Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-27 / 119. szám

/.AlvAJMTMÍVKI L JS A(, 4m 1944. május 274 Pünkösdvasárnap vitéz Imrédy Béla miniszter, *sten ,elke lebe8a v'lá8 fölött hétfőn pedig vitéz Pintér József, a katolikus Legényegyletek országos elnöke lesz Zalaegerszeg vendége Zalaegerszeg, május 27. Zalaegerszeg városa a pünkösdi ünnepek alkalmával sorozatos ünnepségek színhelye lesz. Ugyanis. mint ismeretes, reggel 8 órai kezdettel tartja a város hazafias lakossága a hősök emlékünnepet. Ezt megelőzően a Move- pályán tábori mise lesz, majd utána vitéz -imrédy Béla miniszter. Zalaegerszeg díszpol­gára mond ünnepi beszédet. Az ünnepség műsora egy ébként a követ­kező : Hiszekegy, látssza a leventezenekar. Gyónt-verset szaval ifj. Zsidó Sándor Se­ven tei fj éi vezető. Kertész László le\-enteil'j övezető a leven­ted jóság részéről mond ünnepi beszédet. I nnepi beszéd. Elmondja vitéz Imréd} Béla miniszter, Zalaegerszeg díszpolgára. Erdélyi-verset szaval Autós Helen. Szózat. Szavalja: Borbély János, a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör tagja. Himnusz. Játssza a leventezenekar. Utána az ünnepség1 résztvevői megkoszo­rúzzák a hősök emlékművét, majd elvonulás következik'. Legyünk ott mindannyian és rójjuk le kegyeletünket azokkal szemben, akik életüket a hazáért áldozták. Pünkösdhétfőn pedig vitéz Pintér József kanonok, a Katolikus Legényegyletek országos elnöke érkezik Zalaegerszegre, ahol reggel 8 órakor szentbeszédet mórul a templomban az ifjúságnak, majd délelőtt 11 (órakor a helybeli Katolikus Legényegylet helyiségében az orszá­gos elnök tiszteletére díszünnepség lesz, amelyre tekintettel arra, hogy az egyesület most ünnepli fennállásának 44. évfordulóját, a pártoló tagokat és a hivatalok vezetőit is meghívják. . . A díszünnepségen egyébként Pap Lajos ügvv. elnök bevezetője után Zseb Miklós al- elnök ismerteti az egylet múltját, vitéz Pintér .József mond ünnepi beszédet, majd Szakái Ferenc világi elnök berekeszti az ünnepséget. Farkas Mária és Ikncze Pál pedig alkalmi verset szavalnak. Divatfarsang. Irta: Bita József. Poiret mester nemrég hagyta [abba örökre munkáját. Az elhalt francia divatkirály, a nagy tervező, az utolérhetetlen ízlés-művész,és dísz­let-fantaszta, megszámlálhatatlan divatformn - lát szerkesztett és ajándékozta meg velük a világ ruhaszalonjait; az előkelők mondaine légkörét csakúgy, minit a kispolgári egy éneket és a siker szárnyán úgy is látszott, mintha! az ő születésére és elég hosszú, dicső uralko­dására szüksége lett Volna az emberiségnek — annak az emberiségnek, amely és annak előde különösen a kétévszázadi találkozó meg­előző és követő évtizedének tespesztő moz­dulatlanságából úgysem talált kiutat jóformán stemmi másban, mint egy-egy megrendezett világkiállításban. Llyen körülmények között ta­gadhatatlanul üdítően hatott mindahányszor a legújabb párizsi divatkép megjelenése a \i- lágízlés színpadán. Az ízlésváltozatosság eleven, serkentő kö­vetelésének hatása alatt a világrészek közötti nemzedékek egyre szívesebben tettek színval­lást a fokozott divatszemlélet iránt. A fiatalabb emberréteg, társasági »sikkje« kedvéért, in­kább a testi küllem ismérveiben kívánt min­denkor tapasztalódni és gyarapodni.