Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-20 / 137. szám
2« ZALAMEGYEI ÚJSÁG vetetitek vissza az ellenséget, miközben elvágtak egy zászlód Ijnyi csoportot és sok foglyot ejtettek, köztük 10 tisztet. AnivSzterdain. A brit hírszolgálat jelentése Bzednt Franciaországban halálos szerencsétlenség érte az amerikai, légi úton szállított gyalogság vezénylő parancsnokát, aki leszálláskor motornélküli repülőgépével eg\ fára zuhant. Berlin. Német jelentések szerint vasárnap óta egyre fokozódik a dimuuit-meteorok Angija elleni harcba vetése. — * — Nagykáta. ^ itez Behív Alajos vezérezredes Nagykátán a leány levente otthon avatáson kijelentette, bogy a leánylevente mozgalmai kötelezővé kívánja tenni. <3rod alom Kodolánv i János: y 810 Ml. y Magyar Élet kiadása. Kodolányi tett a legtöbbel azért, hogy a magy ar közvélemény figyelmét ráterelje a rokon finn nép életére. Ismételten fölkereste a Csend országát, hónapokat töltött fingt testvéreink között, közelről látta, tanulmányozta társadalmi- és szellemi életüket, s élményeiről és tapasztalatairól elragadó írásokban számolt be. Ez a könyv : Suomi, a Csend országa és Suomi .titka című kötetek együttes kiadása. Egy kitűnő és jószemű magyar író vallomása |ez a kiönvA , színes, érdekes és mindv égig élv ezetes írás, amely ből megismerhetjük ennek a hősies, magasszelemiségű és tiszta erkölcsű népnek egész életét. Ma, amikor a magyarság figyelme fokozott mértékben fordul északi testvéreink országa és küzdelmei felé, Kodolányi János új könyvének kiadása sokat nyer időszerűségében és jelentőségében. — « — Kádár Lajos: TY ÜKÁSZ PÉTER (Regény) Magyar Élet kiadása. Kádár Lajos annakidején ezzel a könyvével tűnt fel és szerzett írói rangot magának. A puszták fia mondja el benne élményeit a tanyai iskolába való lépéstől a pásztorko- jdáson, a világháború és az orosz fogság viszontagságain át az izgalmas szökésig, a haza- tefepedésjg. Az író személyes átélése íorrósítja a regény minden sorát. ízes nyelv, derült világszemlélet, ember- és tájábrázoló készségét jellemzi és teszi élvezetessé. A Magyár Irodalompártoló Társaság is díjjal jutalmazta ezt a kitűnő regényt. MUNKÁSOK. Magyar Elet leadása. A paraszti sorból kiemelkedett írók mellett mind nagyobb számban jelentkeznek ma már nálunk is az ipari munkásság tehetséges írói. Elmondhatjuk, hogy magyar munkásirodalom már van, ha nem is ad olyan széles áttekintést, mint a parasztokról szóló irodalom. Nagy István a legkiemelkedőbb és ma már országosan ismert és becsült írói egyéniség közöttük. De Földeák János, László Gyula Rideg Sándor és Vaád Ferenc nevével is sűrűn találkozhatunk lapok és folyóiratok hasábjain, többen önálló művekkel is jelentkeztek már Ezt a kötetet a legjobb írásaikból válogatta össze a kiadó. A gyári munkásság maholnap a legjelentősebb társadalmi osztály lesz. Emberi és szociális élményei sokoldalúak és nagyvonalúak, íróiknak tehát vannak mondanivalóik, hangjukra érdemes felfigyelnünk. A kötet elé Veres Péter írt magvas bevezető tanulmányt a munkásirodalomról. Hirdessen a ZALAMEGYEI UjSÁa-bM Eredményes — gyors és biztos! PM4. jninip 21. A nagykanizsai sebesvonat belerohant egy tehervonatiba /.alaszrativáíi. június 19. Könnyen végzetessé válható v asúti szerencsétlenség történt vasárnap este a Szombathely—Nagykanizsa vonalon lévő Sorki falu, azelőtt Dömötöri állomáson. A Szombathelyről menetrendszerű pontossággal induló sebesvonat a zuhogó esőben, téves váltóállítás folytán, teljes erővel belerohant a Sorkilálu állomáson veszteglő lehervonntha, amelynek három kocsija darabokra tört és toronyszerűén emelkedett a magasba. A sebesv onalnak mozdonya és paklikocsi ja rongálódott meg és egy személykocsi ugrott ki a sínekről. Megmagyarázhatatlan szerencse, hogy halálos áldozata nincsen a szerencsétlenségnek, csupán a vonatvezető és három utas sérült meg, de ők is könnyebbéii. Szigorú v izsgálat indult annak megállapítására. hogy kit terhel a szerencsétlenségért a felelősség. A sebesvonat meg nem rongálódott része 2 órás késéssel, segédmozdonyuk- I kai folytatta útját Nagykanizsa felé. Szerdán lesz ötven éve. hogy öt szavazat- többséggel törvény lett a polgári házasságtörvény javaslatból Az események érdekes összejátsszása, hogy a polgári házasságtör vénynek a keresztem erkölcsi felfogás szerinti módosítása érdekében most indult meg a vármegyék állásfoglalása