Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-06-10 / 129. szám
atLAAfMYftl UJSÁ« 44. június 10. IL II ZALAI GAZDAELET A Gazdasági Egyesület, a Zalamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete és a zalai Gazdakörök hivatalos rovata SAiért is alakultak a Megyei Tejszövetkezetek? Irta: Dr. Vajda I. Kornél a Zaiairegyei Tejszövetkczstek Szövetkezete igazgat ója III. A míg az első világháborúhoz j utó ttunk- ,dflíg' a következőkben vázolt bonyodalmason kellett átesni az akkori tejszövetkezetek - lek. Mint említettük. 1 y 10-tol kezdve észre- eíielő mértékben emelkedett a tej- és tej - emlékek fogyasztása. Ez maga után hozta azt t törekvést, hogy a fővárosi tejüzemek a ren- lelkezésűkre álló lehetőségeket a tej- és tejtermékek vásárlásánál minél jobban kihasz- lálják. Az lett a kérdés, melyik tejvállalat arc! legjobban megerősödni és a másik fölé iterekedni. Ebben a kérdésben már mebújt íz a törekvés is. kié lesz a vezetőszerep, az egyeduralom abban a mérhetetlenül nagyszabású és fontos gazdasági ágban, amit a tejtermelés uralása jelent gazdasági vonatkozásban. Igaz. hogy létérdeket és döntő fontosságot az ügy természeténél fogva elsősorban a tejtermelő gazda részére jelentett volna. A kérdés úgy fel sem vetődött, hogy) a termelő gazda kezében marad-e és fejlődhet-e az általa szükségszemen is megindított tej szövetkezeti mozgalom ipari vonatkozásban. Ebben az arányban való szervezkedés sok beíveli indult meg a termelő gazdák között. Ilyen kezdeményezéseket lesz alkalmunk még megemlíteni. Eredményt elérni, nagyobb- erejű megmozdulást kivívni nem tudtak, mert a fogyasztás emelkedésével megindult a kereskedelem részéről a kíméletlen, eszközökben írem válogató harc. a tejszövetkezetek ellen, melynek az lett a v ége, hogy a termelő gazdát kiverték a saját, elég szép haladást mutató tejszövetkezeti feldolgozó iparának területéről. Történt ez a nagy nyilvánosság előtt, olyan elvek nyilvános védelmében, amelyeket az első alkalommal \ églegesen el lehetett volna hárítani a fejlődés útjából, ha lett volna akár hatósági, akár szervezett önsegít- séget jelentő intézkedés a küzdelembe jutott termelő gazda oldalán. A tejszövetkezetek vezetői akkoriban bizonyos elégtétel-érzettel •— ami a jói végzett munka következménye — szemlélték szép haladásukat, és még gyanút sem fogtak, amikor megjelent u végveszélyt jelentő veszedelem, a konkurenciának nevezett kereskedelmi tevékenység alakjában. E gyűjtőszóban foglalt tevékenység több veszteséget hozott anyagi vonatkozásban és kihatásaiban a termelő gazdának, mint egy kisebbfajta tatárjárás. Képzeljük el vazt a visszahatást és jogos megütközést, amely azoknál a tej sző vetkezeti gazdáknál volt tapasztalható, akik egy szép napon arra ébredtek, hogy a községben egy tejfeldolgozó vállalat akár a saját nevén, akár egy magán személy bevonásával új tejcsarnokot nyitott. Szerény, fekete keretben, frissen vasalt iparengedéllyel. Így vált láthatóvá a »konkurencia 'szó első megjelenési formájában. Persze, a tej sző vetkezet vezetősége igyekezeti hatósági segítséget nyerni, mert bár a következményeket még nem látta világosan, annyit azonban megérzett, hogy ez az új tejcsarnok csak arra lehet jó. hogy soraikat, megbontsa azoknak, akik áldozatot sem kímélve,' ezt a csarnokot megelőz w. tömörültek tejszövetkezetekbe. Segítség helyett az esetek túlnyomó részben azt a szánalmas választ kapták, hogy új iparenge- | délyt nem lehet megvonni oknélkül. és jó. j ha egv községben más tejgvüjtő is van, mert i így biztosan. jobb te jár alakul ki, ha nem j csak a tejszövetkezet az. aki az árakat meg- j szabja, hanem van, aki jobb árak fizetésére j serkenti, az által, hogv maga is jobb tejárakat j fizet. Ez a magyarázat szánalmas arcú lesapása i volt az emberi tisztességnek és józanságnak. I Hogy lebet feltételezni azt. hogy a termelő j gazda saját magát igyekszik becsapni az általa alakított tej szövetkezet útj£n. Vagy még- inkább elhihető, hogv -a tejszövetkezet önmaga ellen alakította volna V Meri a segítségként kapott válasz, vagy magyarázat, ezt igyekezett bizonyítani. Ez a folyamat majdnem kivétel iifdkül valamennyi akkori tej- szövetkezetnél bekövetkezett. így jutva válságos helyzetbe azért, mert az ország tejes tejtermék fogyasztása emelkedőben volt és az akkori, pár fővárosi tejfeldolgozó vállalat érdeke és növekvő üzleti forgalma úgy kívánta. Nem volt már elegendő nekik az a hely. I ahol kezdetben megvetették a lábukat, ha- j nem terjeszkedni kívánlak bármi áron az ország egész területén, főként azonban ott, ahol a tej gyűjtés már meg volt szervezve a tej- szövetkezetek által, tehát nem teljesen ismeretlen területen kellett a kezdési