lség 'ellenére szép számmal kerültek elő értéktárgyak. sőt még lény képezőgépek is. Egész csomó olyan aranygyűrűt találtak, a me Ivek' még használva sem voltak. A nyomozások megindításakor természetesen megindult a zsidó értékek ismert rejte- gatőijiek felszámolása is. A hatóságok egész csomó keresztény embert is találtak, akik éppen éjjel igyekeztek a zsidók értékeit kivinni a gettóból. Ugyancsak több házkutatást is tartottak a hegy eken, ahol szintén szép számmal találtak zsidó értékeket. A hatóságok most azon fáradoznak, hogy a bizalmasan besúgott névsorok alapján a zsidó vagyon rejtegetőkét is felszámolják. Üzletek zárórája A Baross Szöv etség közli, hogy a polgármester határozata alapján 1944. július 1-től (szombattól) a további intézkedésig a következő zárórarendet kötelesek a kereskedők megtartani : 1. Zalaegerszeg meg vei város területén olyan nyíltárusítási üzlet, amelyben kizárólag vagy túlnyomóan élelmiszert árusítanak (fűszer- és csemege keresk., cukorka üzletek, zöldség és gyümölcskeresk., hentes és mészáros Üzletek, pékipari üzletek), továbbá tüzelőanyag és élővirágkereskedések a hét minden hétköznapján legkorábban reggel 7 órakor, de legkésőbben reggel 8 órakor kötelesek kinyitni• Déli 1 óráig nyitva kell tartani. Délben 1 órától 3 óráig ebédszünet címén az üzleteket mindennap kötelesek lezárni. Délután 3 órakor kell kinyitni az üzleteket és este 7 órakor kötelesek lezárni. 2. Minden egyéb kereskedelmi üzletet (textil-, készruha-, kegyszer-, divat- és rövidáru, kalap- és sapka-, bőr-, papír- és írószer, cipő, •esernyő-, vasáru-, edény- és háztartási elltek-. festék-, üveg- és porcelláin- villamossági villanyfelszerelési cikkek-, drogéria- stb3 kereskedelmi üzletek) ugyancsak legko- mindesn hétköznap reggel 7 órakor, de ben 8 ólakor kötelesek kinyitni és órától 3 óráig tartó ebédszünet ki- te ő óráig nyitva tartani Délben ebédszünet van. Azonban szom- -s hó végéig ebédszünet nélkül kötelesek nyitv atartani üzletági pihenőként ezek az üz- után kötelesek zárva lenni- a kereskedőket, bogy a ■k meg, nehogy a feliunkát okozzanak. II. A gabona érése és betakarítása alatti időben a községekben állandó tűzőItókészüHséget kell felállítani, amelynek feladata veszély e e- tén kivonulni és a tüzet eloltani. Ennek a készültségnek felszerelése, a rendes tűzoltó felszerelésen kívül, minden ember számára egv- egv ásó, vagy lapát, vizesvödrök, vasvijlák. néhány tüzhorog, két darab eke. A készültség szállítására és az ekék vontatására kocsikat, illetőleg élőfogatokat kell biztosítani. A készültségi helyen lévők száma általában nem olyan nagy, mint amennyi az összes (szerszámok fogásához szükséges lenne, mert számítani kell arra, hogy útközben a készültség ieffzáma az otthon lé vőldvel és a földeken dolgozókkal állandóan szaporodik és mire a tűz helyszínére érnek, már elegendő ember áll rendelkezésre. Az aratást a tűzveszély re való tekintet tel az úgynevezett viaszérés idején kell végezői. tehát akkor, amikor sem a szemek, sem a gabona szára nincs még teljesen kiszáradva. Nagyobb tábla gabona aratását* nem eg ven fete sen haladva, hanem úgy kell végezni, hogy először a nagy táblát hosszában és keresztiben vágott néhány renddel apróbb területekre osztjuk. A három, négy rend szélességű vágásokat azonnal gereblyéztetoi. kapartami kell és az összegyűlt kereszteket azonnal él kell hordani, vagy legalább is a vágásból eltávolítani. A vágást azután haladéktalanul lel kell szántani és csak így szabad a megmaradt gabonatáblák aratását továbbfolytatni. A vasút mindig veszélyt jelent az érésben lévő gabonára és keresztekre. Ezért és mert a vasutak és vasútállomások az ellenséges repülők kéréséit célpontjai, a vasutak mentén lévő gabona védelmére gondosan ügyelni kell. Az aratást mindig a vasútvonal mentén, attól mindig távolodva kell megkezdeni. A learatott területet azonnal kaparni kell. A kereszteket nem szabad a vasútvonal közelébe rakni, hanem legalább 60 méter távolságra attól. Ma ilyen távolság a földdarab lcicsinvsége miatt nem tartható be, a learatott gabonát azonnal el kell hordani onnan. A kaparás befejezése után a v asút és a keresztek közé legalább 4 barázda széles védőszántást kell húzni, amely a keresztektől 5—10 méter távolságban van. A szomszédos földek védő- szántásainak