a polgári házasság tör vény ellen. Tulajdonképpen a zalai törvényhatóságtól elindult országos mozgalom nem azt tűzte ki célul, hogy a polgári házasság teljesen megszűnjön, hanem azt, 'hogy azt a keresztény erkölcsi felfogásnak megfelelően változtassák meg. mégpedig olymódon, hogy a keresztény felekezetek tagjainak ne legyen kőtelezővé téve a polgári házasságszerződés, csak a nem keresztényeknek. A. módosítás megnehezítené a válásokat is. mivel azok intézkedései és eldöntései szintén az egyházi férfiak kezébe kerülnének. Illetve nem is kerülne döntés alá. mivel a katolikus egyház felfogása szerint, amit Isten megkötött, ember azt lel nem oldhatja, tehát a házasság íeJbosithatatLm és a leibontást még maga a pápa sem viheti keresztül, mert az a házasfelek lelki fogadalmával van örökre összekötve. Ez a szigorú megszorítás természetesen nem éppen kedvez az emberi természetnek, különösen nem korunk erkölcsi felfogásának, a közösség azonban nem nézheti az emberi egyediek kényelmét, hanem a nemzet jövendőjét kell nézni, már pedig azt mindenki beláthatja, hogy a nemzet fennmaradása egyedül ezen az úton biztosítható, amikor a házasfelek alapos megfontolás után lépnek házasságra azzal a komolysággal, hogy az'megváltoztathatatlan és annak szétszakítására egyedül a Teremtő hivatott. Sajnos, ugyanis a mai házasságszerződési rendszerünk igen tág teret ad a válásoknak é* ezzel erkölcsileg züijesztik szét a családi szentélyeket. A zalai javaslatnak tehát olyan inéiyen- járó erkölcsi alapjai vannak, hogy azokkal vitába szállni nem lehet, örömmel állapítjuk meg, hogy a törvényhatóságok egymásután látják be ennek szükségszerűségét, legalább is azokon a helyeken, ahol a rendszerváltozás nemcsak külső máz. hanem a múlt bűnös és nem keresztény szellemű korszakának teljes felszámolását is jelenti. Hogy ezeket a tényeket megállapítjuk, nem mulaszthatjuk el, hogy visszaemlékezzünk a polgári házasságtörvény múltjára. Ugyanis június 21-én, azaz holnap lesz 50 esztendeje a polgári, házasságtörvény megszületésének. ötven évvel ezelőtt, június 21-én szavazta meg a főrendiház a polgári háziasságtörvényt. A törvény maga tulajdonképpen nem volt a nemzet akarata, csak a Wekerle-kor- máriy erőltette annak keresztülvitelét. A főrendiház mindössze öt szótöbbséggel fogadta el a törvényjavaslatot, ami úgy állott elő, hogy a kormány a végleges elfogadást megelőzően 5 főrendi tagot neveztetett ki a királlyal. A törvény elfogaadáeát magát a kép\ iselőhá/ban is hónapokig ..tarló heves viták előzték meg. A főrendiház azonban három esetben visszadobta azt a képviselőháznak. Jellemző egyébként a törvény körüli hangulatra, hogy a képviselőház meg április 9-én elfogadta csekéK szótöbbséggel a javaslatot- azonban a főrendek csak június 21-én határoztak a fenti feíörülmények között. I. Ferenc József a törvényt szintén semmi körülmények között nem akarta szentesíteni. csak november 10-én, amikorra Welcerlé- nek sikerült meggyőzni arról, hogv az állami anyaidén v v vezetés ka tonai nyi ivántartások szempontjaiból feltétlenül szükséges, amit pe- { dig a polgárj házasság bevezetése nélkül le- 1 hetetlen megvalósítani. Az uralkodó csakha- j mar rájött azonban a törvény káros voltára | és W ekerlét menesztette s csak az mentette j meg a törvényt a gyors bukástól, hogy az | akkori hatalmas monarchia uralkodója nem I akarta aláírásál semmisnek kimondani. Különösen katolikus szempontból a tori' vény ellen heves harcok folytak az elmúlt esztendők alatt mindvégig, azonban a magyar | irányító közélet ke reszt én vielen fertőzöttség© í miatt komolyan sohasem lehetett a javaslat j megm ásításáról beszélni. Az ország ke reszt é- ; ilyen érző társadalma azonban most elérkezett - j nek véli, az időt árra. bog) a zsidó szellemi I irányítás kiküszöbölése után. ezt az eléggé el í nem ítélhető erkölcsi gátlást is eltegyük rossz j emlékeink kelléktárába. (sz) Mindenféle vadbőrt: •Kiarvastf őzet, macikét, pézsmát, borzot, nyári rókát, nyalat a legmagasabb napi áron megvessek. RHDU DEZS& tímár lalacgcpczci, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. — A nagykanizsai színészek a bombakárosultakért. Már az idény kezdetén beszámoltunk róla, hogy Nagykanizsán működik Szüoa László színtársulata. Mostani értesülésünk szőrűit a társulat a holnapi, szerdai előadásának teljes bevételét a bombakárosjultalOaak ajánlj* fel.
