Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-06-01 / 122. szám

I ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. június 1. „Cívis Romanus-Catholicus Romanus" A római polgár öntudatát fejtette ki a megyésfőpásztor híveinek, miközben párhuza­mot vont a római öntudat és a szükséges ka­tolikus öntudat között. — Nem az a ''jó katolikus, aki magát an­nak minősíti — mondotta a főpásztor —, de mások megítélése szerint messze áll attól a ^nívótól; mint, ahogy a katonaságnál sem a harcos katona bírálja el saját magának alkal­masságát a kitüntetésre, hanem feljebbvalói döntik el annak érdemességét, vagy érdem­telenségét, ügy a katolikus keresztény életnek is megvannak a maga követelményei és is­mérvei, hogy »jó« legyen. A bérmaszülőkhöz szólott utána a fő­Í )ásztor, kifejtve előttük a jópélda-adás köte- ességét és az Isten előtti felelősség átérzését,- mert egykor számonkér az Ur! Szemetelő esőben végezte be beszédét a megyéspüspök, mintha csak külsőképpen is megnyilvánulna, hogy harmatoznak az egek és megtermik a maguk gyümölcsét, mint a május esője. | 473 bérmálkozónak osztotta ki ezután a főpásztor a bérmálás szentségét, aminek be­fejeztével tisztelgő látogatást tett az egyház- község kegyuránál, a papok szüleinél és a tanítóságnál. A közös ebéd után az új plé­bániaépületet szemlélte meg, majd ;a hívek so­kaságától kísérve, testületileg vonult ki a »másik szentmiklósia«, a temetőbe, ahol az egykor községhez tartozók alusszák örök ál­mukat. Itt rövid áj tatosságot végzett s ke- gyeletes szavakkal buzdította a híveket az ősök tiszteletére és a kegyelet ápolására. Áldott ki az Úr nevében jö! Szombaton este 6 órakor futott be a megyéspüspök autója Nagykanizsára, ahol a város határában díszkapu alatt játszódott le a politikai hatóság részéről Történő fogadtatás. Ezen a fogadtatáson megjelent Nagyka­nizsa város egész társadalmi vezetőrétege. A város nevében dr. Hegyi Lajos polgármester­helyettes köszöntötte a megyéspüspököt. Az üdvözlésre a megyéspüspök a következőket mondotta: * — Sokszor megfordultam Nagykanizsán, dolgoztam sokat és zalaegerszegi munkálkodá­som alatt is mindig azzal a gondolattal dol­goztam, hogy a vármegye egyetemének akarok szolgálni. Nem voltam soha szűkkeblű a vár­megyének ezzel a részével szemben, amely most egyházmegyémhez tartozik. Sok kedves arcot, sok jó barátot látok itt és annál nagyobb örömmel jövök ide. Nagykanizsa mindig je­lentős szerepet töltött be a történelem folya­mán a déli végeken, kezdve az Árpádoktól, de leginkább Mátyás király idejében, majd a török időkben és később is a magyarság végső bástyája volt. Ezjt a szerepét a főpásztor is tiszteletben kívánja tartani és igyekszik Nagykanizsa városát segíteni szerepe betöl­tésében. Az infernális erő, amely újra leske- lődik hazánk kapuinál, nemílekicsinylendő ve­szedelem, ahogyan akkor, most is szembe fo­gunk vele szállni szóval, szellemmel, erkölcsi erővel és fegyverekkel is. Ebben a küzdelem­ben erősek akarunk lenni és hisszük, hogy ha a Gondviselés ezer éven át megóvta hazánkat, nem azért történt, hogy most az óceánon el­tűnő hab sorsára engedje jutni. ' — Ha szerettem — pedig szerettem Za­laegerszeget, szeretni fogom Nagykanizsát is, — fejezte be szavait a főpásztor. A felső templomnál hatalmas tömeg élén vitéz Fiié Ferenc egyházközségi világi elnök üdvözölte Mindszenty püspököt, aki válaszá­ban rámutatott arra, hogy ha nehéz időkben tornyosuló vészfelhők alatt nem hiszünk, akkor össze kellene roskadni az aggodalmak súlya alatt. De van hitünk, reménységünk, hogy fe­lettünk őrködik Magyarország Nagyasszonya és az árpádházi magyar szentek sora védel­mezi ezt a nemzetet. 