nehézségekkel megküzdeniük. Munkájuk erősen kez- | dett hasonlítani a rab lóméhek működéséhez, j Ezek is a dolgok kényelmesebb részét válasszák. lgv kezdődött meg a tej sző v etkezetek j elerőtlenedésériek folyamata. ’(Folytatjuk.) Korai burgonya — | még korábban i A Németurezágban állandóan fokozódó j | mértékben divatbakerülő előcsíráztatás révén j ! sikerűit a korai fajták három-négy héttel előbb • való megéri elését elérni. Az előcsíráztatás a vetőgumókban lévő tartalékanyagoknak meleg és fény útján való mozgósításában és a csíra- szemek korai kihajtatásában áll. Erx-e a célra úgynevezett előcsíráztató házak szolgálnak, melyeknek építése különösen a bécskörnyéki és alsódunai tartományokban mutat nagy előrehaladást. A legújabban épült csíráztatóházak Európa legmodernebb ilyennemű berendezései közé tartoznak és nemcsak a célnak felelnek meg kiválóan, hanem egyúttal a numkameg- j takarítás szempontjait is érvényre juttatják, j modern német előcsíráztató házakban önmű- . ködőén dolgozó elektromos fűtőbe rendezések • gondoskodnak a hőmérsékletnek a kívánt fo- I Icon való tartásáról. Irtsuk a gazt A májusi esők hatására erős fejlődés- j nek indultak mindenhol a gyomnövények a j szántóföldeken. Beköszöntött utána a meleg '• időjárás és így az a veszély fenyeget, hogy j ha kellő erélíyel idejében nem tcirté dk meg a gyomok irtása, ez a vetések fejlődését hátrányosan fogja befolyásolni. Ezért illetékes helyről felhívják a gazdák figyelmét 'arra, hogy a legnagyobb erélíyel mielőbb végezzék n gazírtást, ismételten sekélyen kapálják meg a laikoricát és fogjanak hozzá a burgonya első töltöget éséhez is. Sok helyen látni kapá lailan kukoricát, jvedig' a gaz már magasabb nála. Többfelé arasznyinál magasabb kükoiicatáfdá- kon még nem kezdték Aneg a töltögethet'. Aúy- nyival is inkább sürgősek -e.zek a munkák, mert ha azokkal késlekedünk, sokkal több munkaerőre lesz szükség a kifejlődött gyomok irtására. pedig' munkaerőben hiány van. De a vetett növények' is hátraimaradnak fejlődésükben, amit helyrehozni később már nem bírnak. Minden gazdának saját érdeke, ide a háborúban álló ország iránti hazafias kötelessége is a kapásnövények megfelelő műveléséről kell» időben gondoskodni. GAZDA HÍREK A köztenyésztésre szulgáló községi apm- sdfaí tartása címén az a gazda, áld a községgel ilyen állat tartására szerződési kötött, nyilvántartó hatósága útján kérheti a közellátási kormánybiztostól az apaállat takarmányozására a szerződés értelmében felhasznált terményeknek a beszolgáltatást kötelességbe való beszámítását. A kérelemben meg kell jelölni aa apaállat faját, számát és azt, hogv a szerződések alapján a gazda 1 év alatt milyen takarmányból, mennyit köteles az apaállatok tartására felhasználni. A nyilvántartó hatósággal a kérés valódiságát igazoltatni kell.---X) — A kukorieagóré építési akciót a földművelésügyi miniszter a folyó évre is engedélyezte. Segélyt kaphat olyan gazda, aki legalább ő, de legfeljebb 100 kát. hold szántó- földön gazdálkodik és az ilyen górécpíté i »é- gélv iránti kérelmét a Mezőgazdasági Kamara útján időben beadja. A Kamara kívánságára azoknak a górétípusoknak tervét, amelyek segélyben részesíthetők, megküldi. —o — ,í A sorompóval ellátott útátjáróknál a lezárt sorompót önhatalmúkig kinyitni, a sorompó alatt átbújni, felette áthatolni, vagy azt megkerülni, tilos. Az ilyen vasúti átjáróknál le nem zárt sorompók mellett is elő vigyázattal kell áthaladni. Előesengetős vasúti sorompónál, ha a csengettyű szól, a sorompó közé menni tilos, a sorompók köz. lévőknek pedig onnan sietve távozniuk kell. A sorompó nélküli útátjárókat egy vágányéi vasuíipályá- kon egyszeres, két vagy többvágányú vasúti- pályákon pedig kettős figyelmeztető keresztek jelzik. Az ilyen kereszttel ellátott sorompó nélküli átjáróknál az áthaladni kívánóknak meg kell győződniük az átjárás veszélytele«, voltáról s ha vonat, vagy más vasúti járomi közlekedik, a pályán az átkelés a pálya felszabadulásáig tilos. —o — A mezőgazdasági célra használt motorok' hajtására szolgáló kedvezményes adó- és kincstári résaöesedéiS tételű nehéz benzinnek, petróleumnak és gázolajnak beszerzésére és fel - haszná ására jogosultak részére a folyó napífcrl évben kedvezményes adó és kincstári részesedés mellett tényleg kiszolgáltatott mennyiségnek csak a 80 százaléka adható ki. Az ily; módon csökkentett kedvezményes mezőgazdasági motorbenzin adagjának felemelése iránt az 1300/1944. P. M. sz. rendelethez mellékelt mintának megfelelő kérvényt lehet m. járási m. kir. gazd. felügyelővel történt látta- mozás után az engedélyt kiadó pénzügyigazgatóságnál benyújtani. A kérelem felett a pénz- 'ügyi/a gató.-ág határoz, amelynek határozata
