Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-17 / 135. szám
EALAM32GTEI ÚJSÁG '1944. jónim 17:, A vat av|i AflklVV V»P «1 «■« Ja Jlr aY Ja ai AA J« Jm Jm JEi A A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata Miért is alakultak a Megyei Tej szövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zalanregyei Tejsző vetkezetek Szövetkezete igazgatója IV A tejkferesked elem és a tejszövetkezetek egyenlőtlen viaskodása közepette érkezett el az 1914-es világháborúhoz a termelő által megalakított tej sző vetkezeti mozgalom. Egyenlőtlen volt azért a küzdelem, mert ebben az időben még semminemű komolyabb hatósági támogatást nem élveztek a tej szövetkezetek, másrészt mindennaposnak volt mondható a Éejszö vetkezetek ellen szinte bírálatot el nem ítűrő — a hitelrontás minden mérvét kimerítő — tisztességtelen verseny az ellenfelek részéről. Ezzel szemben kellett volna a hatóságok erkölcsi támagotása, vagy legalább a kereskedelmi törvényeknek a dolgokra vonatkozó helyes értelmezése. E liibak legsúlyosabb ja az volt, hogy a tisztán ipari feldolgozás céljaira vásárolt tejet lehetett béltartalom alapján, tehát zsírszázalékra, vagy a béltartalom teljesen figyelembe vétele nélkül, egyszerűen literre vásárolni. A tej szövetkezetek tönkretételének bebiztosított módszere állt bárkinek rendelkezésére és ^szabad használatára, a fenti helytelen és rendkívül káros értékesítési ikerrendszerben. Miután iparengedélyt tejgyüj- 'tésre és tejfeldolgozásra bárki kaphatott. E téren senki és semmi nem védte a kérdéses községben előjogot szerzett és működő tej- szövetkezetet. Amikor azután megjelent az új iparengedélyes, semmi mást nem kellett neki •sinálni, mint más alapon venni a tejet, mint a tej szövetkezet vette. Azaz, ha az zsírala- pjon vett, akkor literre, ha a szövetkezet literre, az akkor zsíralapon. így' aztán egylszerre biztosítva volt az üzletmenet. Az esetek túl- »yomór észben a tej szövetkezet zsíralapon kellett, hogy tagjainak tejét átvegye, mert tejszínt szállított és azt tőle az átvevő vállalat, a tejfeldolgozó üzem, a benne talált zsír sze- *int vette át és fizetted Nem vehetett át tehát tagjaitól literre tejet, mert ez zsákhapuicska- mód lett volna, vagyis nem tudja valójában mit vett át, ha annak béltartalmát nem nézte. Régebben nem is annyira a vizsgált zsírtartalom, mint inkább az átvett tejszínből készült vajmennyiség volt az, amely szerint az átvevő vállalat fizetett. Nem lehetett tehát mindegy, mennyi volt az átvett tejek zsír- tartalma, mert ha az kévésnek bizonyult, úgy kevesebb vajat lehetett belőle előállítani és így a vaj értékesítése után jóval kevesebb' egységár esett egy liter átvett tejre. Tehát •zinte törvényszerű kényszerűség alapján helyezkedtek a tej sző vetkezetek a béltartalom alapján való tejátvételre, ha nem akartak előre kiszámítható anyagi nehézségbe kerülni az által, hogy egyes tagjai esetleg nem a természetes és érintetlen lejei hozták a gyűjtőbe, *kc liter alapon elvárhatták, hogy egyformán legyenek fizetve, ha ellenértéknek egyáltalán meg nem felelő tejet adtak is át. Ha azután az éj iparengedélyes kijelentette, hogy ő bi- ■ony nem vizsgálja a tejet, csak literre méri, már fel is borult a helyzet a községben, mert a tej szövetkezeti tag, akinek vagy gyönge volt a lelkiismerete és felebarátai iránt érzett kötelesség tudata, azonnal ott hagyta a saját tejszövetkezetét, miután bátorítva lett arra, bogy nem lehet tisztességesnek is lenni. Csak megemlítem, hogy az átcsalogatás tekinteteben vök még egy teljesen tökéletes fogásnak mondható üzleti, csel a konkurrens részéről. Ez a következő volt, mikor jelentkezett az első megtévesztett bárány, ahhoz a következő kérdést intézte: Mennyire vizsgálta a maga tejét a tejszövetkezet? Amire nem kaphatott más választ lényegében sem. mint a valóságot, vagyis mondjunk egy számot például: 3.5 fokosra, ahogy ezt kifejezni szokták. Na, majd én megvizsgálom, hozzon csak mintát. Az új csamokos válasza a minta megvizsgál á,-a után majdnem halálos bizonyossággal úgy hangzott, hogy: bizony itt valami baj volt, mért vagy a tejszövetkezet kezelője nem tud vizsgálni. vagy' valakinek, a vezetőség körül, érdeke, hogy' ilyen