'De mj sem vagyunk tét­lenek, nem várunk mindent az églek tő!, hanem igyekszünk olyan életet élni, hogy Isten el­vegye sújtó kezét felőlünk. Igyekezzünk tehát szeretni felebarátainkat és a nemzet erkölcsi tőkéit magunkon keresztül növelni. Majd a tisztelgésekre került sor. Pünkösd vasárnapján a Jézus Szíve egy­házközségben 545 bérmálandó részesült szent­ségi megerősítésben, majd az egyes küldött­ségek ünnepélyes tisztelgése következett. Pün­kösdhétfőn a ferences templomban 641 sze­mélynek osztotta ki a bérmálás szentségét. Itt a püspök fogadására megjelent P. dr. Varga Teodrik ferences tartományfőnök. Itt a bérmálást a légiriadó megzavarta, de annak lefújása után a püspök zavartalanul folytatta a szentség kiosztását. Utána a ferences egyház- község egyesületei tisztelegtek Mindszenty püs­pöknél. Mindkét napon látogatásokat is tett Nagy­kanizsa város vezető társadalmánál. (Ne legyen ünneprontás, ha tisztelettel megkérdezzük az illetékesektől, hogy egész Nagykanizsán nincs egy magefon, amit erre a ritka alkalomra üzembe helyezhetnének. Iía nincs, akkor miért nem lehetett volna kölcsön­kérni valahonnan, hogy az a hatalmas-tömeg, amely a ferencesek temploma körül állt, onnan kiszorulva (éppúgy, mint másnap Iviskani- zsán), hallhatta volna a főpásztornak magasztos igéit, amire várt, s amit hiába várt, mert nem hallhatta! A szerk.) A keresztény lélek védjegyei Kedden nyolc órakor Kiskanizsa fogadta nemcsak díszkapuval, hanem az idővel azonos, forró szeretetével megyésfőpásztorát. Az áldást- osztó főpásztort a templom kapujában a plé­bániát vezető ferences atyák és a megjelent papság fogadta ünnepélyesen s angyali gyer­mekkórus éneke kísérte az oltár elé. A főpapi mise végeztével a szószékre vonult a püspök s a katolikus keresztény lélek »védjegyei«-ről szólott a hívekhez. A katolikus élet és lélek védjegyeit a következőkben jelölte meg a fő- pásztor s róla többek között a következőket mondotta: — Mint ahogy minden márkás árucikknek megvannak a maga védjegyei, amit a tör­vény is véd, úgy a katolikus élet és lélek sem nélkülözheti ezeket. Ezek pedig egyenkint a következésképpen szereti a gyermeket és ép- imádságos és feltétlen Istenfélő; öntudatos lé­lekben és az élet gyakorlati megnyilvánulá­sában, az életet értékeli, a házasságot szent­ségnek tekinti és nem szerelmi kalandnak, követkézéképpen szereti a gyermeket és ép­pen ezért sem vetemedik gyilkosságra, sem hazaárulásra; öntudatos sajtóorgánumának megválasztásában; paptisztelő, mert értékeli annak léleknemesítő és üdvözítő küldetését és nem válik sose hamis eszmék fanatikusává, amely sárbatipomi igyekszik azt. Majd a bérmaszülők és bérmálkozok köl­csönös viszonyáról szólt a megyésfőpásztor .s Mindenféle vadbőrt: 8x«ipv«st| őzet, macskát, pézsmát, borzot, nyári a legmagasabb napi áron megveszek. . it HADI* DEZSŐ timAr Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. utána kiosztotta a bérmálás szentségét 629 