Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-05-06 / 102. szám
I 2. ZALAMECYEf ÚJSÁG v -mSmssm saw*» {944. májú* 6Csordás János: Levelek a falumba Kicsiny Falusi házak, össze-vissza ágazó utcák, ismerős udvarok, lombokat hajtó Fák «s árva lombtalanok, munkában megtöri, Fáradt magyarok, egyetemesen és mindnyájan, akik ott vagytok, strázsái az ölök magyar életnek, nektek írok. üzenek. Ott éltem közöttetek két évtizeden át. személyes viszonyban voltam az utcákkal, a fákká], az udvarokká), ahol megfordultam, ahova betekintettem, nvn- denütt akadt valami, ami utat kért a leltemig. Mély hallgatással és nyitott szemekkel kószáltam át két évtizedet közietek, magamban mindent jegyeztem, hogy vegyszer, amikor minden megérik benneml s amikor az idők is megérnek, elmondjak mindent, okulásul és panaszuk összegezzek és elszámoljak. De ne érthetek félre, nem személyes elszámolásokról van szó, hiszen akik bántottak, nem engemet bántottak. hanem a hitemet, ha megütöttek, a lelket és a magyart ütötték meg bennem, ezért nálamná! hatalmasabb fórum előtt felelősek. Akiket én bántottam, legutóbb egy írásomban is, nem személyek voltak abban az értelemben. ahogy azt értelmezték, hanem egy, a magyarságra veszedelmet hozó folyamat részecskéi. Természetesen itt is felütötte fejét az örök emberi kicsinyesség, a hiúság patkányai megint megmozdultak, a kenyerembe is bele akartak rágni, de egy időre megtorpantak. Ti. rokonok, barátok, hívők és magyarok, ne bántsátok őket, talán jobb belátásra is jutnak. Ezt csak úg\ elöljáróban mondottam el, talán el is hallgathattam volna. Más célom van ezekkel az írásokkal. Közelebb hozni benneteket egymáshoz, szegényt a szegényhez és gazdagot a szegényhez, műveltet a műveletlenhez, szeretném és akarom, hogy végre találkozzatok abban a faluban, ahol tulajdonképpen egymásra vagytok utalva, ahol az élet. nagyrészét akarva-akaratlanul is közösen keil leélnetek, s ha egyszer el keli pihenni, hát ugyanaz a föld lad végleges álmot mindannyiátoknak. De nem a temetőkért, hanem a bölcsőkért üzenek, nemi a halálban, hanem az éJetben békéijetek meg egymással. Ném azok az élet művészei, akik megélnek, hanem akik egymásközt is megélnek. Mert egv szörnyű átok sújt bennünket, amit tudunk, néha ki is mondunk, de socigj nem próbáljuk njeg a máskép pent. Ez a szörnyű átok az irigység, a pletyka, amely úgy söpör végig a falun, mint valami megállit- hatatißn vész. Kikezdi a becsületet, megmarja az ártatlanságot és kedvét szegi a törekvőnek, a dolgozni akarónak. Valahonnan messziről hoztuk ezt a szörnyű fenét a köztünk élő idegen vendégek szerencséjére, (boldogulására. íg\ aztán becse van közöttünk minden idegennek minden, máshonnan jött valaki fölénk tornászhatja magáit, s a fajtabéli hiába álmodik, hiába tervez nagyot, merészet és szépet, elűz a földje, a faluja, álmainak az ágya... Aki. átélte mindezt, az tudja, milyen súlyos nyavalyát cipelünk magunkkal, tudja, hog? történelmi bukásaink oka nem a csataterekéi keresendő, hanem önmagunkban, önmagnál Személyes, kiesin vés szeszélyelben. bőméiben-, vakságában. És még valami, ami átírniunknak fáj, ami még több atomra hullaija szét: a falut- hogy