Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-13 / 108. szám
W\ I i. évfol-vam. 10“. »/átnÁRA 2t FILLÉR 194-4. májas 115., SZÓMBA !' Előfizetés egy hóra 3.40, negyedévre ii.Üü F. j Politikai napilap. | Szerkesztőség és ld*dóhivat*i: Hirdetések díiszabas "szerint. Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. | Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Tdhénas l£fl» IMagénwagf feSarárdeii ? Afcg rars- Iwxnap sem telt el azóta, hegy hirtelen váito/.ásrai ilj y-r o: ./rr. mondhatni, 3'('iiyei5 aktuális és igen vári rendszer köszöntött ráuk. Ez alatt az egy hónap .alatt igen sok minden megváitozoií országsáé rtr és az eifiltere.lv méiv leiekzieí.ct veve \ ettek ismét kérném elhatározással kezükbe a munka fonalát. Én magam örökké megvetettem a pártpolitikát és azokat is, akik kizárólag azért játszanak pártpo 1 i tik ósdit, hogy saját és egyéni érvényesülésük óljául iúfózn.áiják tel a párt kereteit. Mindig valami iszony vett rajtam erői. mielőtt \ aíanielyik párt felé is lépeseket tettem volna, ellenben szívesen vettem ki és tettem magamévá minden párt jó és komoly programm-részét. Nem pártpolitikai elfogódottságból, mert hiszen soha semmiféle párthoz nem tartoztam, de mindig aggódva, szinte szorongó szívvel figyeltem a leninit kormány •nem őszinte politikáját, amit a nagy hang és sok beszéd jellemezett. Eötvös József báró egyik regényéről mondott híres bírálata jutott ■eszembe: ...sok hjstzitfmffogfetás, ok semmi, de Szörnyű magyarság, óh be tatári miv ez!« Mindig ezt éreztem és szerettem volna beleik iái tani a politikába, b og) Uraim, áll junk m eg, mert ezer esztendő történelme soha egyetlen ■egyszer sem jegyezte fel, bogy becste’en, szószegő, vagy éppen kétszínű lett volna a magyar. Szorongó szívvel szerettem volna megrázni a körülöttem álló világot, hogy bármelyik oldalra is, de álljunk lei magyar becsülettel és akkor elhatározásunk mellett fogjuk meg kemény marokkal a fegyvert, mert különben másodszor is kiütik orvul támadó bitangok a fegyvert a világ első katonájának kezéből. Biztos vagyok benne, hogy a nobilisán gondolkodó ellenfél megértette volna elhatározásunkat, mert a nemzeti becsületünknek megfelelően tettük azt. Valahogy úgy voltunk most, mint a múlt század elején, amikor az osztrák udvaroncok, félrevezetve a császárt, struccpolitikával homokba dugták a fejüket és nem kívántak tudomást venni a korszellem dörgő lépteinek közeledéséről. De borítsunk most fátyolt a múltra és most már felszabadult lelkiismerettel álljunk a vártára. Minden magyarnak kötelessége ez. Még azoknak is, akikről jelen cikkemmel foglalkozni kényszerültem. Két szélsőjobboldali újság fekszik most előttem. Mindegyiknek a címében ott van a nyilaskereszt és mindegyik hatalmas vezércikkekben fejtegeti kívánságait és követelményeit. Az egyik cikkíró »szerény« és csak az ország szellemi életének irányítását és a sajtót, műit egyedüli privilégiumot említi, míg a másik a teljes személyi átállítást követeli a maga számára. Az előbbi burkoltan, az utóbbi viszont nyíltan a hatalmat követeli, azt sem felejtve ki a játszmából, hogy forradalmi pártnak nevezze magát. Ezek a cikkek természetszerű válaszok kívánnak lenni arra a tárgy alásra, amit a jobboldali pártok indítottak a pártegység, helyesebben a nemzeti egység megteremtésének előfeltételéül elengedhetetlen Tíauga Dei elérésére. Mi, akik tulajdonképpen a nemzet 13 és félmilliós pártjához tartozunk, reménykedve figyeltük a tárgyalásokat mindaddig, amíg hihettünk abban, hogy ez a nemzeti egység létrejön. Valójában, sajnos, nem ez történt, mert a fenti, úgynevezett feltétel szerű p á r t kö vetel menyek meghiúsították azt és Imrédy maga is kénytelen volt kilépni a némaságból, rámutatva arra, bogy a nőst tapasztalt megnemértés arra kényszeríti, logy pártjával országszerte széles szervezkeAz elmúlt éjjel zavarórepülés volt Magyarország felett A magyar csapatok Kolornea vidékén újabb sikereket értek el és határozottan visszautasították a bolsevista támadásokat — Nagy légiharc Szászország felett — Hatalmas arányú offenziva indult Dél- Olaszországban — Anglia terrorizálja Lisszabont A Magyar Távirati Iroda közli a honvéd- | vezérkar főnökének Jelentését: jj Kolonie»!ól délnyugatra páncélos köteléi kék által támogatott bolsevista támadásokat vertünk vissz!#. A súlyos elhárító harcokat igen jó eredménnyel támogatták a német páncél- romboló repit!