Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)
1944-04-29 / 96. szám
r íyant béka. — Jó Isten, könyörülj! — esedezett nagy rémületében. Ferkó lölke mozdulatlanul állt meg mel lette. Kajtár sárba nyomta az orrát, hogy ne lásson semmit. — Most segíts meg, édes Istenem I — sóhajtozott szorongó szívvel — Itt maradsz ! - szólalt meg mögötte Ferkó lölke. Kajtár meg sem mert mozdulni. Két tenyerét mélyebbre nyomta a sírba Azt még hallotta, hogy Ferkó lölke elcuppog mellette. Mire felébredt az aranyos májusi hajnallal, Ferkó ,,lölke“ ott röhögött a kiskapuban FÜLÖP ISTVÁN. Uj daioso hoz — Egy költő barátomnak. — 1 Ti, akiket nagy lélekszclek Űznek messze cső dia fény után, Ti. míg szemetek kö ükbe mered. Ócska gondon rágód ok bután? Nagyakarva lépjetek a gá.ra — A gyávábbak maradjanak hátra! Ti, akiket nagy telek után Tavaszfények új utakra csa’nak. Nyergei jelek! Bárgyún és bután Ki állíthat sorompót a diainak? Nagyakarva lépjetek a gá.ra — x A gyávábbak maradjanak hátra! Ti, akiket áldozatra hív Egy világot rázó hatalom — Örökárú kincsetek a szív: Odavetem, hova akarom! Nagyakarva lépjetek a gátra —„ A gyávábbak maradjanak hátra! Síró. kacagó nótaszomjasok. Kik nagyálmú cél után rohantok, Szellemsíkon dús hatalmasok Égbetörve zúgjanak a lantok! Nagyakarva lépjetek a gálra — A gyávábbak maradjanak hátra! Félúton, ha elétek mered A megkövült, ósdi magyar átok: Korcs bérenchad, új Jtidás-sereg Orv kezekkel követ hajít rátok, Nagyakarva lépjetek a gátra — Csak előre! ne nézzelek bátra! Lipics Gyula. — Adóhivatali felhívás. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala a kir. p én z ügy igazgató- aág rendelkezése alapján felhívja az adófizetők figyelmét, hogy adótartozásukat 1944. évi május hó 15-ig feltétlen rendezzek. Mivel előreláthatólag az 1944. évi előírás magasabb lesz, mint az 1943. évi előírás volt, célszerű, ha az adófizetést már nem az 1943. évi ala|>on esz- közlik, hanem többet fizetnek. A hátralékos adófizetők ellen végrehajtási eljárást kell folyamatba tenni. Polgar Lajos íiportja: Mi újság Zalacsében? ZALAMEG\ El ÚJSÁG 1944. április '2V* Zaíucséb, április írói Hát bizony nem sok. Itt nem történnek szenzációk. Ha nem volna vasú.állomása, nem sokat tudna róla a külvi ág, de így neve belekerült a menetréndkönyvbe. Zalaeséb-Salomvár, •— kiáltja a kalauz, (ahogy a vonat megáll,, s(az utasok kénytelenek tudomást venni róia. Kisközség a Zala mentén. Nincs benne körjegyzőség, plébánia, sem orvos, sem patika, j Egy tanerős iskolája van, ahol Sza ay Károly ta- • nító már húsz éve tanítja a kis nebulókat ej íbelúv etéjsre», s u*gyjancs,alc ő bocsátja ki az életbe őket, ha mind a hat osztályt végigtanulták. Az idén is 60 gyermekfejbe öntötte a tudományt. De nemcsak tanító ő, hanem ötgyermekes családapa is, mégis nagy elfoglaltsága mellett is időt szakít arra, hogy a serdülő ifjúsággal foglalkozzék. Egy új, erős, még a mainál is életképesebb ifjúságot, magasabb kultúrát, virágzóbb falut akar. És fáradsága nem volt hiába, mert Zala- j cséb, ha lassan is, de halad. Hja nem is tudta felvenni a versenyt a szomszédos Za! ah a,hagy és Vaspör községekkel, ez nem egészen az ő hibája. Ugyanis Kasza Ferenc vaspöri főjegyző a tanítókkal (és a néppel egyetértve, időt és fáradságot nem ismerve, egymásután rendezik a különféle tanfolyamokat. Azonban más a helyzet Zalacsében ... GAZDAKÖR ALAKÍTÁS. Most, hogy az ifjúság között vagyok, most látom csak. hogy milyen óriási erők feszülnek itt. Most is színműelőadáshoz készülnek a4 iskolában. A terem már zsúfolásig megtel 1j közönséggel, s mi az előadás megkezdéséig a függöny mögött