Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-24 / 116. szám

ZALAMfiGYKl ÚJSÁG 1944, taéí juj# 24. tumm Vándor babakelengyével egyház- községenkint segítsünk a rászoruló családokon Z»t»zgyr»zegj május 24. Már korábban szerte a/, országban moz- g»h>:m indult a vándor^ babakeleng\c-akcirí iwegezerv ezéséré é*> megindítására. Még a hú- Ifenrtt kezdete előtt is számos olvan szegéi tv magyar » salad akadt az országban, umelv gyor- ineksz«lel4'sk»tr a legszükségesebb bábákéi*« - gvét sem tudta előteremt mi. A háború dúlásá- han rgv re növekvő rmbov eszteségek nund- fobban megértették a nemzettel, hogy -menv- ftviíe iontus a nemzet szempontjából a gyer­mek. amelv a nemzet folytatódása. s hogy a békeidők esecsemőv édelménéJ is lokozoftabb ■mértékben szükséges ma a gyermekgondozás már csecsemőkorától. Kovács Sándor, az új szombathelyi mr- gyéspüspöL püspöki körlevélben fordult -egv- házmegvéj-e hívőihez. hogv az \. (l. országos mozgalmának munkájába kapcsolódva. plébá­niánként az egyházközség íi szükségletekhez, képest. rg\-két vándorkíosaral létesítsen. Kü­lönösen ott van erre szükség, ahol a hatósági eset: einó\edeíeiii. vagy a 1 inogva őzövetkezeti. Asszony liga, vagy Zöld K-e reszt még qem mű­ködik. Ma rt szegényebb népo-íztáiv oksfemóra roppant gondot jelent g babakelengv élvez szük­séges te \ ti lan vágok megsz-er/.ése. í»égi ruhák- bni alakítani ikmel-kendők, kegyeiettel meg- órzött babaruhák. kötött holmik roppant n.agv .szolgálatot lehetnek az áldott állapotban lévő anyáknak anyaságok nagy napjain. Meggyőződésünk, hogv a vármegye kö­zönségé. különösen a tehetősebbek, megértik, hogy a vándor ha ha kelen gye mozgalom ném­eti érdele s mindenki, tehetségéhez mérten, adakozik .■ célra. Vhol még' nincs megszer­vezve ez a mozgalom, önkéntes adományaik­kal indítsák el azok. akiknek erre leginkább- módjuk van. Egyébként a napokban Zalaegerszegen is megind ni a gyűjtés. Ivogv a születendő sze­gem kis magyarok már életük első napjaiban la Iá I kozhas - an a k egv szociálisabb Magv -.»'ország' lelkű letéve!. S t&tó&aág'ra, amikor svkitn . n b< .n nuMika után nem egyszer egyórás ti f n i . meg. Hamarosan megnyíltaL ;< >v ■ >v u- ißkolak h- é» ezeknek száma 1937-tau. ír 13 volt. Itt lehetőség szerint h ü -aszer tar-. tottak a missziós papok hit < ,*rmészje­tesegn végezték a kereszt« '< > 'sketes#­fcet, ami különösen ion-tor- vo , i -t kiván­dorlás első éveiben sokan , i világ lép­tek házasságra, mert a brazil nem is­merték. magyar meg net i \oh. metések- jiél is kértejkí a magyar pt pót, • ; brazilok­nál szinte 70 százalékban papnőt . a temetés. A magy ar papok a kbeteg> k üle.. i főleg * kórhazakban végezték. >• k>)v rkodás a nagy távolságok miatt Vau -i. umaiy körülbelül Budapest nagyságú váró« és kör­nyékén nehéz feladat volt,, tie még nehezebb a/, ország belső területem, szétszórva letele­pedett magyaroké. Voltak ugyan * Kígyóim te­lepek . iránt Mpádíalva, Boldogasszony fa h u, Mátvás király fáivá, Szent Imre falva stb., die j erek 900 2000 kilométernyi távolságra fe­küdtek és csak ritkán, éve okiul egyszer-két­szer tehetett azokat felkeresni. Voltak olya« kisebb elszórt magyar csoportok is, amelyek •egyáltalában nem részesülhettek ielkigondozáfe- ban. \ magyar misszió, aim?