egy vonalba kell esniük. \ asútállomás közelében learatott gabonát az állomástól számított 400 méter távolságon belül nem szabad felrakni. Ma ez a távolság betartható nem volna, akkor a learatott terményt azonnal el kell hordani. Ez alól a kötelezettség alól háború alatt felmentés nem adható. A tűzveszélyt megelőző és csökkentő intézkedések közé tartozik, hogy a learatott gabonát legfeljebb 10 keresztből álló csoportokban szabad csak elhelyezni. A keresztcsoportok egymástól számított távolsága legalább 20 méter legyen. Az aratás befejezése után a tarlót azonnal buktassuk, vagy ha buktatásra idő nincs, a keresztcsoportokat legalább 4 barázda széles védőszántással vegyük körül. A tarlóbuktatás és köriilszántás célja az, hogy a tüzek továbbterjedését megakadályozza. Mezőgazdasági terményt engedély nélkül csak akkor szabad a község, vagy, város belterületére behordani és ott csépelni, ha az asztagok a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épülettől legalább 100 méter távolságra rakhatók fel. A szomszéd asztagától számítva pedig legalább 15 méter távolságot kell betartani. Csökken az előírt 100 méter távolság akkor, ha a behordott gabonámennyieég 2000 keresztnél kev esebb. Ha ezek a távolságok nem rthatók he, mezőgazdasági szálas terméyyt csak külön engedéllyel lehet a község belterületére behordani, de engedély is csak akkor ladható, ha 1000 keresztnél kisebb meny- pnyiségről van szó. Az engedély kiadásának előfeltétele, hogy a termény a legközelebbi és nem éghető fcdélhéjazattai fedett épülettől legalább 15 méter távolságra kerüljön. Mezőga zdasági te rményt lő po rráki á rtó 1, róbIvanóanyagraktártó 1 legalább 300 méterre vasúttól legalább 100 méter, állami- és törvényhatósági. úttól legalább 10 méter, utcától és szomszédos kerítéstől legalább 5 méter távolságban kell elhely ezni. Ma valaki, learatott gabonáját, szalmáját, szénáját az előírások ellenére szabálytalanul rakja be belsőségre, a hatóság azt az illető terhére kíhordatja akkor, ha a tulajdonos a kihordást megszabott határidő alatt nem végzi el. Bizonyos mennyiségű szalmát, szénát, vagy, más takarmányt természetesen szabad belsőségben tartani, tie csak annyit, amennyit az elsőfokú tű/.rendészeti hatóság megállapít. Egyheti szükséglet azonban engedély nélkül is behordható. A gazdák legnagyobb része a 1 jelenségekben lévő telek kicsinysége miatt nem hordhatja be gabonáját. Az tehát vagy magán a gab omlóidon rakják, osztagba és csépelik ki, vagy közös szérűn helyezik el. Közös szérűt csak bizonyos szabályok szerint lehet létesíteni. Ezek a szabályok a kivetkezők: 1. A közös szérű a község legközelebbi házától legalább 100 méter távolságban feküdjék. az uralkodó, szél irányában. 2. A szérűt vize,sarokkal kell körülvenni,, ezen belül petitig lombdús fákkal és bokrokkal körül ültetni. 3. Az asztalokat, kazlakat, boglyáidat megbatározott nagyságban szabad csak rakni. Ám asztag vagy ka zaj hosszúsága legfeljebb 2i. méter, magassága legfeljebb 6 méter, szélessége pétiig, legfeljebb 8 méter lehet. Az egyes asztagok között legalább 4 méter széles Utat leéli hagyni. Minden katasztrális holdnyi területet 30 méter, minden, félholdam területet legalább 15 méter széles iüzúttaá kell elvó- fasztarii. 4. A szérűn közköltségen bővizű lattal keli létesíteni. 5. A szérűre történő behördás alatt mi»- d'en gazda saját maga köteles arról gondoskodni, hogy terményei mellett állandóan vízzel telt Icád, vagy hordó, v ízzel telt legalább két vödör és csáklva álljon rendelkezésre. 6. A közös szérűn állandóan megfelelő számú takaróponyvát, ásót, kapát és gerebly ét valamint vizesvödröket, vizeslajtot és esetleg fecskendőt kell készenlétben tartani. 7. A szérűskert bejáratánál és benn « kertben is, jól látható helyen, figyelmeztető táblát kell elhelyezni, amely szerint a széröa- kertben dohányozni, nyílt lángot használni, vagy tüzet gyújtani nem szabad. (Folytatjuk.) Ozent a fi*ant Répás István a ti—861. tábori szamrUt üzenii szüleinek és az ismerősöknek, hogy jól. érzi magát és nagyon sok levelet vár. — • — Ivenessev János honvéd a B. 423. tábor- postaszámról üzen családjának és összes íjó ismerőseiek és jó bar átjárnák: jól van, nincs semmi baja és ne aggódjanak érte. Hirdessen a ZAIAHEGYEI ÚJSÁG-tan Eredményes — gyors és biztos!