^ Poiret mester és társai settenkedő buz­galommal loholták végig a közelmúlt évtize­dek pénzszerző időszakát és alkalmasint futó­szalagon gyártották a töméntelen divat-fan­tazmagóriát, a hiúbb szépnem nagyvilági dá­mái számára, akiket azután'szolgai önállótlnn- sággal utánoztak le a balga tömegek. Poireték és társaik jobban ismerték a női. lélektant, mint a lélekbúvárok. A szaka­datlan változatban gyártott divatalakzatok a hiúságról »írt« legtökéletesebb műveknek szá­míthatók. Sikereik mindig világméreteket öl­töttek. A divatkirályok, akik ra női lélekbe így behatoltak, kiváló emberek voltak. Millióik tanúskodnak erről. Áll a megállapításnak igazsága, hogy a kultúra felcicomúzása és túlburjánzása meg­éli a lelkeket, elsodor ja a társadalmat. A pom­paszabadság túltengetee egyenlő az elpáholt hajlamok szabadielvúségével. Ezzel a túltengés- sel találkozunk ugyan az ókör rabszolgatartó uralkodóinál is, de a jelenkor sziabadság-egyen- ,1 őségének idejében már a társadalmi álta­lánosság mértékében tobzódik. Korunk divat- árama pedig teljesen elveszítette mér t éktar­v a joizles bék ekor­tását. Az újabb divatkirályok kilépte] medréből és amíg az úgynevezett szakok párlódó mozdulatlanságában üdítőleg hatott egy - egy elmés divatéi jdnnság, ma az jóformán szünefnélküli, fárasztó tünetét adja az oktalan vállalkozásnak. A nemaddig heten­ként, havonként, nyakló nélkül változó divat­képnek leghitelesebb tényszerűsége a divat- figuráknak és fantasztikus metszeteknek, sza­bótoknak felbukkanása a kirakatokban. Kétségtelen, hogy ez ya szédületes iram- vezetés a felelőtlen divatmesterek beteg, vagy talán nagyon is egészséges és tudatos képzel­géseire, mégimkább: eltúlozott haszonszerző tö­rekvéseire vezethető vissza. És,/hogy ez a sze­rénytelen játék, élettelen árutermelés, anyag- pocsókolás idáig fejlődhetett, részes benne a szépnemű behódoltak lelki ellágyultsága is. A fiivatmesterek fondorlatos bűvészkedése |a férjek zsebei körül, a hiú-ság szárnyán, előbb- utóbb odáig juttatja a''felesleges fényűzés túl- fejlődését, ahol az örökös elégedetlenkedés bölcsőjében kevesebb gyermek, de annál több válóper születik majd meg. Rakétákkal küzdenek a jég­verés eile i Németországban (MNK) Régen, amikor az emberek még hittek a varázslatokban, a parasztok szentelt ágyúgolyókkal próbálták a viharfelhőket szct- kejgetni. Ez a felhőlövöldözés még ma is járja egyes hegyvidékéken, természetesen min­den különösebb hatás nélkül. Egész más a helyzet azonban Németországban sikerrel al­kalmazott, úgynevezett jégrakétákkal. Olyan röppentyűk ezek, amelyeknek a hegyében rob­banótöltést helyeznek el. A röppálya legma­gasabb pontján a robbanóanyag felrobban, s jelentős rést vág a jégfelhőn, amelybe a szél mostmár bele tud kapaszkodni. A szél azután széttépi a felhőt, mielőtt még más vidékekre sodorhatná. Így a rettegett jég helyett több­nyire csak eső hull alá, sőt a rakéta hatására a már eleredt jégeső is rendes esővé sze­lídül. Az idő kezdetén Ős-sötétségben keringett a föld. a »gigászi köporsó«. A kialakulásnak roppant dörgései rengették hatalmasan. Csak- ,j nem kilendítették a pályáról, amelyen a Te­rem tőnek az akarata szerint kell a világ vé- j gézét éj g futnia, de az Tsten Lelke ott lebegett í fölötte. A mai ehaotikus időkben, amikör csak a ; háború szörnyű tüzei világítják meg a ki- | hatástalan sötétséget, amely