Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-06-19 / 136. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. június 19. 4. drcdaicm László Gyula: HONFOGLALÓ MAGYAR NÉP ÉLETE. Magyar íJet kiadása. Az idei könyvmap legkimagaslóbb esemé- my-e: László Gyula, a fiatat kolozsvári történet- jfcudós munkája: A honfoglaló magyar nép élete. A könyvet joggal tüntette ki 10 ezer pengős könyvnapi ybjáva! k Magyar Irodalom- pártoló Társaság. László Gyula könyve a honfoglaló magyar nép életét eleveníti meg. Felrajzolja a magyar­ság megjelenése előtti. Kárpátmedence faji és műveltségi állapotát, beszámol a föld álla­potáról, állat- és növényvilágáról. Majd a ma­gyar »nagycsalád« szerkezetére vét világot. Utána a munka, varázslat és művészet jelentő­ségét tárgyalja, végül a betegség, halál és másvilág egykori valóságáról ad számot. Az •egész anyag ezer év előtti magyar társada­lom keresztmetszetét szolgáltatja. A fiatal tudós ezzel a könyvével fontos hé­zagpótló munkát végzett, összefoglalta és szer­ves egvségbe ötvözte azokat a megbízható ered- menyeket, amelyekre eddig az egyes szaktudo- hiányok: történelem, nyelvtudomány, telepü­léstörténet, néprajz, embertan, állattan é.s a többi rokontudomány — eljutottak és'az egé­szet eredeti leleménnyel a hiteles régészeti ada­tok felhasználásával s eddig teljesen ismeret­len kapcsolataik kibogozásával népszerű mo­dorban tárja a művelt magyar olvasóközönség elé. László Gyula könyve elsőrendűen alkal­mas a magyar tudat erősítésére, múltúnk be­csületének megismertetésére. A könyvben előt­tünk áll a honfoglaló magyarság magasrendű, ^eredeti és szerves kultúrája, amely egyenlő rangra emeli népünket a honfoglalás korának bármelyik művelt népével. * * * Sin ka István: FEKETE BOJTÁR VALLOMÁSAI 11. kötet. Magyar Élet kiadása. A kitűnő költő önéletrajzának második kötete ez a mű. Sinka vallomásainak első kö­rete annak idején nagy feltűnést és érdek­lődést keltett. Megragadó módon állította elénk •egy magasra hivatott szellem vergődését a népi élet alacsony és nyomasztó szociális körül­ményei között. Igazában sors és sorsok éneke volt ez a könyv, egy egész népről, amely év­századok éta magára hagyatva és kiszolgál­tatva hánykódik a puszták mélységében. A könyvnapon megjelent második kötet izgalmas fejezetekben a költői pálya lassú ki­bontakozását mutatja be. A költő egyelőre még nem emelkedhetik ki nyomasztó társadalmi körülményei közül. Keserves küzdelmeket kell vívnia élettel és halállal, anyagi gondokkal és értetlenséggel. De neve lassan ismertté lesz, mind többen figyelnek fel reá és verseire, mind többen nyúlnak le érte, hogy társadal­milag is kiemel jék kezdeti életkörülményei kö­zül. Kapcsolatot talál írókkal, lapokkal és ki­adókkal és megjelenik első verskötete is már. De a nagy lépés, az irodalmi közélet még hátra van. Az izgalmasan érdekes és költőien ■szép elbeszélés azon a ponton záródik, ahol a költő nekiindul az útnak, amelyen ezt a nagy lépést is megteszi. Sinka új könyve igaz örömet és nagy, szellemi kielégülést jelent a költő minden tisz­telője és barátja számára. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Készült a Zrínyi Nyomdaipar Rt. gépei», Z*l*eger«ae>£, Saéchenyi-tér 4. Nyomttb.bóffM* GAÁL ISTVÁN — : — Felelős kiadó: ; CSORDÁS JÁNOS fűm miié Sport Move ZSE—líakdós II. 2:0 (1:0)' | . , r Zalaegerszeg. Vezette': Horváth Győző. A Move Fritz — Montág,. Szabó Lop- pert, Nagy, Fii lop, — Perlaki, Szűcs. Török 1., Török í!.. Kovács felállításban állott ki. a mérkőzésre. A Maiadás kezd és az első félidőben néha mesteri technikájú akciókat vezet, de góllá | nem érvényesíthetik, mivel'"a Mov e lelkes gár- ! (Iájának minden tagja a helyén vau. öröm- idei láttuk, hogy a Move nem hagyta el ma­gát és* a kétségtelenül technikásai)b ellenfelé­vel szemben ’keményen küzdött. Hamarosan Move lefutások veszélyeztetnek, amelyek kö­zül tegyet Török I. fejjel góllá érvéiiytesít. A második félidőben a Move kezd és ha­marosan támadásba is lendül. Több érdekes lefutás veszélyezteti a Haladás kapuját, de részben a védelem,, részben pedig a Haladás kapusa, fölényesen v édi azokat. Míg körülbelül a 12. percbe» Kovács beadását Török 1. fejjel ügyesen beteszi a Haladás kapujába, ahol a hátvéd hiába ugrik. Az eredmény 2:0. A mér- kőzés hátralévő része mindkét csapat részéről már