Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-17 / 135. szám
I. ZALAME6YE1 ÚJSÁG ~n . -- — ■mhmmmmwm 1944. június Uv tartó ellenséges bombázó kötelékek repültek ; be országunk légiterébe. Több ellenséges bombázót lelőttünk. Az éjjeli órákban orosz re- pülőkötelékek az ország keleti felét. angol- i szász gépek pedig a Dunántúlt és a Duna- j Tisza közét repülték át. A gépek bombát nem ' SJobtak. a Duna egyes szakaszait azonban el- \ íaknásították. Lipcsét, Posent. Kuttbust. Bé- j eset és Hannovert angolszász repülőgépek tá- madták, míg a németek Falmouth és Ports- j mouth délkeletangliai kikötőket bombázták. 5 30. Ellenséges repülőgépek Erdély és Kc- let-Magyarország területe lelett átrepültek. 1 ellenséges repülőgépet lelőttünk. 31. Ellenséges repülőgépek országunk légi- terében zavarórepü 1 est hajtottak végre és a Dunába aknákat dobtak. Kormányrendelet az. 1896—1926. évben született hadköteles zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét, ki- j segítő katonai szolgálatra való bevonulását rendelte el. A főváros polgármestere a' fővárosban lévő lakások és azok főbérlőinek összeírását rendelte el. Ploestit és Turnu-Severint |. légitámadás érte. huszonnyolc J ámadó gépet í lelőttek. Szerencsétlenség érte Töhőtőmkét Szerdán megdöbbentő hír érkezett szerkesztőségünkbe: Töhötömkét, lapunk leg- fiatalabb és egyúttal legszeretettebb munkatársát. a szerkesztői utánpótlást, szerencsétlenség érte. Mint kiderült, a villanyáram ütötte meg és két ujját az áram összeégette. A szerencsétlenség színhelyére azonnal autóval érkezett dr. Farkas Béla főorvos, aki megállapította, hogy szerencsére nagyobb katasztrófa nem történt, mindössze két ujját égette meg igen alaposan. A ldsöreg azóta nagy komolyan, fehér kendővel felkötve hordja a kezecskéjét. A véletlen szerencsétlenségben az volt a szerencse, hogy falhoz nem ért semmi testrésze, s így az áramütés nem volt halálos. Jézus Szíve ünnepélyt tartottak Zalaegerszegen Zalaegerszeg, június 17. A zalaegerszegi Szociális Missziótársulat pénteken délután 6 órakor a vármegyeháza nagytermében tartotta szokásos Jézus Szíve ünnepélyét, amelynek bevezetőjéül dr. Rhédev Antalné Takács Éva zongorakísérete mellett énekelte el Előtted Jézusom leborulok című vallásos éneket. Utána Arató Mária 5 éves kislányba táncolt igen bájosan és tehetségesen Strauss egyik keringőjére. Majd dr. Galambos Miklós plébános mondott, inélyenszántó, gondolatokban gazdag, beszédet a Jézus Szíve tiszteletéről, amelyet ma igen művelnek, mert benne található meg mindaz, amit a mai ember sóv árog. Beszédében rámutatott arra, hogy a keresztény ember erkölcsi normájának kell lenni az Isten Szív akaratának. Akik és amely közületek felajánlották magukat Jézus Szívének, azok ezt a normát fogadják el. Az Isten Szív szeretettel teli szív, Aki áldozatos szeretettel van teli. Sokan ugyan a szeretetet korszerűtlennek tartják, pedig ha valaha, úg\ ma van igazán szükség szeretette, mégpedig arra a szeretetre. amely nem önmagát, hanem embertársát szereti. Mivel nem tudjuk, mit hoz a jövendő, arra kell törekednünk, hogy a szeretet legyen a győztes a békében is, mert másként a béke csak gyűlöletet tud ajándékozni. A szeretetnek győzni kell, de csak azzal a szeretettel lehet győzni, amit az Isten Szív ajándékoz. Utána Kertész László két verset szavalt, majd Gáspámé Takács Éva Haydin Teremtés című