Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-05-16 / 110. szám

2.

ZA LAM KG i Eí ÚJSÁG

tSSmUiimm' műtőmé «éwivoiiíci ww

1944. május 16len. A nagv tüzekből megállapítható voll, hnjjf»' a német harci gépek által ledobott bombák célba találtak, összpontosított támadásai következtében jelentős \ r.-zteségeket szenvedett az ellenség.

Angol sajtóközlemény szerint „Terror-Fiukat“ nevel a Leventeintézmény

Ma este zárul a zalaegerszegi gettó

Budapest, májas 16*.

Semleges országi)« 1 származó hírek arról számoltak he. hogy .az angol sajtó a közelmúltban a leventéintézméjiyról .is megemléke- j aett. A közlemények a levvmtekitézmény cél- í célkitűzésekén l »terror-fiúk« nevelését és ki- j képzését jelölik meg s azt írják, hogy > iát- • szóiag a magyar kormány tudta néikü!. de n j valóság!ran az ö ösztönzésére partizán-egyse- j geket is képeznek jki belőlük és titkos táborai! vannak a Bakony erdőségeiben.«

A ; terror-fiúk fogalmát az első világ- j háború utáni időkből ismeri a közlemény. A | leventeifitézméiiY nemes eelkitüzéseit és azo- j Icát a tiszta erkölcsi alapokat, amelyre ifjú- ‘ «águnk katonás szellemű nevelését felépítettük \ — nemcsak hazánk, <le egész Európa kózvé- ! lem én % ismeri.

Nem is foglalkoznánk az angol groteszk j megállapításaival, ha nem (ismernénk fel benne \ Ugyanezt az ellenséges hírforrást, amelynek hírverő tevékenysége még a második \ ilág- báboréi előtti békeévekben nevetségesen szomorú .eszközökkel megkísérelte I -venteintéz- i*i énvünket rágalmaival Ie.a 1 acsonyítani.

Ki ne emlékezne azokra az időkre, amikor egyik :— időközben megszűnt szomszédos állam határszéli forgalmában a határt lÉüjabályszerű útlevéllel átlépő ií jainkat állandó veszedelem fenyegette, mert ennek az államnak csendőrsége minden ifjút, akinél levente - igazol vényt, vagy jelvényt talált, veszedelmes kémként kezelt ée letartóztatott. Igen sok ártatlan gyermek és ifjú részesült meghurcoltatásban. hiszen köztudomású volt. hogy minden magyar ifjú leventekiképzésben részesül, tehát ezzel az indokolással minden átutazó magyar ifjú ellen eljárás indulhatott. Arra is emlékszünk, hogy a leventeintézmény ellen indított prop®ea;ídaba<íjára 1 eredményeképpen ugyanennek az államnak pénzügyőrei még a népszerű »Levente« cigaretttát is elkobozták és bűnjelként kezelték.

Ennek az ellenséges jnopagandabadjárat- wak újabb, végtelenül naív és hazug állítása a ’>; terror-fiúk« kiképzése és a Bakony-beli titkos táborok rém-meséje.

Köztudomású, hogy a leventeintézmény a katona-szellemű nevelés szervezete és egyik legfontosabb feladattá ifjúságunk állampolgári és honvédelmi előkészítése a később bekövetkezendő katonai szolgálatra. A levente, mint katona és harcos, még nem alkalmazható, hiszen harckiképzést nem kapott.

Az ifjúság katonás szellemű nevelése és katonai előképzése ma már minden európai államban ismeretes és nincsen olyan állam, amelynek erre a célra megfelelő szervezete ne volna. \Ha pedig a katonai előképzés -történetét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy annak ősi hazája éppen Anglia volt, azok a középiskolák és egyetemek, a coUeggek ifjúsága nemcsak katonai előképzést kapott, hanem korszerűen fed’cgv \ érzett kötelékekben, módszeres katonai kiképzést, mái- a világháború előtti évékben. Az egész világon elterjedt. de angol eredetű cserkész-mozgalom első formájában éppen az ifjúságnak katonai «egédszolgalatra való szervezésében látta célját. Az angol közvéleménynek’ tehát minden oka megvolna ár.a, hogy nag’ óbb tájékozottságot ái u jón el a í«rtouai előképzés kérdésének mc ítélésében, mint az emlíett sajtóköz- Ijemények. (LHK)