Ívnek tagjai most is bencések, a lelkipásztori Inunkán kívül kul­turálisát is végzett, különféle egyesületeket alapítónak, előadásokat tartottak, folyóiratokat és újságokat adlak ki. sőt 1939-ben, illető­leg 1940-ben megvették az eddig zeidókézböi* lévő. két magyarnyelvű brazíliai ’ újságot iß. tennék a kulturális működésnek közép­pontja a braziljai Pannonhalma' volt, Sa» Pauloban, az úgynevezett Villa Anasztációa, ahol i935-ben szentelték fel a magyarok |>én- zón épült templomot, majd a bencés rend- házat. Nagy magyar esemény volt a mindé» évben Szent István király falvára a főváros magyar külvárosában rendezett augusztusi za­rándok lás. A brazil hivatalos Ikörök is elismer­ték n magyar katolikus vallási és kultúráiéi törekvéseket és hivatalosan jóváhagyták a ben­cés rendbázzál kapcsolatos »Szent István ki­rály római katolikus egyházközséget«, amely­hez számos filia tartozott és ezek most már hatósági engedély nélkül tarthattak összejöve­teleket és ünnepségeket: Föl is lendültek egyházközségi központi vezetőség irányításává! a különféle kultúrális egyesületek. Mindez azonban csak a faulté nagy részbe« ma, mert az idegen nyelvit lakosságot súlyo­san érintő törvények részben megszüntették, részben erősen korlátozták az egyhazközfeég-dh addigi mimkáját. Meg kellett szüntetni a ma - gyár lapot, elmaradt 1941-ben már a Sze»t István zarándokká:, is, a magyar iskolákban ö a hitoktatás jóformán csaló 'brazil nyelven tör­ténhetik, több helyen abba kellett hagyni a* esti ájtatosságokat. általában -lehalkítva« te­het működni. ha- ugyan még lehet így i*. Befejeződött a vizsgálat a keszthelyi autóbuszvezető ellen Keszthely, május 24. Nem régen részletesen és nyílt lev élben foglalkoztunk azzal a felháborító esettel, bogy egy hadirokkantat az autóbusz vezetője le­taszított s ennek következtében Fekete .János »zen tpé tenni hadi rokkául leesett. Az .eset nagy megbotránkoztatást keltett Zalaegerszegen, ahol a megálló körül percek alatt hatalmas ember­tömeg verődött össsfe. s.olyan fenyegető maga­tartást tanúsítottak az autóbusz személyzetével szemben, hogy azt kishijján in/.ultálták is. Az esettel foglalkozott a /a la megyei Újság is és a jelenlévők meghallgatása után nyilllevélb n követelte az ügv azonnali kivizsgálását. Mint értesülünk, a felhívásunkra megin­dult szigorú vizsgálat most fejeződött be. amelynek során Fekete János korábbi vallo­mását visszavonta és azt állította, hogv a gép­kocsi vezető az o tolakodása elől az ajtót , csukta, mire ő a kilincset erélyes® m-agF ) kapva felkapaszkodott. Ugyanekkor azonban \ az alominimrüvól készült kilincs hirtelen le- ! törött ép ó lezuhant a földre, aminek az volt : a látszata, hogy a gépkocsivezető lökte vissza j az ajtót. A rendőrség által megindított vize- j gálát szintén ezzel az -eredménnyel végződött, sőt a nyomozó hatóságok azt is megállapí­tották. hogy Fekete János az esetet megelőzően Iélliter törkölyt is elfogyasztott. így valószí­nűleg ,ittas is volt kissé. Tehát az autóbusz vezetői ellen történt