bérmálkozónak. A bérmálás aktusát itt is fél­beszakította a közben felbömbölő szirénák hangja, mintha csak élénk bizonyítékát kí­vánná szolgáltatni annak, hogy az Istentelen- ség nem nyugszik! s onnan, ahonnan esdő lé­lekkel kérik az áldást, a kegyelmet, onnan akar gyilkos halált szórni ránk. (Vagy ed­dig elfelejtettük s elmulasztottuk az áldás kelését?!) Viharos a Tenger - fedélre mindenki Tűző napsütésben végezte be a megy és­főp ász tor egy órakor a bérmálás osztását, majd itt a kerület papságát fogadta és búcsúzott el tőlük. Ezután az iskola szépen feldíszített ter­mében az egyházközség és annak különböző egyesületei, valamint a társadalmi egyesületek egyetemleges küldöttsége tisztelgett afmegyés­főpásztor előtt, akinek P. Bánás Gyula plé­bános tolmácsolta az összesség nevében azt, amit röviden így fejezett ki az egyházmegye legfiatalabb önálló plébániájának részéről: Hű­ség; Hála; Szeretet! — Ä megyésfőpásztor válaszában örömének adott kifejezést s többek között a mai élet viharos tengeréről szóit, amelyen a mi életünk az a hajó, amelyet ve­szedelem fenyeget. Tehát fedélre mindenki! Küzdeni a jövő biztosításáért és boldogulá­sáért. — Nem százfelé húzó, hanem egymásért dolgozó magyarokra van csak szükség ma. Nehéz időket él át a kereszténység feje, ne­héz küzdelmeket a kereszténység, legyen hát egy katolikus és magyar a szentistváni gon­dolat jegyében. A tisztelgés után a megyéspüspök papjai­nak szüleit látogatta meg, majd közebéden vett részt a polgári kör dísztermében, mi­alatt a kiskanizsai leventezenekar térzenét adott a püspök tiszteletére. Délután a szokásos hi­vatal-látogatást tartotta meg a püspök, ami után hatalmas néptömeg közepette szállt fel a város díszhintójára s ment vissza Nagy­kanizsára, amely fekvése miatt további ki­indulópontja lesz, ) — tegez — AUTÓBUSZ MMNMTiUfiND. Érvényes 1944. május 2 tél. Zahtegeniäog—IkeeeArip !4'45*e‘ “í. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ***9'25 i5T7 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8 53 15*20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 8-35 1545 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. a. i. 8-10 17 35 á. Keszthely Hungária szálló i. 6-20 17-45 é. Keszthely pályaudvar i. —"— 17-25* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. * 1705 17-57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 1633 8*25 1. Bak Hangya szövetkezet é. 1630 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa pu . i. —•— 10-20 é. Keszthely Hungária szálló i. 14*15 10*30 t Keszthely pu. L —•— task— 7,15’M i . Bak pályaudvar é.** 7-20 L Bak Hangya szövetkezet ó. 850 8-0Ű á. Nova i. 810 14-45** í. Bak pályaudvar é ** 1830 14-50 í. Bak Hangya szövetkezet i. 1825 15-30 é. Nova i. 17-46 — Bánoksseatgylrgy Í7-25* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. * 7’35 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7*00 18-14 é. Söjlör Búza-vendéglő i. 6-42 1905 é. Bánokszentgyörgy i. í i h 5-50 18 55**í. Bak Hangya szövetkezet * I é. * _•__ 19 09 i. Söjtör Búza vendéglő i. —•— 20 00 é. Bánokszentgyörgy *) Csak hétfőn, szerdán és pénteken kis­zedik. —! — ! **) Csak kedden* caütArtölt&n é® gtom­***) Hétfőn nem közlekedik, Ai amtdibaiaaftftatekedfo vwaár- fii v&'iéatk idsiumjclatbaa MtftofMl.

Next

/
Thumbnails
Contents