inkább nívós és lovagias trénihgmérkő zésként hatott, amelynek során a Haladás szebbnél-szebb akciókkal mutatja be a labda- kezelés magasabb iskoláját. A bíró sípjele Move támadást szakít meg. Itt is azonban, ugyan­úgy, mint a Haladás szép támadásait, nem kíséri szerencse. A bíró sok hibát nem vett észre, nem egyszer még olyan csattanós érintéseket sem, amelyeknek csattanása a lelátón is élénk de­rültséget kelteit. Szombathelyen 17-én, szombaton este léi 8 órai kezdettel Szombatbelv, Zalaeaerszeaf, Kőszeg, Sopron és Celldömölk ökölvívó csa­patainak tagjai egyéni jelvényszerző mérkő­zést tartottak. A zalaegerszegi ökölvívók közül az eddig még ifjúsági légimlyban veretlen Báli László nagyszerű küzdelem után a szombathelyi Már­tont megverte. Pörgő, harmatsúlyban, már az első menet első pcrcé!>en legyőzte ellenfelét. Légsúlyban l>rezsin szintén az első menetben győzött. Okos, előrelátó kereskedő jól tudja, hogy jövőjét szolgálja ha most is hirdeti cégét l m Hirdessen a Zalamegyei Újságban A Pokol-patak tündére Irta: ShbDí. ■ * (,12 ) — Lovas posta megyen Egervárra — mondta a strázsainesternek. — Majd intézked­jen róla. Talán még idejében leszen. Most paciig hívja ide az összes altiszteket, szép; csendben, a faluból a papot is kéretem. Kardot kötött. A janicsárt el kel! fogni. Azért kend men­jen személyesen. Mondja meg neki kend, hogy én hivatom. Töltött fegyverrel menjen kend, nehogy esetleg útközben megszökjön. Nap­kelte után egy órával együtt legyen min­denki. % Föltette a süvegét. . — Az Őröket meg kell kettőzni, új szá­guldókat küldeni. Az összes tartalékfegyvert- hordassa ide. A nedves puskaport megszá- rogatni. Ez mind a kend dolga. Ami még bátra van, azt mással végeztetem el. Völgyit, meg Csiszárt küldje a déli sánchoz őrségbe, amíg le nem telik az idejük. Mindent meg­értett kend ? — Mindent, főhadnagy uram. — Akkor siessen végrehajtani a paran­csaimat. Most mehet kend! VI. Janes ár napkeltekor már talpon volt. A két hidat kente kátránnyal, hogyha több a víz a patakban, ne mossa el a tartó geredákat. Munka közben érte Szunyogh strázsames- ter és mondta neki, hogy Balogh főhadnagyi hivatja. Jancsár a kátrányos csöbröt a hídra akasztotta. A malomba be se nézett, csak éppen kátrányos kezeit mosta meg patak­vízzel. Gyanútlanul ment a strázsámesterref. A várkapti alatt emberek ugrottak rá kö­telekkel. Jancsár meglepetésében még véde­kezésre se gondolt. Pár szusszanja után meg- \ kötözve bevert a földön. Így vitték Balogh főhadnagy elé. — Hallod-e pogány! — szólt Balogh. — Amit akartál, nem sikerült. Aumit azonban megüzenhetsz az agádnak, hogy fogoly vagy. Reszneken. Amikor bírt kapunk, hogv meg­indul felénk, a fejedet veszem! — Uram, válaszolta Jancsár. — értei- , metlen előttem, amit mondtál. Nem tudok senkiről, aki idejönne. — Ha tudnál, se mondanál semmit — mondta Balogh főhadnagy, — Talán tagadod, hogy pokolravaíó agád kémkedni küldött ide? Rosszul számítottál, pogány, mert az én em­bereim ügyesebbek voltak. Mindenről tudomást szereztünk. Ezt is megüzenheted. — Uram, én nem akarok üzzenni senkinek semmit. Rosszul gondolkodtál, mert én teljesen ártatlan vagyok. Ha küld is valakit az ,aga, az csak én értőm jöhet. — Főhadnagy uram, ne higyjen a pogány- nak — kiáltott a strázsamestér. — Ismerem én a latrokat, valamennyit. Ez mind mást mond, mint ami igaz. — Igaza van kendnek — szélt a főhad­nagy. — Csukják be oda, ahol az első nap hűsölt. Jó hely lesz az neki. A kötelet ott levehetik róla. Ennyi engedményt adok neki , utoljára. A strázsamesler elvitette Jancsárt. A kitűzött időben mindenki együtt volt a várnagyi teremben. A hírvivő vágtatva ment Egervárra. Balogh főhadnagy segítséget leért a levélben. A várnak csak kevés fegyver for­gató embere volt. ami érthető is, mert nem volt igazi vár, csak várkastély. Egy tisztje volt: Balogh főhadnagy, hat altiszt, közöttük két strázsamester. Mikor mindenki elfoglalta a helyét, a fő­hadnagy elmondta a bírt, amit ma hozott Völgyi Péter és Csiszár Ferenc. Hogy mikor támadnak a törökök, azt nem lehet előre tudni, mindeneseire készen kell lenni, bár­mely időpontban lesz is. Egy előny van: a kémet sikerült lefülelni. — Ki az? — hangzott a kérdés minden­honnan. — Molnár Antal törökje. Mar jó helyen van, a kapu alatti pincében. (Folytatjuk.) mw

Next

/
Thumbnails
Contents