Hirdess^ -s ■

MLAMEGYEI UJSÁfiM

I &re<dhiJmyi a - ■ pvors t :í fetastes i

■

Százezer szív sikolt!

hatóságokkal az elszigetelt zsidóság csak a híva taios autonóm szerveik, a zsidótanácson keresztül. érintkezhet. A t anács ki küldötte naponta log megjelenni a réudőrkapítánvságo«!, ahol napon! .1 megkapják a szükséges utasí- tásokat, ugyancsak ekkor terjeszthetik elő esetleges kívánságukat. A tanács intézkedése folytén a postát és az újságokat is kiküldött v eszi én és ossza széjjel a gettó területén.

A gettót ej jel a zsidóknak elhagyni tilos, leül öli ben is ■ rendőrs/.cm fogja figyelni a lezárt részeket és. aki a readeikezéseke. megszegi, szigorú büntetést kap.

í reudőrkii-jitányságtóí vett értesülésünk szerint o Síéten, vasárnapig, a zsidó üzletek tulaj donosai üzletüket és műbél vüket reggel .—-V óra köveit ny.itv a tarthatják, hogv az ■'.'lőre, keresztények által, megrendelt árukat átvegyek. A zsidók nem vehetnek át semmit - oz-eko-en a> üzletekbe;!. csak a kérészié.ivek és vük az. elére megrendelt árukat.

/:>aiaegerszeg, inajti* só. ;

K Zalamegyei L'jság már többször be- 1 í számolt arról, hogy a be í ügy miniszteri rémié- ! ! lel értelmében a /ahíegerszegi városi., a /aki- J * iegerszegi. lenti és a novai járási zsidókat külön | [ városrészbe telepítik Zalaegerszegen és azt 1 i városrészt korlátokkal elzárják. Erről a terű- i I létről a. zsidó lakosság csakis hatósági en- j } gedóllvel munkahelyére, bevásárlásra és ható- ; sági intézkedésre hagyhatják el a helyüket.

A költöztetések mái- az elmúlt héten meg- j történtek és így már csak a zsidóság gettóba ; való költöztetése volt hátra, amit szintén hiú - ; főn befejeztek. Aki reggel aztán újabb kocsi - l oszlopok tűntek fel. amelyeken a .fentneveZcLt : járások' zsidó lakosságát szállították' Zalaeger- v szegje.

A hatóságtól nyeri értesülésünk szerint a r Zalaegerszegi gettót ma. május 16-án este zár- I ják le. A. lezárt területre keresztény ember j senii,ni • körülmények között sem léphet be. A

ajno;. a ieíenün-s nmukajá em egészen ügy ?ú,erűit, mint, ahogy a nemzeti érdek megkívánta volna, mert csak a búk »*. n ai magyarságot sikerült, száma érint 13 e er ; mbert hazahozni, a többi ottmaradt, - iájó szívvel és örök lionvággval az ősi haza után.

A bukov inai és'moldvai magyarság elnvo- mata^ái, szenvedéseit, kü demu- és ■ > é \sé- geit írja meg Nemeth Kálmán szí ej nozaik- szem kénekben, amelyek tőkéié e n ,■ er-.etik

J. ' *

előttünk a hazavágva'» magyarság- or: mi. A bukovinai magyarok ma Bácskában vannak és az ottani, zsíros, fekete humum:«;; • • ették:

a lábukat, hogy ezen a tájon eg u magyar- sággal és szívós néppel gazda^tsák ez :»z országot. Mi bízunk a székely ségbe-.- z ouik

vagyunk benne, hogy minden körűim- mek között meg is állja az azt a hivatását, amire a gazdag Bácskában rendeltetett. . .

... Lg\ érezzük, hogy mozog m.ír a föld a moldvai magyarság alatt is és biztosak vagyunk benne, hogv megindulnak nemsokára hazafelé. Ka aztán ez megles-:, talán egyszer annak is lehetősége nyílik, hogy a világ minden tájáról hazahozzuk a magyarságot es megadjuk mindazoknak a lehetőségét, akik innen távozni akarnak...