a legkisebb megpróbáltatás alatt is ö.Sz- ssci'oppaajéít. Ez a szörny fi nyavalya az o;sx- tálygog, osztálykülönbözeí. amit ott röviden és találóan »kaszt« -nak neveztek, a gyűlölet és a pökhendiség férgeit szórja cl két-háromezer ember között. Ezzel a gőggel általában az értelmiséget vádoljátok, de a vád nem teljes. Megvan ez a tíz- és harmúicítoidas gazda között is, megvan a megtollasodoit kereakcdŐ jés a szatócs -között is. a s árári szabó és az »ári ■ szabó között is. Ezt írem lehet .rendeletekkek* niegszüiitetői, mindenkinek külön-külön kelt magába néznie, a történelembe pillantania. » akkor talán mindenki megérti, miről van szá. Nem csupán a .fecseg«s, a rémhírfci-jesztés- haza A* 1 ni ás. hanem; a magyar és magyar között* békétlenség is, a. gáncs és a rágalom, a Kaszt és az átsztálygőg is. Amíg a következő Levelemet megírhatom nektek, addig is béfcéljetek meg egymással, tegyetek egy-egv lépést egymás felé addig, amíg a történelem nem kényszerít erre benneteket. í Akkorra hátha késő lesz már... Ki számít zsidónak a Budapest, május ő. Az 1939. IV. í.-e., az úgynevezett 11. zsidó törvény, annakidején igen bonyolult .szabályokat -állapított meg a zsidó fogalmának meghatározására, úgyhogy azelőtt sok esetben alig- lehetett eldönteni valakit - illetően, hogy zsidónak, vagy nem zsidónak mi nősül-e. Ez®?] szemben az 1944. március 22. óta kiadott zsidó-ren de letek. tiszta faji alapra helyezkedve, egészen világosan állapították .meg a nem zsidók és zsidók fogalmának körét., .Csupán egyetlen kérdésben, a két nem zsidó és két zsidó nagyszülővel bíró személyek, az úgynevezett felverek esetében mutatkozott a gyakorlatban bizonyos ingadozás. Illetékes helyen nyert tájékoztatás szerint a felvétek mipősü- lése szempontjából ayjogi helyzet a következő: 1. Azoknak a fehéreknek, akik' minden vonatkozásban nem zsidónak minősülnek, tehát semmiféle korlátozás alá nem esnek, két kategóriája van. a) Az egyik kategóriába azok a felverek tartoznak, akiknek zsidó származású szülőjük is, már a nem zsidó származású szülővel kötött házasságkötése idejében keresztény volt. Az ilyen félvér, idei tehát nemcsak maga született kereszténynek, hanem zsidó szülője is, már házasságkötése előtt keresztény volt, minf den egyéb .körülméuyre tekintet nélkül, ieffes- I jögű nem zsidónak minősül. Teíjesjogú nem- ! zsidó az ilyen félvér tehát még akkor is, ha zsidó származású házastánsa van, vagy volt. b) A másik felvér-kategóriába az tartozik, í aki maga agyán kereszténynek született, vágy j élet.' 7. évének betöltésé előtt kereszténnyé I páit, de zskió származású szülője vagv egyáb i talán nem, vagy csak házasságának műgköté*» j után, később tért. át keresztény hitfele kezeibe! I Ez a kategóriájú felver azonban csak altkor j minősül teljes jogú nemzsidónak, ha sohasem kötött házasságot zsidóval, a agy akár olyan, nem zsidóval. akinek égy, vagy két nagyszülője izraelitának született. Míg az a) kategóriájú felverek esetében, az általa? kötött házasságának nincs jelentősége, addig a b) kategóriájú félvért zsidóval, vagy részben zsidó származású nemzr-idó- vál való házasságkötése zsidóvá teszi, (még! akkor is. ha a