őköteMkek. A saját arcvonalba helyenként betört kisebb szovjet erőket bekerítettük, majd niegserniuisítetíük. A néniét és magyar kötelékek .sikeres elhárító harcok után ellen támadásba mentek át s újabb terü- leteávokjat foglaltak el. Az .arcvonal többi sz;a- kafözán a bolsevisták csak helyi jelentőségű támadásokkal kísérleteztek. i BUD APEST. Május 12-én m esti órákban a Duna-TjszS közén éjs a Tiszától keletre lévő térségben több1 ellenséges gép délről északi irányban átrepülte az ország légiterét. Bombázásról jelentés eddig még nem érkezett. Ugyanazok a gépek ma a korahajnaii órákban ugyanazon az útvonalon északról déli irányban repülték át az oi'Szág íégiterét. Az. átrepülések zavaró jellegűek voltak. BERLIN. Megállapítható, az északamerikai bomba- zókötelékek tegnap a délelőtti órákban Szászország fölé történt berepülésük alkalmával ■eddig legnagyobb légivereségüket szenvedték el. A berepülő angolszász bombázókat annyira megtizedelték, hogy azok szemmel láthatóan kevesedtek, minél inkább kelet felé nyomultak előne. Már a délthüringiai körzetivé való b®- repüléskor szétszórták a német vadászok! a szorosan''.együtthaladó amerikai kötelékeket és vadászokat. Az amerikai bombázók legnagyobb része, hog)' tovább juthasson, bombáit tervszerűtlen ül dobta le. A német gépek víllám- gyors.au törtek' be az angolok soraiba, ahol a bombázók közvetlenül közelébe fúrták urasukat és pusztítást okoztak a bombázók törzseiben. motoraiban cs irányzó készül ck eil jen. A v adászok is légiharcba keveredtek a német vadászokkal. A német vadászok fáradhatatlanul újra és újra támadták az ellenséges kötelékeket és folytonosan nagy veszteséget okoztak. Az amerikai bombázók 50-nel több repülőt vesztettek. Ezek la számok még csak az előzetes jelentések adatait tartalmazzak. Valószínű, bogy a veszteség sokkal súlyosaBfTvolt.' Több német légelhárító kötelék jelentése azonban még írem érkezett be. STOCKHOLM. Angol kikötőkben visszatartják a Lissza- j bonba irányuló árúszállító hajókat. Mi goi részről technikai akadályoktól beszelnek. Valószínű azonban, hogy újabb nyomást akarnak gyakorolni Portugáliára a németországi vol- ramszállítások miatt. AMSZTERDAM. Az angol világbirodalom miniszteiei megállapodtak abban, hogy megbeszélésüket legalább egy héttel meghosszabbítják. (Folytatás a 7. oldalon.) elést kezdjen. Aggódás tölt el mind annyiunkat, amikor a pártok közötti tárgyalások megszakadásáról olvasunk, mert őszintén szólva a nemzet életét féltjük attól. Ugyanis minden attól függ, hogy vájjon egymásra talál-e a magyar, vájjon le tudja-e vetkőzni kicsinyes és egyéni szempontokon lovagló pártelfogultságát, ami szerint abban a téves hitben ebiek egyesek, mintha egyedüli és kizárólagos elhivatottság lenne a haza megmentése és annak felemelése. Értsük meg végre, hogy minden magyar párt programmja lehet ha£*jn?s és komoly, amelyik a nemzet^nag^atetelét igaz szívvel kívánja szolgálni, szükségszerű tehát, hogy az egyes pá%jftk keressék is egymással az érintkezést és a gondolatkicserélést. Amelyik párt nem ezt teszi, hanem feltételeket szab, a nélkül, hogy a hozott áldozatról valahol Í9 valamilyen formában is említést tenne, azt mindennek lehet nevezni, csak komoly pártnak nem és éber figyelemmel kell a kormányhatalomnak állnia a helyén, hogy nem keveredtek-e szociáldemokrata elemek is kö- zéiük és nem szolgálnak-e idegen zsoldban, mert a hazának ez érdeke semmiképpen sem lehet:. Szélsőségekről és túdlicitálókról beszéltek' a komoly kormány férfiak, akiknek a félreái- lítását most már az egész ország közvéleménye kívánja, mert gátolják az összefogást, akadályozzák a megértést, tehát az ellenség^jpk'oggjb és zsoldosai. Előbb' azt mutassa meg most minden magyar párt — és ebben legyen különb a jobbűidaliságuk a leviíézlett baloldallal szem- •bén —, hogy előbb a meghozandó áldozatokról beszél és csak azután egy7 későbbi időpontban a követelésekről és a feltételekről. Alá senki sem követelhet semmit a nemzettől, csak áldozhat a nemzetért és ennek az áldozatnak ki kell terjednie a külső összeköttetésekre is, amelyek megszégyenítők és méltatlanok ahhoz, aki igazán keresztény magyarnak vallja magát, de méltatlan történelmi elhivatottságunkhoz és magyar büszkeségünkhöz, öntudatunkhoz is. Ezt kell vallania mindenkinek!, aki őszintén szolgálja a magyar nacionalista gondolatot és aki felemelt fővel akar kiállani az utókor letisztult ítélőszéke elé. (s/.)
