Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-06-05 / 125. szám

XXVj]. évfolyam, 125. szám. ÁRA 14 FILLÉR. 1944. június 5., HÉTFŐ, I1 ii Hm1 I I — unni— iii.*<au«wnii—■■■■ *mam* ÍSöőfizctés egy hóra 3.40, negyedévre 9.80 P. Hirdetésiek díjszabás szerint. Politikai napilap. Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szédbtónyi-tér 4. Telefon: 123, Az elmúlt éjjel ©Ifenséges zavarógépek lépték át Magyarország lógiterét A németek nyiitvárossa nyilvánították Rómát és csapataikat kivontak az Orökvárosból — Berlin szerint nagy könnyebbséget jelent Róma ki­ürítése —• Párisi ismét bombázták - Az angolszászok támogatásra hívták fel Róma lakosságát — Két harcászati pontot foglaltak el Jassynál a németek — Az angolok munkáspárt kiküldötteit Moszkvába hívják — 23 tankot és 22 repülőt pusztítottak el a román vonalon A Magyar Távirali Iroda jelenti: Tegnap az esti, órákban egyes, ellenséges, valószínű orosz gépek lépték át széles kitér- je'désfbjea az ország keleti (határát és a déli ré- ssseket átrepülve, délnyugati irányban hagyták (el a magyar légiteret. Egyes légvédelmi tü­i zérség működésbe lépett. Ma a kora hajnali órákban, valószínű, ugyanazok a gépek, a be- j repüléssel azonos útvonalon repültek vissza déli irányból. Yisszanepüíéskor is működésbe lépett néhány légvédelmi íüzénség. Bombá­zásról jelentés nem érkezett. A berepülés za­\T»rn i)t»ílí'tríí vnll (Berliniből jelenti az Interinf.) A német főhadiszállásról közük a véderő főparancsnok­ság közleményét: A főparancsnokság június 3-án 23 órakor a vatikáni német nagykövet útján az angol-amerikai főparancsnoksághoz jegyzéket küldött, hogy Róma városát nyílt várossá ismerjek el. A javaslat első pontja ^szerint Rómát nyílt városnak ismerik el. 2. pont körülírja a nyílt város határait, a 3. pont a részletes megállapí­tásokat tartalmazza. A német véderő köte­lezi magát, hogy a nyílt városon belül nem tart semmiféle katonai berendezésekét és nem hajt végre csapatmozdulatokat. Kivételek ez alól a rend és nyugalom megőrzésére szolgáló erők. A nyílt városon belül rombolási rend­szabályokat nem hajtanak' végre. A város el­látását villanyáramul?, és vízzel folytatják, amennyiben azok a német véderő birtokában vannak. A negyedik pont kimondja, hogy an­nak, hogy a nemet véderő e kötelezettségeket vállalja, előfeltétele a város kölcsönös meg­óvása. A javaslat indítványozza, hogy a Vatikánt kérjék fel a megállapodások ellen­őrzésére. E javaslatra az angol-amerikai főparancs­nokság választ még nem adott. Ezzel szemben Alexander Róma lakosságához intézett beszé­dében fegyveres ellenállásra szólította fel Ro­ma népét a németek ellen. Mussolini kiáltványt intézett Rómához (Rómából jelenti a MTI.) Mussolini ma kiáltványt adott ki, amelyben többek között a következőket mondja: Az angol-amerikai betolakodók, akik előtt a királyság aljas áru­lása Szicília és Szalernónál megnyitották a ha/a kapuit, bevonultak Rómába. Ez a hír a legnagyobb nyugtalanságot kelti bennetek és mindnyájunkat fájdalommal érint. Nem szán­dékozunk, hogy gyengítsük ennek az esemény­nek a borderejét. Beszéde további részében a németek visz­szavonuló lépését méltatja, majd a délolasz területek lakosságához azzal a felhívással for­dult, hogy használjanak fel minden eszközt a betolakodók életének nehezebbé és bizony­talanabbá tételére. A köztársaságok szava kü­lönbözik a királyság szavától, fejezi be kiált­ványát, amely nem a haza sorsát, hanem a koronát félti. Fegyverbe olaszok! Munkába' olaszok! Védjetek meg a köztársaságot! Éljen Olaszország, éljen a szociális köztársaság! A németek északnyugatra kivonultak Rómából tonai szempontból csak jelentős nyereséget jelent. Az