művet adta elő dr. Sanits Gézáné kísérete meglett. Dr. Boncz Imre, Klujber István ezután egy egyfelvonásost mutattak be. Utána ismét Rhcdey Antalné énekelt, ezúttal Jézus Szíve szeretlek én című egyházi éneket. Az ünnepség az Eucharisztikus himnusszal ért véget. Ujabh rendelet korszerűsíti a közigazgatási ügyviteleket Budapest, június 16. Annak idején megírtuk, hogy a belügyminiszter rendeleté értelmében a közigazgatási, autonóm szervek munkájának egyszerűsítése szempontjából igen sok huza-vonáf szüntettek meg és például a vármegyei kiagy ülések elintéznivalója is negyedére zsugorodott össze, amennyiben igen sok jelentéktelen ügyet teljes joggal a közigazgatási autonóm testületekre bízták. Ezt van hivatha szolgálni a június lö-én megjelent újabb végrehajtási utasítás is, amely megszünteti a közigazgatási autonóm szervek feletti túlságos gyámkodást. A mai jogállapot •szerint bármily csekély anyagi kiadással járó elhatározáshoz a felsőbb hatóságok jóváhagyása szükséges. A hatóságokra ezáltal nagy ügyviteli munkateher is járul, amely az esetek bizonyos részében nine.-) arányban azzal az elméleti haszonnal, amelyet a felsőbb hatósági jóváhagyásban megnyilvánuló ellenőrzés jelent. A felsőbb hatóságokra háruló ezt a munkaterhét bontja le a rendelet, de ezen felül nagy jelentősége a rendelkezésnek az is,'hogy az alsóbb hatóságokat nagyobb önállóságra kényszeríti, ami a mai idők ügyintézéséhez különösen szükséges. Ami már most a rendeleteknek egyes alapvető rendelkezéseit iiieti, mindenekelőtt az a rendelkezés érdemel figyelmet, amellyel a rendelet az évközben felmerült és közszolgáltatás emelése vagy hitelművelet nélkül fedezhető kiadásokra vonatkozó vármegyei, városi és községi határozatokat a közületek lakosságának lélekszámúhoz igazodó értékhatárok keretén belül kiveszi a felsőbb jóváhagyási kötelezettsége alól. A most említett értékhatáron belül ugyancsak kiveszi j a rendelet a vagyónfelügyeleti jóváhagyás alól1 az olyan határozatot is, amely vagyonszerzésre, elidegenítésre, megterhelésekre vagy egyéb jogügyletekre vonatkozik. A KÖLTSÉGVETÉS JÓVÁHAGYÁSA. Végül hasonló rendelkezést tesz a rendelet — az előbbivel szemben kétszeres értékhatár keretén belül —- a közületek bérleti m haszonbérleti szerződései tekintetében is, valamint értékre való tekintet nélkül az olya* bérleti, vagy haszonbérleti szerződésekre vonatkozó határozatoknál, amelyeknél a “bérlet vagy haszonbérlet időtartama a 12 évet new haladja meg. Az eddigi jogállapot jszerint a vármegyéké a városok es községek költségvetésébe csak olyan kiadást lehetett beállítani, amely kiadásnak a teljesítését a közgyűlés, illetőleg, a képviselőtestület már előzőleg elhatározta éf»' a vagyónfelügyeleti hatóság a határozatot külön jóváhagyta. Az ilyen határozatokat a jövőben a vagyónfelügyeleti hatóság a közület költ- i ségvetésének felülvizsgálása keretében fogja ei- bírálni és amennyiben kifejezetten másként nem rendelkezik, a jóváhagyott költségvetésben foglalt kiadásokra vonatkozó határozatokat is jóváhagyottnak kell tekinteni. Előfordult, hogy hosszú ideig elhúzódott, amíg valamely közület határozata a szükség» jóváhagyást elnyerte. Ezen a rendelet akként I változtat, hogy a vagyónfelügyeleti hatóságot j 60 napos határidőn belül kifejezett nyilatI kozattételre szorítja azzal a hatállyal, hogy amennyiben az említett határidő alatt érdemben nem nyilatkozik, a határozatot enélkül is jóváhagyottnak kell tekinteni. {MTI.