Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-04-04 / 76. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. április 4180 angolszász négymotoros támadása Magyarország ellen (Berlinből jelenti a MTI): Hétfőn a déli órákban a magyar főváros térségében több helység edlen támadó kötelék 180 négymoto- pos bombázóból állott és már a berepüléskor erős elhárításba ütköztek. Berepülésükkor nc(Berlinből jelenti a MTI): A magyar főváros és a délnyugati terület fölé berepült ellenséges gépekkel történt légiharcban a magyar vadászok eredményesen működtek együtt a néHáma, március vége. A Magyar Kurír jelenti: Bár a frontról csendes időben, kivált éjt- szaka, tisztán hallani az ágyúk dörgését és alig múlik el nap, hogy nagyobb repülőkötelékek ne zúgnának el Róma fölött, a római »ép mégis megszokott keretek között készül a Nagyhétre. A templomokat mind több és több hívő keresi fel, de sokan zarándokolnak a katakombákba, bog) erőt merítsenek. Nem érdektelen tehát, hogy a Nagyhét küszöbén emlékezetünkbe felidézzük a római katakombákat, amelyekbe csak az 1925-ös Szentév alkalmával több, mint 25 ezer magyai< zarándok keresett fel. Mindenki előtt ismeretes hogy a rómaiak mesterei voltak az útépítésnek és világbirodalmukat olyan úthálózattal vonták be, amely a fővárost a legtávolabbi határokkal is összekötötték. Ezek között az utak királynéjának nevezték a Via Appiát, amely délre ment Nápolyon keresztül, egészen a félsziget legdélibb kikötőjéig, a mai Brindisi-ig. A Rómából kiinduló utak mentén a városfalakon kívül voltak a temetkezési helyek, mert a törvény megtiltotta ,a falakon belül való temetkezést. így a különféle utak, elsősorban a Via Appia mentén részben ma is fennmaradt gyönyörű síremlékek emelkedtek. Közöttük van alig két kilométernyire a város szélétől az a 20 méter átmérőjű kerek síremlék, amely Caecilia. Metel la hamvait őrzi és amelyen ma is olvasható a felirat: »Halandó ne nyúlj e hamvakhoz és kíméld a védő istenek sírjait.« A jámbor feliratot nem mindig vették tekintetbe, mert a római belső viszályok idején, a XIII. században a síremléket részben erőddé alakították át és eredeti alakjába csak V. Sixtus pápa állította vissza. De így is sok része elpusztult, amint elpusztult a legtöbb része a többi pompás síremléknek is, igazolva a latin költő szavait: »Lors ven it et saxis«, — még a követeket is elpusztítja a halál. De a Via Appia mentén nemcsak ezek a pogány síremlékek vannak, hanem az első keresztények temetkezési helyei, amelyeket közös néven katakombáknak ismerünk. Ez az met'és magyar v adászok szálltak fel és felv ették a harcot. Rendkívül élénken működött a légvédelmi tüzérség is. Legújabban érkezett jelentés szerint éjfél felé ismét ellenséges gépek repültek Budapest fölé. met vadászokkal. Eddig 20-nál több északamerikai repülő lelövéséről érkezett jelentés, s ezeknek nagy része négy motoros bombázó. elnevezés a völgy haj latról ered, ahol az első ilyen temetkezési helyet ásták be a laza kőzetbe. Ezek az első keresztény évszázadok beszélő tanúi és nagyjelentőségű emlékek a keresztény tanítás folytonosságáról. Első rendeltetésük az volt, hogy nyugvóhelyet adjanak a keresztényeknek, akik szakítottak a halott- hamvasztás pogány hagyományával és halottaikat kis, a laza kőzetbe vágott sírkamrákba helyezték el. Idekerültek mindenek előtt a vértanúk tetemei, amelyeket a hozzátartozók, barátok, ismerősök a vesztőhelyekről elhoztak. A római törvény ugyanis minden temetkezési helyet sérthetetlennek tartott és ezért a mártírok tetemei évszázadokon keresztül biztonságban voltak a katakombák mélyén. De azután jöttek a különböző betörések, és bár a hadak nem tudtak magába a város belsejébe benyomulni, legalább a város környékét pusztították el és a katakombákba is benyomultak. Hogy a vértanuk tetemeit megkíméljék) a pápák mindjárt az ilyen első betörések után elrendelték, a sírok kiürítését és a megmaradt ereklyéknek a római templomokban való elhelyezését. A katakombák azonban nemcsak temetkezési helyek voltak az első keresztények számára, hanem menedékhelyek is az üldözések idején, sőt továbbmeiiőleg, az istentiszteletek helyei azokban a napokban, amikor a szent cselekményeket csak itt lehetett végezni, azon a helyen, amelyet a hagyomány és a törvény sérthetetlennek ^mondott. így aztán a föld alatt különösen nevesebb mártírok sírjai közelében, kis kápolnák, sőt kisebb méretű