Innen az ősi Zalából, a göcseji székely, települések helyéről nyújtjuk ki kezünké! és szeretettel megszorítjuk dr. Németh Kálmán kezét, mert úgy érezzük, hogv korunk egyik legnagyobb apostola.

A gyönyörű magyar könvy a Zrínyi könyvkereskedésben kaph aló.

I ;

Nem régen egy színes, érdekes tániújű !

; könyv jelent meg köve vkereskedésünk kira- i , katában. A színes táblán lezárt sorompó és |

I -ez mögött megkötözött, vérzőtestű székelv ein- j

I ber áil. A másik oldalon azonban apró. kis j angyalkák nyitogatják már a sorompó lakai- |

; jajt. Valami megkapó, elgondolkoztató a könyv i l címlapja. Aztán, ha kinyitja az ember, külö- j l nős, színes bevezető szavai mutatják, hogv j olyan köny v vel állunk szemben, amilyen mos- ;

! tanában nem jelent meg a magvar könvv- I i piacon.

Százezer szív sikolt! Igen sikolt, mert a j s könyv írója. dr. Németh Kálmán báosjózsef- »

I falvi plébános, aki 13 ezer magyart vezetett I haza Bukovinából, ahova. két évszázaddal ez- j előtt azokat gróf Hadik András kitelepítette.

* Nem regény és nem költészet ez a könyv, ;

\ hanem egy embereiméin hatalmas adattára, j ? színes lánc ócskákkal egvbe tűzve, amelvlwa dr. í Németh Kálmán eíineséli^a Bukovinába történt i 1 települését és azt a rettenetes éa emberfeletti ;

! harcot, amit Vívniok kellett, hogy magyar- I ságukat, hagyományaikul és a töretlen szé- \

I keiy lelkiséget megőrizzék. Jól tudjak, hogy 1

!

’ megőrizték, mert a 13 ezer székely otthagyva családi fészkét, évszázados földjeit, elindult !’ semmi nélkül az új és a számukra meginf j l örök hazába. Magyarországra. Megható és j j könnyekre fakasztok ezek a leírások, amelyek I során megismerjük Bukovina magyar települi léseit és Moldva magyar lakta vidékeit. . i I Száz'Dzer szív 'sikolt! Igen, mert Bukó- i I vina felett a vihar madarai szálfának és - \ Józsefi alva lakossága máról-holnapra ha jlék

Í nélkül marad egy mindent elpusztító tűzvészed elemben. Németh Kálmán köny ve Iveszá- ( j mól azonban arról a hősi harcról, ami máról I holnapra piros-tetejű házakat varázsolt az yszI

lcös romok fölé. A templom omladozó vakolatát maga a plébános javítja ki és freskókat is fest a templomba. Á bukovinai székelyek pe- ; \ dig orgonát faragnak a község templomába. ^ De talán nem is ez a legmeghatóbb ré- ; szé iaz érdekes könyvnek, han-cm az a kiiz- I delem, .amit Németh Kálmán azért vívott, hogy . I a bukovinai magyarságot hazatelepíthesse, f Hosszú és göröngyös út volt ez és csak a :: j Jugoszláviával bekövetkező események adhat- 5 tak olyan lendületet a fiazatelepítés nemes és jj I nagy elgondolásának, amivel a megvalósulás |- \ Stádiumába léphetett. Németh Kálmánnak eb- I i i>en a harcábar két személy emelkedik ki: 1

I

11 gróf iTeleki Pál és Bonczos "Miklós államtitkár. \ Az utóbbival, mint árvízvédelmi kormány- biztos mellett szállt nem egyszer repülőgépein \ levegőbe a lelkes plébános, hogy annyi meg- í j nemért óé és fáradozás után végre elindíthassa [

Í hazafelé a százezer magyart, akikj túl a Kár- I pútok gerincén, Romániában kerestek korábban menedéke!, de magyarságukat és nemzet- j jj hűségüket mindvégig megtartót Iák.

— A gyiiinölcspálínkapiac bínei. Általában lanyha irányzat, üzletkötések kis tételekben a csak szórványosan jöttek létre. Uj törköly - pálinka ára 28—29 pengő, új scprőpáünkáé 31—32 pengő, új »zilvóriumé 34—35 jjei’.gő azonnali szállításra.