Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-12 / 107. szám
Z4LAJMBG¥«i KdSÁG 1944. májas J2* A becsületes magyar testvériség felé Zalaqgerweeg. fnájms 12.. Egy nappal most a vármegye törvény- Katóságának közgyűlése utáji nem érdektelen paposabban az ott elhangzott beszédek mögé nézve, következtetéseket vonni le, amelyekből általánosságban elöljáróban is megállapíthat- fák, hogy riszt u tóban van a magyar közélet. De vegyük csak sorjába a felszólalásokat. Dr. Árvay István volt az első felszólaló, akinek a beszéde érintette azokat a politikai kérdéseket, amelyek ma annyi aktualitással bírnak. Megállapíthatjuk, hogy beszédének tartalma becsületes és magyar volt, a szó legigazibb és legnemesebb értelmében. Csak örülni tudtunk, amikor pártja nevében bejelentette. hogv nem kívánnak politikai teáinkért küzdeni és a pártpolitikai keretek?t| eltörölve, színesen együtt dolgoznak minden becsületes és tisztám«Itú magyar emberrel, aki falóban közérdeket tartja szem előtt munkálkodásában és szükségesnek tartja a túllicitálok teljes kikapcsolását a politikai életből, örülünk, hogv ezeket Árvay István a nyilvánosság előtt mondotta eh mert visszavonha- íatlamil hitet tett pártja nevében á magyar együttműködés gondolata mellett és annak szükségességét hirdetve, évek óta hirdetett elemid olás? ink at támasztotta alá. bizonyítvaegv- ríttál, hogy nem a pártruhá és a külsőség, nem a nagv szólam és a programúi fontos, hanem a becsületes magyar szív uekiszilajult munkakészség, erős lélek és becsületes, rendíthetetlen hit a nemzet elhivatottságában. a főispán beszéde., mert hiszen köztudomásúi, hogy mint MÉP főispán vezeti a vármegye életét, de megértve a komoly idők szavát, be- esülrtes magyarsággal feláldozza a pártérdekeket a nemzeti érdeknek és 'pemesak pártjának, hanem pártpolitikától mentesen az egész vármegyének kíván a jövőben főispánja lenni... A beszédekből tehát világosan látszik. Budapest, május 12. A községek ügy igazgatásának egyszerű- srtéscrol szóló rendelkezés már utasítást tartalmazott arra nézve, hogy a hivatalos beadványokban, felterjesztésekben mellőzni kell a felesleges udvariasságéi szólamokat és mellőzni keil a rnngvméltóságú«, »méítóüágos«. »nagyságúak stb. címzéseket. A belügyrnijutitaí- íer most általános érvényű rendelettel intézkedett aziránt, hogy' az ügyintéznél az elintézés szövegének rövidnek, világosnak, szabatosnak -és magy arosnak kell lennie. Minden felesleges udvariassági kifejezés alkalmazását mellőzni keik Eltűnik tehát az aktákból a már meg- , szokott »vau szerencsém tisztelettel megkül- j Jeni . továbbá »bátor vagyok felhívni .nagybecsű figyelmét« stb. kifejezési De nem szabad használni beadványokban és hivatali ügy intézésben a nagy méltóságod, méltóságod és nagyságod címzést sátn. hogy rdktckr ltunk a becsületes és magyar iga** egység felé és a pártok exponensei is meg- - értve a»-idők sürgető szükségszerűségét. egymásnak nyújtják a kezüket, hogy együttes erővel akadályozzuk még nemzetünk pusztulását. A három beszéd tisztulást jelent és szolgálatát annak a keresztény és nemzeti magyarságnak; inni mincLanoykrnk kötelessége. (sz) érintkezést I Ő hídügymin iatfteri remielet értelmébe* a felterjesztés szövegében megszólításként aft- , nak hivatali állását kell feltüntetni, akibe* ! a felterjesztés, megkeresés, stb. szól, tehát-: { Miniszterelnök úr. miniszter úr, főispán ót-, | polgármester úr, stb. Kívánatosnak tartom, — mondja a belügyminiszteri rendelet. — hogy a tiszt viselők és alkalmazottak a hivatali életben ,u személyes érintkezés során is mellőzzék a Nagy- méltóságod. Aíéhóaágod, stb. megszólítást. lábát a Személyes érintkezésben is a Miniszter úr. Államtitkár úr. Főispán úr. Alispán úr, Polgármester úr megszólítást használják. A Ítél ügyminiszter rendeletét megkapta Kárpátalja kormányzói biztosa, a főváros főpolgármestere. valamennyi vármegye főispánja és alispánja, a közigazgatási ki rendel idegek vezetői, a budapesti és vidéki rendőr főkapitány, továbbá minden állami, vagy állami ér-. I ck'keltségű intézmény, illetve hivatal vezetője. Belügyminiszteri rendelet szabályozta a hivatali A második felszólaló nem ismeretlen alak ja a törvényhatóság életének, dr. Hajdú Gyula, aki mindig a szélsőjobboldali pártokkal szemben hadakozott, ha volt, ha nem volt } aimak időszerűsége. A törvényhatóságban nem egyszer parázs vitába és heves ellentmondásokba fulladt már beszéde és nem egyszer i támadta beszédében azokat a pártokat, akik j most az ország ügyeit intézik és akikkel