a földre borul, j pünkösd ünnepén lehetetlen arra nem gon- f dőlnünk, hogy sötétségen túl, bizonytalanságon; túl, most is az Isten Lelelke lebe2; felette. Mit jelent ez a mai szörnyűségekét megért ember számára? Azt. ha a kezdet sötétségét, amikor óceá­nok végtelen víztömegei kavarogtak mindent elsöprő áradatban, amikor hatalmas hegyekkel játszott a nyugtalan föld, mégis megtörtént a kialakulás, amely a paradicsomi életet és az arany korszakot tette lehetővé, mert az Isten jj Lelke hebegett fölötte, akkor a mai félelmetes I időkben is remélhetjük, hogy a pokoli zür- i zavart is fölváltja a rendnek és békének a j korszaka, mert az Isten Lelke ma is ott lebeg I a világ fölött. ■ / Nincs sok haszon belőle, mondhatná va- j laki. ha közben bomba tép olyan parányokra, ! hogy még a körmeim is különválnak tőlem, í az újjaimtóh mint abban a bizonyos pesti I óvóárokban történt, amelyik telitalá atot ka­pott és a ház úrnőjéből nem marajdlt más, mint néhány vörösre lakkozott köröm, pár hajszák idább-odább néhány kis véres hús­cafat. Mégis megnyugtató tudni az embernek, aki a magasat kémleli, vájjon ellenséges re­pülőgép bugása dübörög-e a magasban, vagy hazai repülőgép húz-e át a feje fölött, hogy még magasabban, a bombázók tízezer métere» magasán túl Isten Lelke lebeg lö.öttünk. Mint­ha úgyis az leit Volna a hiba, bog)' megfeled­keztek erről. Csak a földet nézte az ember, elfelejtett az égre nézni. A földi számításokhoz szokott member azon­ban tovább mondja, mi haszon van ebből? Ali? Kérdezzék meg talán azt a győri tanárnőt, aki azelőtt szintén nem 'nagyon nézett az égre. Akkor sem volt ideje, mikor Győrben meg­szólaltak a szirénák. Hangjuk csakhamar el­veszett a repüiőgépmotorok zúgásában- Talán csak magában sóhajtotta: Istenem, segíts, mi- 1 kor lélekzetszakadva rohant le az iskola óvó­helyére. Az alagsorban már ott remegtek a többiek. Hét tanárnő és i huszonnégy növendék. A bombák már hullottak. 'Remegett az épület. Tanakodtak, hogy a négy szobácska melyi­kébe menjenek? Végül is a két középsőt vá­lasztották. Utána hamarosan bombát kapott az iskola is, mint hadifontosságú célpont. A két szélső helyiséget telitalálat érte, míg a! két középső, benne a harminckét emberrel, sértetlen maradt. Csak a törmelék felcsapódó pora terjengett, mint sűrű füst és a győri; tanárnő a menekülés első percében, mikor még nem is tudott nagyon beszélni a rémü­lettől, meg a sűrű portól, kijelentette: hir- / detője lesz annak a Gondviselésnek, amely egy énileg is számontart mindenkit. A Gond­viselést ugyan a Szentháromság felső személyé­nek, az Atyának tulajdonítjuk, mégis meg­engedhető, hogy lássuk a (Lelket, az Isten Lel két, mely világmindenség fölött lebeg. És megpróbáltatásokon, csapásokon, bi zonytalanságon, rémületen túl érezhetjük I Vigasztalót, akit talán sohasem''kellett annyim kérni, mint ma: jöj Szentlélek Úristen é| újítsd meg a föld színét. —rög. I WWWÄfWWWWWKWWWWWWWWIWWWWWWI Uj tűzharcosok figyelem A zalaegerszegi tűzharcos főcsojxtrt veze­tősége ezúton kéri a város és a környék tűz harcosait, az új világháború tűzharcosait hogy teljes számban jelenjenek meg pünkösd kösdvasámap reggel fél 8 órakor a Máriái Magdolna templom elolt. A formaruhákat, áldj! nek van, vegye fel, a kitüntetések pedig ví* Stelendő k.

Next

/
Thumbnails
Contents