közönség-kirohanás alaptalan volt és a közön­ség oknéUriil támadt a gépkocsivezetőkre, örü­lünk. hogy az eset így végződött s ígv a sok- gyermekes vezető megszabadul az esel súlyos következményeitől. Fekete vallomásával aztán az ügy teljesen lezárult. Hogy élnek a brazíliai magyar katolikusok? Érdekes adatok a brazíliai magyarok életéből i. Mio dv Janriró. május iió. A Magyar Kurír jelenti: Amíg a világháború előtt a magyaror­szági Idv áimlorlás túlnyomó részben Fszak - Amerika leié irányult, addig Trianon után igen sokan mentek a délamerikai Brazíliába «is ott is legfőképpen Sao Paulo állam kávé- ülteív éi ive in*. Már 1930. táján körülbelül 2-> ezer magyar v «dt magában Sao Paulóban és ezek magyar papol kívántak a maguk számára. 1920 után működött ugyan »itt már egy sza- léziánus atya. de rendi kiküldetése folytán kévés idejét szentel hét te a magyarok lelte i - pásztorlá-ának. Ezért az óhazábólíkértek kát*i- tik us papot. 1931. márciusában a mind vallási, miiül nemzetiségi szempontból óriási jelentő­ségű kérdést a hazai illetékes hatóságok meg­oldották es kiküldöttek a szentbenedekrendi Szeléé Arnold személyében az első magyar misszi ónári nst. tennék a missziónak a történetéről szájj mól be egyik munkása, az ugyancsak szent™ heneilekrendi Horváth Anzelm. Annak az 50 ezer magvarnak, akik Braziliába vándoroltak ki. mintegy nyolcvan százaléka a legcivilizál­tabb brazil államban (a Brazilja tegyesült Ál­lamok Köztársasága 21 állambői áll) San Pau­lában telepedett le. Ebből is 25.000 magá­ban a fővárosban Sao Pauloban. Ez lett tehát minden magyar életnek a középpontja. Szá­mottevő magyar kolónia van a köztársaság fő­városában. Rio de Janeiróban. De sokkal több magyar él szerteszét az ország, az állam belső részeiben, az »interior* - bail. A brazíliai magyarság Hláromnegyed része ott is magyarosan akar élni mindenben, a maga vallásában is. Nem tetszett neki az ott szokásos csendes és még vasárnap is legtöbb­ször szetbeszédnélküli szentmise, hanem olyan »magyar mise« kellett, ahol kiénekelhette ma­gát B buzdító, oktaffó szavakat hallhatott. Hét­köznapokon is este lehetőleg összegyűltek áj­Felvételek az állam rendőrség kötelékébe A m. kit. rendőrség vidéki tókapitápaya fejöatórré teszi, hogy a m. kir. állam rendű ríáijj kötelékébe felvételrr jelentkezhetnek azok. akii 21. életév ülvpt betöltötték,, de 26. rlrté\ük-et még nem lépték túl. nőtlen, tökéletesen nis testalkati!. legalább i 70 cm. magas, katona* kiképzésben részesült, büntetlen rlőéíefű- u**- gv ar áílamjK)lgáj'ok. K jelentkezők személyi okmánvaikai. b*g- atáivb kétnapií élelmei és megfelelő alsómbftt vigyenek magukkal. Sorozás lesz május 31-«■ Pécsetí. június hó 2-áu Budapesten (Mosonyt- utca 5 .s/..'í és június hó 6-án IJebreceubta*. Vz alkahnasnak talált pálvázókaí, a hí­va talos eskü letétele után F0 hónapig tar iá rendőri kiképzésrr rendőriskolába küldik. Akik jelentkezni szándékoznak, azoknak « zalaegerszegi államrendőrség' v ezetoje kétMjiá^- grl ad felvilágosítást. — Testvér! Ne feledkezz :»»eg a bomtfti- káros«i ttakról! Hord be adományedat a szet­kesztőseffbe!

Next

/
Thumbnails
Contents