kap- ! csplatosan most a szellemi átállítás szükség- szerűségét hangoztatva emlékezett meg. Ali. akik végigkísértük Hajdú Gyula néhány szereplését és meg is mondtuk már véleményünket, egyáltalán nem csodálkoztunk, ha szavai ismét heves ellentmondásokba fulladtak és az éles összecsapások után ismét csak a komoly elnöki csengő vetett véget nemkívánatos fel- I szólalasának. Helyes volt az egyik megjegy- I zés, amely azt kívánta, hogy dr. Hajdú és a hasonló politikusok kora lejárt és igen,okosan tteszik, ha a közéletből minél előbb eltávoznak. Igazán megállapíthattuk a törvényhatósági közgyűlésen, hogy felszólalására senki sem volt kíváncsi és mindenki úgy fogja fel szavait. mint akinek első. sőt legelső iigve .a pártpolitika. Már pedig az kétségtelen, hogv ennek az ideje, lejárt. Végül harmadszor elismeréssel kell szú- íanunk vitéz Teleki Béla gróf főispán szavairól, aki szintéin annak a véleményének adott kifejezést, hogy a pártszempontokért küzdő és egyéni érvényesülés után száladgálóknak félre kell állni, mert a pártoknak abban kell versengeni, hogy ki tud nagyobb értékekét a nemzet érdekébe állítani. Különösen jelentős óvóhelv-falragasz és ima kapható a könyvkereskedésben Lezárt zsidóüzletekben lévő zárolt, vagy idegen tulajdont képező árukkal kapcsolatos tudnivalók Zalaegerszeg, május 12. Felmerült az a kérdés, hogy mi történjék azokkal a zárolt árucikkekkel, amelyeket az illetékes hatóság szabályszerű anyagfelszabadítás útján lezárt zsidó üzlet készletéből, illetőleg zsidó kereskedők útján kiutalt és mi. történjék azokkal az egyébként nem zárolt árucikkekkel, amelyeket egyesek az időközben lezárt zsidó üzletekben megrendeltek, sőt esetleg már ki is fizettek, de még e! nem vittek. A ra. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban közöl 1. Az ipari Anyaghivatal, a Bőrellátás Országos Kormánybiztosa, továbbá az Ipari Ínyaghivatal által átruházott hatáskörben a kereskedelmi- és iparkamarák, illetőleg az ipar testületek által szabályszerű anyag felszabadítás útján kiszolgáltatni engedélyezett zárolt cikkeket a jelentkezők részére, feltéve, hogy azok nem zsidók, — ki kell szolgáltatni. 2. A 11.500/1943. Ip.-M. sz. rendelet 1. ,sz. függelékében felsorolt szervek megrendelésére, vagy e szervek által engedélyezett megrendelésre. mindennemű gépj áróműaíkatrészt és járóműjavító anyagot ki kell szolgáltatni. A 11.500/1943. Ip. M. sz. rendelet 1. sz. függelékében felsorolt szervek megrendelése, illetőleg engedélye nélkül is kiszolgáltatható gépjáróműalkatrészeket és gépj árómű javító anyagot valamely honvédségi katonai parancsnokság bélyegzőjével ellátott írásbeli megrendelésre is ki kell szolgáltatni. 3. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium X. szakosztálya által kiutalt gépjárómű gumiabroncsok szintén kiszolgál látandók. 4. ki kell végül szolgáltatni azokat az árúkat is, amelyeket a lezárt zsidó üzletek valamelyikénél folyó évi április jhó 21. napja előtti időpontban írásban megrendeltek, de még el nem szállítót lak, vagy amelyeket javítás, alakítás, kicserélés végett elismervény ellenében Uz időközben lezárt zsidó üzletek valamelyikében hagytak, végül azokat, amelyek okirattal igazolhatóan nem képezik a zsidó kereskedő tulajdonát, ideértve a bizományba átvett árú- készletet is. 5. Az I—4. pontokban felsorolt árucikkek csak szabó Ívszerű átvételi elismervény ellenében szolgáltathatók ki. A kereskedő az átvételi elismervényt az 1. pont esetében az anyagfelszabadításnak nála lévő. úgynevezett tárolt példányához, a 2. pont esetében a megrendeléshez. a 3. pont esetében a kiutaló rendeletnek nála lévő másolati példányához, a 4. pont esetében pedig a megrendelőlevélhez, az elismervény hez, illetőleg ahhoz az okirathoz tartozik csatolni, amelynek alapján az árút a 4. pont értelmében ki kell szolgáltatni. (>. A fizetés a zsidó kereskedő zárolt szál lilájára történik. Az 1—4. pontban felsorolj árúk csak a befizetést tanúsító nyugta ellenében szolgáltathatók ki. A kereskedő a nyugtát az 5. pontban foglalt rendelkezéshez hasonlóan csatolni, illetőleg megőrizni köteles. 7. Azok’ a zsidó kereskedők, akiket az 1 — 4. pontban foglalt rendelkezés érint, tartozna]*: üzletükben május hó 20-ig reggel 7 és 9 óra között félig lehúzott redőny mellett a* 1—4. pontokban felsorolt jogosultak rendelkezésére állni. 8 ma iratkozzék be a Magyar Jövő Nép- és Kölcsönkönyvtárba Kossuth Lajos-utca 55. sz. N\)itnn • Szerdán 8—12-ig. lMyUVa. Szombaton 5-8-ig. Diákoknak külön kedvezmény. t*mß*ß**l*r***AflAAA*Aß*K*fi*V*****+**/*