házasságot felbontották, vagy a házasság az egyik házastárs halála folyhat megszűnt. Z. Az a) és it) pout alá nem tartozó íé5-> vérek, tehát azok, akik csalt 7. életévük betöltése után fettek keresztények, zsidónak minősülnek. lAf.ríj Mikor keil zärvatartan! zala@g€irszegi üzleteknek ? ^■^■lllllw■ll—iimiiiiiiiiiiiiiin iiaiiiiii ii i mi mi iiiiiiiii sasom, ifeausaiz' \ óvóhs'v-fal a a z és ima kapható a 2^pj könyvkereskedőben Zklaegci*PT‘'g, május ő. A a ú j zá i ó rarencLelettel kapcsolatosan a Baross Szövetség a vevuközönség és a kereskedők tájékoztatására közli,, hogy az üzleteket, azok irodai és raktárhelyiségeit május i-tői az alábbi rend szerint tarthatják nyitva: Élclmiászeri, vagy füzei.«.anyagot árusító üzletek (ilyenek: fűszeres és csemege-, gyarmatáru-, gyümőlc«-, tejárusító-, cukorka-, hentes és mészáros-, tűzifa- és széukcreskedéaek és a pékek műhelyen kívüli eladó üzletei) tulajdonosai kötelesek üzleteiket hétköznapokon reggel 7 és 9 óra között kinyitni és este 7 óráig nyitva tartani. Délben 1 órától 3 óráig ebédszünet címén köteles zárva tartani. Az országos és havi, vagy heti kirakodó vásárok napján azonban ebédszünet nélkül, egyhuzamban kell a záróráig 'az üzleteket kinyitni. Abban az időben, amikor más szakmához tartozó üzletelt zárva vannak (reggel 7 órától 9 óráig és fél 6-tól a zárásig) csupán élelmiszert, illetve tü- aelőanyagot szabad árusítani. Az élelmiszert, vagy tüzelőanyagot árusító üzletek tulajdonosai tehát 'szabadon állapíthatják me<$ a reggeli nyitás idejét. Azonban reggel 7 óra előtt nem nyitliatnak ki, reggel 9 óráig viszont kötelesek kinyitni. Egyéb ttiakercafccdßft (divatáru-. drogéria-, cipő-, papír- ée írószer-, vas-, villamos- aági éa villany felszerelési cikkeket árusítók, textil-, rőfö*~, üveg- és porcelán, bőr-, férfi vagy női k&lap-, feíezruliákat árusító) üzleteket reggel 9 órakor kell kinyitni és este fél 6 óráig* szombaton este 7 óráig egyhuzamban — ebédszünet nélkül — kötelesek a tulaj don o soli nyitva tartani. Nagykereskedők (akik tehát kizárólag vi- szoníelárusítóknak adnak el árúkat) bármily««, •zakmához tartoznak is, reggel 7 órától este 4 óráig lesznek nyitva. Délben azonban I órátdl 3 óráig ebédszünetet tarthatnak,’ha országom, vagy hetivásár nincs. Szombaton az üzletet 7 órától délután 2 óráig kell csak nyitva tartani. Szombaton délután tehát a nagykeresk»- dők zárva tartanak. Jía a tulajdonos akár ki*-, akár nagykereskedői üzletet katonai bevonulása, betegsége, valamely fontos családi esemény, vagy más. elháríthatatlan akadály miatt tartanak zárra, a zárvatartás kezdetét, oká| és az újbóli kinyitás időpontját az elsőíöktf iparhatóságnak (Zalaegerszegen a poígarnierten hivatal, községekben a főszolgabíróság- nak) ajánlott levélben azonnal be kell jelenteni. A zárvatartás okát az üzlethelyiség ajtajára feltűnően ki kell írni. A Baross Szövetség kéri a vevőközönafc- get, hogy e rendhez alkalmazkodni szíveskedh jék, mivel a kereskedő kihágást követ el, Ük e kötelező rendtől eltér Kérjük az :gen its t üzletfeleinket, hogy folyó hó 30-ig a tls litoty fvagy festett ruháikat elszállítani szive Auf jenek B I E L ei yifeí - ó Zalaegerszeg*
