Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-06-27 / 143. szám

1M44. június 27. ÄAJLAMEGYBI ÚJSÁG 3* Holnap, június 28., SZERDA, a katolikus naptár Szjcrint Irenens napja lesz. Ügyeletes gyógyszertár: dr. Kaszter (Ka- ziiiezy-iér). Szent László magyar király napját ünnepli ma az egész katolikus világ. Szent László magyar ki-r rály a rövid ideig uralkodó Arpádház egyik kimagasló személyisége, Aki nem­csak fajának, hanem a keresztény ségnek is védelmezője volt. () az első lovag ki­rálya a kereszténységben megerősödött Magyarországnak. Szinte a pogányok el­leni állandó harc jellemzi uralkodását, a kunokkal szemben, akik az európai nép­vándorlás utolsó pogány hullámának te­kinthetők. A harcos kii álv lo vagi szel­lemét és mélységes hittel teli 1c Iliül etet sok esetben feljegyezte a történelem. Hite olyan mély volt, hogy imádságára nem egy csodálatos eseménynek voltak szem­tanúi katonái. Például a sziklából szom­jazó katonáinak '.izet fakasztott és ami­kor már-már elveszett a ki mokka! szem­ben a harc, kettéhasadt a forda-hegy­ség és így az üldözők elől megmenekül­hetett. Mélységes hite mellett kiváló ka­tona, aki fejjel kimagasodik katonái kö­zül és mindig előljár a pogányok elleni harcban. Sőt, a monda szerint,^ halála után is visszatért nagyváradi kriptájából a harcba, hogy az ő népét megsegítse és a már elveszett háborút a magyarok ja­vára döntse el. Életében lejátszódó csodás események és a sírjánál történt sorozatos imameg­hallgatás miatt az Egyház nem sokára szenttéavatta, a harcos ímagyar katona pe­dig örök példaképének tekintette és emlé­két a történelem folyamán megőrizte. Egyébként Szent László volt az első magyar zsidó törvényeknek is megalkotója. ... Szent László király! Ismét harc­ban áll a magyar katona, téged magyar kíván, szólj ki ismét váradi sírodból és védelmezd meg népedet az új kor pogány­sága ellen! Könyörögj 'védelmed alatt álló minden magyar katonáért, óvd őket és erősítsd meg Icaijukat, hogy győzelemre vigyék ismét a magyar fegyvert, (sz) — A pártegység ügye kezd kialakulni Bárdossv László nv. miniszterelnök Szombat- \ fielyen most vette át mandátumát, amely al­kalommal a pártegység megteremtésének szük­ségességét hangoztatta. — Most egy pesti je­lentés szerint a Magyar Élet Pártjának kép­viselő tagjait és főispánjait értekezletre hív­ták össze. A hír szerbit rendkívül fontos kér­dések megtárgyalásra kerül sor. több minisz­ter is megjelenik a megbeszélésen. Politikai kőjükben igen fontosnak tartják az értekezletet és nagy érdeklődés előzi meg. Valószínűleg a pártegység kérdésében hoznak döntőfontosságú határozatot. FONTOS! FONTOS! — Áthelyezés. A földművelésügyi minisz­ter vitéz Kardos^ Károly gazdasági s. felügyelőt a szolgálat érdekében azonnali hatállyal Keszt­helyről Zalaegerszegre helyezte át. — FcUilíizetések a Jézus Szíve ünnep­ségre. A Szociális Missziótársulat Jézus Szíve ünnepélyére feiüifizetett még özv. Barthelmes Waltemé, amiért a rendezőség ezúton mond döszörietet. — Teatvér! Ne feledkezz meg a bomba károsultakról! Hozd be Adományodat a mer­faeezt őségbe! „Mi lenne, ha minden városban így történne“ - kérdezte az egyik képviselőtes­tületi tag;Nagykanizsa város közgyűlésén rv Nagykánizaa, június 26. Olvasóink előtt ismeretes, hogy Nagy kani­zsa város képviselőtestülete revízió alá vette a polgármester cs dr. Prack István városi, tanácsnok működését, amelynek eredménye­képpen a belügyminiszter dr. Krátky polgár- mestert Ceglédre, dr. Prack Istvánt pedig Salgótarjánba helyezte át azonos minőségben: A képviselőtestület dr. Krátky polgár­mestert és dr. Prack városi tanácsnokot állá­sától felfüggesztette és a fegyelmi eljárás le­folytatását kérte a két városi főtisztviselő, el­len. Mint ismeretes, dr. Krátky polgármester ügye nyugdíjaztatásával már korábban befeje­ződött. Most dr. Prack István végeibánis alá vonása került a városi képviselőtestület elé, miután dr. Prack tanácsnok sem