ilyen hatalmas város hosszabb időn. át v aló ellátása a német véderő számára sú­lyos megterhelést jelentett volna. A római la­kosság ellátásáról most már az angol főpa­rancsnokságnak kell gondoskodni, ami a szál­lítóeszközök lényeges megterhelését jelenti, nagyrészt a tengeren túlról kell beszerezni. A német főparancsnokság szerint azoknak a ta­pasztalatoknak alapján, amelyet Kesselring Olaszországban szerzett, feltehető, hogy maga válassza meg azt a harcterepet, ahol meg­történhetik az olaszországi küzdelem döntő i csatája. j ¥ilé&Ma*afe riwiaie Párizs. A francia sajtó közli, hogy pén- ! teken este brit-amerikai repülők újból meg­támadták Nagy-Párizs területét. Nagy károk keletkeztek. Berlin. Az utóbbi napokban Jassy környé­kén vívott harcokról a német szóvivő kije­lentette, hogy azok jelentősége már túl nőtt a helyi méretnél. A harcok két helyi állás birtoklásáért indultak meg. A német csapatok kiragadták ezeket a magsalatokat az ellenség kezéből. Legutóbbi kísérletüket pénteken kény­telenek v oltak abbahagy ni, amikor a németek Jassy tói északnyu gatra mélyen betörtek a szov­jet állásrendszerbe. A németek'most már har­cászati szempontból fontos repet szilárdan a kezükben tar tj ák. Berlin. Alexander és Badoglió a következő kiáltványt intézte Róma lakosságához: Szövet­séges erőink Rómához közelednek, támogassá­tok őket a németek és a fasiszták ellen. Szerez­zetek értesüléseket az ellenség aknazárairól, hogy a szövetségesek idő-, anyag- és ember- \ veszteség nélkül tudjanak a yvároson keresztül- vonulni. (Berlinből jelenti a MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról leújahhan a német véderő fő­parancsnoksága a következő közleményt adta Sti,: Mivel a hadműveletek során az arcvonal egyre jobban közeledik Róma városához, az a veszély állott be, hogy ezt a kultúrközpontot bevonják a hadműveletekbe. Ennek elkerü­lésére a német főparancsnokság elrendelte a német csapatok visszavonását Rómától észak­nyugatra. Az olaszországi harcot folytatjuk; megrendíthetetlen akarattal, hogy megtörjük az ellenséges támadást és kivívjuk a győzelmet. Ehhez szükséges feltételek a fasiszta Olasz­országgal és a többi szövetséges állammal a legszorosabb együttműködés — hangzik a né­met közlemény. Bár az angoloknak az volt a szándéka, hogy a páncélos és gépesített hadosztályok harcbavetésével már június 2-án bevonulja­nak Rómába, azonban a német csapatok fel­tartóztatták őkét, úgyhogy csupán tegnap ér­tek Róma keleti és délkeleti közvetlen köze­lébe. A német utóvédcsapátok ezzel teljesí­tették feladatuk lényegét, hogy biztosítsák az elszakadási lehetőséget. Helyenként igen sú­lyos harcokra került sor, azonban a németek fölényes harci kiképzése különösen megállta a helyét. Bár a szövetséges főparancsnokság kísérletet tett arra, hogy elismerjék Róma nyílt várossá tételét, Clare elhatározta, hogy közvetlen támadást intéz a német biztosító csapatok ellen. Róma városának feladása ka­Bu karcsí. A Dnyeszter alsó szakaszán, és Közép-Resszarábiában semmi említésre méltó esemény nem történt. Moldvában erős ellen­séges állásokba betörtek a román és a német csapatok. Magaslati állásokat foglaltak el. Az oroszok minden kísérlete, amely az elvesztett terület visszaszerzéséért indult, eredménytelen maradt. 23 tankot megsemmisítettek és 22 repülőt lelőttek. Stockholm. A svéd katonai főparancsnok az egyik laktanyában tartott beszédében rá­mutatott Svédország súlyos helyzetére. Párizs. Beát munkaügyi miniszter az egyik ülésen mondott beszédében ki jelentette, az el­lenség inkább a terrortámadások hatásával, mint csapatainak sikerével törődik. Németország nyílt várossá tette Rómát

Next

/
Thumbnails
Contents