templomok is alakultak ki. E gész természetes, hogy az isten- tiszteletnek ezek a helyei kezdettől fogva művészi díszítést is kaptak a sírfeliratokon kívül. Ezek részben jelenetek voltak a vértanúk életéből, de jelentős részben a keresztény hit titkait'ábrázolták és az írott feljegyzések mellett a legjelentősebb forrásai az őskeresztény liturgikus és kultusztörténetnek. A legrégibb képek között megtaláljuk a különféle Krisztus-ábrázolásokat és ezek között ott van a 12 éves Jézus, amint a templomban az írástudók között ül, azután ott v an nyilvános életének sok mozzanata és természetszerűleg kínszenvedésenek és kereszthalálának, valamint föltámadásának ábrázolása is. De ugyancsak ott találjuk a katakombákban megmaradt képek között: az Isten Anyjának számos ábrázolását, ami bizonyítja — a leg-; régibb liturgikus miseszövegeken kívül az ősi Mária-liszteletet. Más ábrázolások a szentségekre vonatkoznak és mind a hét szentség részben képekben, részben szimbólumokban, részben feliratokban kimutatható. A szimbolikus képek közül a, legtöbb jaz, amely uzj Oltáriszentségre vonatkozik és a katakombák | Mindenféle vadbőrt: fiarvast, özet, macskát, j pézsmát, borzot, nyári ! rókát, nyalat | a legmagasabb napi áron megveszek. \ ii | RADU DEZSŐ tímár | Zalaegerszeg, ; Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. \ legnagyobb részében külön szén‘ségi,, ^kápolnák mutathatók ki, amelyekben az idevágó képek, szimbó'umok és feliratok találhatók. A régebbi időkből csak a szimbolikus ábrázolások ma: adtak meg, »amelyeknek értelmét azonban az első keresztények nagyon jól ismerték. így tehát a katakombák, a mai napig, fenntartották az első keresztények hitét beszélőén kifejező ábrázolásokat és a szentírás és az első századok iratai mellett a legfontosabb tanúságai annak a folytonosságnak, amely a mai kereszténységet az isteni alapítóval és tanítványaival összeköti. Törvényszéki Ítéletek Zalaegerszeg, április 3. Farkas Gyula 51 éves kustánszegi gazdálkodó ez év január 30-tól február 4-ig 10 liter tejet adott el a törvényes 45 filléres filléi es'ár helyett 50 filléres literenkénti áron. Árdrágítás vétsége címén került a bíróság elé. Büntetése 30 pengő. Bálint József 39 éves nemesvitai gazdasági cseléd ez év elején 40 kg. csövestengerit adott el a mázsánkénti 25 pengős ár helyett, 100 pengőért. Árdrágítás vétségéért 10 napi log- házra ítélték. A büntetőtanács előtt hétfőn délelőtt a következő bűnügyek szerepeltek: Kardos József, 21 év es türjei legény légiveszély idején az utcán'biciklizett. Brunner Ferenc zalaegerszegi adótiszt ez év január 23-án légiriadó idején elmulasztotta lakásának elsötétítését. Ifj. Veiczi Ferenc, üzv. Márkus Jánosné Tarsoly Julianna, Török József, llustokor Mária báty ki lakosok légiriadó esetén ugyancsak elmulasztották lakásuk elsötétítését, ezért a bíróság Kardos Józsefet 20. Brunner Ferencet 30, Török Józsefet 30, Márkusnál és llustokor Máriát pedig egyenként 20—20 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Erdei Imréné Németh Anna 37 éves petrikeresztúri földművesasszony lakásán a múlt év nov ember 18-án megjelent a községbíró és köztartozások fejében a lakásban zálogolást teljesített. Az asszony a zálogoláson módfelett felháborodott és azt kiáltotta a községbírónak: »A községi elöljáróság csupa zseb- metszőkből áll, akik kiveszik a szegényember szájából a falatot.« Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén került a bíróság elé. Büntetése 100 pengő pénzbüntetés. A magyar vadászrepülők eredményes védekezése KÖSZÖNETN YILVÁNITÁS. Mindazoknak, akik szeretett férjemnek, édesapánknak, illetve testvéremnek temetésén való megjelenésűikkel és koszorúk küldésével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk liá'ás köszönetét. Pais-csaiád. Nagyheti emlékezés a római katakombákra 2926 ellenséges repülőgépet lőtt le a német légvédelem meg. A márciusi eredmény 40 százalékkal magasabb. Az idei első negyedévben 2926 a lelőtt gépek száma. Ezek közül 2300 négymotoros bombázó. Ha egy gépre átlag 8 embert számítunk, akkor a három hónap alatt 9000 embert vesztettek. (Berlinből jelenti a MTI): A német légvédelem sikereinek tetőpontját március havában érte el a brit-amerikai bombatámadások elleni harcban. A német légvédelem márciusban 1234 brit-amerikai repülőt lőtt Is; közülük kereken 1000 bombázó. Februárban a német légvédelem 886 amerikai gépet semmisített