nagy zsírtartalom ne legyen senkinek sem, mert bizony ő 4.2 százalék zsírtartalmat talált a tejben, tehát majdnem egy egész fokkal becsapták. Ez bizony csúnya dolog, de ne törődjön vele, mert ő úgysem | méri a tejet. Ez az elnézett és megtűrt gazdasági nevelési rendszer vitte oda azután nem Ids százalékban a magvar parasztot, hogy azt, i aki neki rossz kaszát, vagy csizmát adott el, f érdeme szerint a föld alá kívánta, de azt azután a világ legtermészetesebb dolgának tartotta. hogy a tejét lefölözve, vagy megvizezve adja át akár a saját szövetkezetének, vagy embertársainak. Az ilyen módon kilépett tagót követte a többi, mert az ilyen üzlet* cselfogásra jóval többet adott a kérdéses gazda, minit a saját szövetkezetének jól felfogott érdekére,'mert arra nem tanította senki, hogy saját maga alatt vágja a fát, ha az általa megalakított tejszövetkezet érdekei ellen cselekszik. Valljuk be őszintén, hogy itt nem egészen az volt a hibás, aki ott hagyta az általa alakított teiszövetkezetet, hanem az, aki ezt a pirinyó, de kihatásaiban mérhetetlen kárt okoz» népvándorlásokat lehetővé tette, az itt tökéletesen helytelenül értelmezett szabad kereskedelem védelmében. így ment tönkre majdnem valamennyi tejszövetkezet. Mindez hát- ványozodott a régi háború ideje alatt. Míg végre azon vettük észre magunkat, hogy 191« után csak hírmondónak maradtak tejszövéC kezetek, a cégszerűen is bejegyzett, mintegy 300 és ezenkívül majdnem ugyanennyi o£ra cégezetfccn működő, 1914 előtti tej szöv etkezet ből. Nem maradt meg több, mint. 30—35 tefj- szövetfcezet: Idejutott másfél évtized alatt Darányi gyönyörű elgondolása nyomán fellendüli tej szövetkezeti mozgalom. De kitűnően és rendkívül szervezett erőben került ki az első világ- í égésből a tejfeldolgozó ipar és most már anyagiakban korlátlan lehetőségei révén még töb- bet kívánt, mint amit elért és teljes erő veti indult meg az egyeduralom felé való törekvése. Azt senki sem kérdezte, hová lettek a tej- szövetkezetek, hiszen az természetes volt, bőgj termelő gazda e tekintetben megint elvesztette azt a helyet, amit megszerzett elsőként és anyagiakban, ezért hozott áldozatai a nélkül, hogy valóban a közösségnek, elsősorban pedig önmagának előnyei lettek volna, semmivé váltali. Ez a hiábavaló fáradozás lett -a szülőanyja a magyar gazda nemtörődömségének. (Folytatjuk.) Az újszülött malac ápolása, gondozása* takarmányozása Nemcsak az állatoknál, hanem a kisebb állatnak számító any akóráknál is befolyásolhatjuk az újszülött fejlődését, egész külvilági életét a vemhesség ideje alatt. Ezért fontos a kocák helyes kitőgyeltetése. Ha a koca de- december 7-én búgott be, akkor április 28-án várhatjuk annak ellését, vagyis a búgatás idejéhez általában 116 napot kell hozzászámítanunk, hogy megkapjuk a fialás idejét. Azt a kocát, amelyik előreláthatólag április 8-án fog elleni, március 4-én (tehát ellés előtt négy héttel) jobb kosztra kell fogjuk, hogy a malacok kellő fejlettséggel jöjjenek a világra és a koca tejelése is kifogástalan legyen. Különösen fontos a fcitőgyéltetés, fehérjedús ab- rakfélék, bevonásával, a hússertés fajtába tarj tozó kocáknál. Ezek ugyanis többet ellenek, • mint a mangalica, tejhozamuk is nagyobb. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy « mangalicakocákat nem kell jól kitőgyeltetni. De míg hússertés kocáknál a jóminőségú konyhamoslékon, kevés répán, főtt burgonyán és lucernán kívül, naponként 2.5—3 kg. fehérje- dús abrak biztosítja a vehem jó kifejlődését, addig a mangalicakocáknál, a fenti alaptakarmányhoz elegendő lesz 1.5—2 kg. fehérje- jedús abrakpótlás is. Kocáknál az ellés körül nincs annyi teendő mint a nagyobb állatoknál. A koca, mint ismeretes, könnyen ellik. Főleg tiszta alomról és meleg ólról kell gondoskodnunk. Előhasí kocáknál (esetleg idősebbeknél is) előfordul. Biztosítson a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél Tiszta k&ressztépw üzlet. Elfogad: tü*>, jég-, élet- és oiideoféle más biztosítást. Főképviselő: Székely János Zalaegerszegen a Petőfi-n. 28. sz. alatti trafikban. 11 i Ujj & x a t! Az életbiztosítások háború és bombatámadások esetére is érvényesek, de a tűzbiztosítás nem. / A