fogadta el áthelyezését. A képviselőtestületi gyűlés, amely szom­bat délután volt, tudomásul vette az alispáni véghatározatot és összesen havi 676 pengő nyugdíjat állapítottak meg részére 38 évi szol­gálat betudásával, amelyet Kis Tóth Imre ki­vételével tudomásul vettek. Ezután Kis Tóth Imre felszólalásába» hangsú 1 v ózta. högy: »Mi lenne, ha minden városban így történne V: Akkor, amikor minden kézre szükség: van. el nem fogadni, a <r? ” Le ügyminiszier rendelkezését... Nem érdemli meg a nyugdijat, aki nem akarja szolgálni a nemzetei« — hang­súlyozta. Bojtor József válaszolt Kis Tóth Imre felszólalására: — Ne tessék izgatni a tisztviselők ellen! Nem kellett v olna fúrni a tisztviselőket, akkor itt maradtak volna... — mondotta. Dr. Pot tony dy tanácsnok válasza után a rendkívüli közgyűlést bezárta. I. • A hátországi légitámadástól fenyegető ve­szélyek közül kétségtelenül a tűz az, amely a legnagyobb kiterjedésű és a legérzékenyebb károkat képes okozni. Különösen érzékeny és alig pótolható károk keletkezhetnek a kenyér­gabonában akkor, amikor azok a leggyuléko- nyabb állapotban vannak, tehát az érés. az aratás, a hordás és a cséplés idején. A fel- gyujtás történhet repülőgépről leszórt gyujtó- lapokkal, gyújtó anyagpermetezéssel, vagy gyuj- tóbombákkal, de számítani kell ismét a gyújtó- palackokat és gyujtózsákolcat szállító léggöm­bök esetleges tömeges megjelenésére is. Kétségtelen, hogy ha ilyen gyuj lé eszkö­zöknek nagymértékű beszúrása bekövetkezik és a lakosság a védekezésre kellőképpen felké­szülve és kioktatva nincs, olyan óriási mértékű pusztulás állhat elő, amely a hátország életére és a hadviselésre a legsúlyosabban kihathat. Elsőrendű kötelessége tehát mindnyájunknak, hogy érés, aratás, hordás és cséplés idején a védekezésre még idejében és jól felkészül­jünk, a védelmet megszervezzük, adott eset­ben a gyűjtőeszközöket ártalmatlanná tegyük és az okozott tüzeket idejében történő be­avatkozással eloltsuk. A mezőgazdasági termények tűzveszély el­őliem fokozottal) védelme tárgyában a bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, amely fel­sorolja mindazokat a tennivalóidat, amiket a községekben és városokban a mezőgazdasági termények tűzvédelmével kapcsolatosan meg kell tenni. Ezek a következők: a) Állandó tüzfigyelőszolgálat tartása a gabona érésétől kezdődően a cséplés befeje­zéséig, b) az. aratásnál, a hordásnál és cséplés- OKVETLEN NÉZZE MEG 1944. július 2-án nél az előírások betartása, c) a lakosság felvilágosítása a szükséges tennivalókat illetően. A továbbiakban ezeket a feladatokat is­mertetjük: A gy uj tólapok, gyuj lóbombák és általában a gyujtóanyagok által okozott tüzeket csak akkor tudjuk eredményesen leküzdeni, ha min­den intézkedést megteszünk abból la célból, hogy a veszedelmet idejekorán észrevegyük és a veszély továbbterjedését minden rendelke­zésre álló erővel és eszközzel megakadályoz­zuk. Amikor tehát a gabona érni kezd, min­den községben és városban fel keli állítani a tüzíigyeíőket. Ezeknek feladatuk a község vagy város határa fölött átrepülő minden re­pülőgépet szemmel tartani és ha azok gyníó- lapokat, vagy bármilyen inás gyűjtőeszközt szórnának le, vagy ha a tüzfigyelő tüzet észlel, azt ajormal jelenteni. A toronyban elhelyezett tüzfigyeiők rendszerint csak kisebb területet tudnak szemmel tartani, ezért kint a határba» is kell figyelőket felállítani, olyan sűrűség­ben, hogy a határ egyetlen pontja se legyen figyelés nélkül. A tüzfigyeiők jelentéseinek továbbítása kürt jellel, kiáltással, nappal zászló­jelzéssel történhet, de legjobb, ha minden fi­gyel őör&nek lovas- vagy -kerékpáros hírvivő is rendelkezésére áll. A jelentések késedelem- nélküli továbbítása igen nagy jelentőségű, mert ezen múlik az idejében történő eredmény*« beavatkozás sikere. (Folytatjuk.) .39 y-i ima kapható a könyvkereskedésben a Szombathely—Zalaegerszeg városok közti mérkőzést. k á

Next

/
Thumbnails
Contents