} Falusi képeslap Küldi: Bajor Jenő. ii. Még tél volt akkor, legalább is hó, amikor először írtam képeslapot. A. tavasz, mint egy visszafojtott, Szent lélekzet az anya ajkán, olt feszült már a dolgok mögött, a megújuló lélek halk és alig érezhető bölcsőjénél. Azóta tavasz lett, sőt a‘kertek alatt ingrevetkőzve áll mar a nyár, hogy betérjen a falu izzadtszagú levegőjébe. Ma, amikor percek alatt változik a világ látható arculata, amikor az események egymást kergetik, s a légitámadások egymást váltják, nehéz megállni egy-egy tiszta pillanatra, kikapcsolódni a zajból, a vérből és omladékból, hogy a még sértetlenül maradt lélek tiszta méltóságával felfelé és befelé nézI zünk Tavasz Lett, s mondom, inár a nyár is a nyakunkon van. A föld megújult, a fa megújult, a virágok megújultak, megújult az egész megfogható és látható élet, körülöttünk. S az ember ? Mert legutóbb Zalaegerszegen jártamban láttam röpcédulákat, amelyek egy' becsületes magyar ember származásának kifogásolásán keresztül azt mutatták nekem, sajnos, az ember itt-ott lemaradt. Ezért a »mert«. Félreértés ne essék, nem személyt védek és nem személyeket támadok. Az élet zaja fölé érnélt tekintetemmel az ember milyenséget látom most csupán, s ne haragudjék senki, ha azt íróin, minden röpcédulázó és névtelenül intrikáló gazember helyett szégyelleni magam. Igen, a természet megújult, az emberért. S az ember? Az ember nem tud megújulni önmagáért. Faj és félek. És végtelenül sajnálom azokat a szerencsétlen embereket, akik még mindig összetévesztik — saját kárukra elsősorban! — a' maguk ócska és selejtszeszélyüket a magyarság és emberség közös és jövőtformáló valóságával. Mert ma röpccdulázni annyit tesz, mint útonállni! S hinni annyit, mint: győzni! Mindezt csak azért így és csak így, mewl a falu megújult, él és minden honi szellemi partizán gyújtogatása ellenére is, minden magyarnak egyformán terem! A mezők és rétek, erdők és legelők emberei ugyanúgy látják sm ilyen jeleket, mint a város. Elolvassák a mocs- kolódást, aztán kiköpnek egyet a földre, méltatásként, aztán kiköpnek mégegyel, de múl* a tenyerük be,Miogy a kapa, az ásó, a fejsze é* az ostor keményebben álljon, lendüljön, alkosson, teremjen! Mindenkinek, aki magyar. Vléjp azoknak is, akik röpcéduláznak ... Megfájdul az ember feje, ha csak a nehéz gondokat látja ... Nézzünk hát tovább, akad talán még vidámabb is. \ Gondolom, mert igen érdekes eset fordult elő a napokban az egyik nagyobb zalai községben. Az egyik körjegyzőségen vagyok, a folyosón. Tudni kell hozzá, bogy a körjegyzőség eddig egy girbe-gurba padlója, hullottvako- latú házban volt. Az új, tavaszhozta magyar élet jóvoltából ez a helyzet akként módosult, hogy egy »szegény« zsidó, — akit ugyebár illik sajnálni, drága, humánus, szalonbolsevista angolbarátok — állami támogatással »elhagyta* a község központjában lévő emeletes palotáját, s mi történt: körjegyzőség lett a magyar paraszt, munkás és tisztviselő összeizzadott pénzéből luxuscélra épített palotából. Hát itt vagyok most, ennek a folyosóján. Nézegetem a modern civilizáció minden kényelmi eszközével dúsan felszerelt lakást, a pompás rézkilincsektől kezdve a legfényesebb fogasokig, csillárokig. Látom ám, hogy mellettem ugyancsak nézegelődik valaki. Egy fejkendős, öreg parasztnéni. Érdeklődve fi gye-