beszélgetünk. Itt van minden szereplő. A népművelésről folyik a szó. Ha törik, ha szakad, de megalakítjuk a gazdakört! mondja Németh Ármin gazda ifjú. Még, ha ketten leszünk, akkor is! — toldotta meg a másik gazd iifjú,'Tóth Kálmán. Ezt már én is aláírom! — mondja Horváth And rás. Horváth Gyula is biztosra veszi a gazdakör megalakulását, mert már gazdaköri rádióról beszél. Horváth Imre és Farkas Géza aj gazdasági szakkönyv tárra terelik a szót: — Még messze az út odáig, de egyszer, biztosan odaérünk. Erre már Németh József, a község ifjú kovácsmestere is közbeszól: Ha engem is felvesztek tagnak, akikor a tagsági díjat a kultúrház építésekor duplán ledolgozom! — Ni, hogy dicsekednek, pedig mi sem maradunk el tőletek! — nvelveskedik Horváth Margit. Mi háztartási tanfolyamot rendezünk! — jelentette be Kovács Róza. Tóth Erzsébet és Németh Klára szövőtanfolyamot szeretnének. — Én is hadd súgjak valamit! — szól^J ki Pecsics Antal a súgólyukból — ugyanis ő volt a súgó. Megsúgom, hogy Zalacséb a háború után mintaközség lesz. Ebből aztán nem engedünk! színdarab.. Kár, hogy nem volt több idő a beszélgetésre, olyan jól esett hallgatni őket. Tele vannak munkakedvvel, hittel, akarással. Ez azí ifjúság gyűjti az erőt és készül a nagy leszámolásra. Le akar Számolni sa régi, elavult korszák egyhelyben tapogó rendszerével. Ki akar törni a maradiság fojtogató zárógyűrűjéből. H|aladni akar a korral, mert,csak így van jólét, csak így van boldogulás. Gondolataimból a csengő hangja riasztott fel; jelzik az előadás kezdetét. A szereplők készen állanak, a nézőtéren is csend van. Én is elfoglalom a helyemet. A függöny mögött felcsendül a dal: Nem veszhet el Magyarország sohasem, majd a zöld függöny lassan kétfelé nyílik, sifnegkezdődikCsitc Károly: Csereleány, cserelegény című három- felvonásos színművének előadása. Szinte bámulatbaejtő a szereplők alakítása. Minden szereplő bátran, otlhoniasan mozog a színpadon. Súgóra nincs\ is szükség. Sokszor valóságos tapsorkán tör ki a nézőtéren. A felvonásközti szünetekben műsoron kívül egy nyolcéves ldsleányka szavalt gyermekverseket. Olyan szépen, olyan édesen szavalt, hogy arra gondoltam: milyen jó neki, még nem tudja felmérni a mai háborús idők komolyságát, de csakhamar megváltoztattam a véleményemet, amikor megtudtam, hogy a kisleány Gombóc Marika pesti kisleány, s az eifá# bombatámadás még ott érte Pesten. — Hogy kerültél Zalacséb re? — kérdeztem. — Kiürítettek! — felelte. Szegény Marika, jobban érzed a háborút, jobban tudod, mi a háború, mint én... TERVEK A JÖVŐREElőadás után az ifjúság fáradhatatlan vezetőjével, Szalay Károly tanítóval beszélgetek. — Milyen célra használják fel a bevételi? — A Katolikus Diákotthon javára szántuk. — mondta. — A tiszta jövedelem 250 pengő. Pünkösdkor megint rendezünk színdarabot a bomba károsultak javára. — Látom, itt nagy kultúrmunka folyik, s tervszerűen vannak kidolgozva. Milyen terveik Vannak ? — Terveink bizony vannak, — mondta, — de hitünk is van, hogy azok megvalósulnak. Először is megalakítjuk a gazdakört. De tervbe vettük a téli gazdasági tanfolyam rendezését is. A leánvök részére pedig szövő-fonó tanfolyam lenne a legszükségesebb, ez most lenne a legidőszerűbb, mert a lent és kendert, nálunk mindenki megtermeli, csak nem tudják egészen feldolgozni, télen pedig bőven volna rá idő. A gazdák a gyümölcstermelésre is mind nagyobb súlyt,fektetnek. Megalakult már a gyümölcstermelők egyesülete is 44 taggal. Kultúrházal is szeretnénk építtetni, de erről csak a háború után lehet szó. Színdarabokat is rendezünk minden éviién, de a jövedelmet eddig jótékony célra adtuk. Mindig ott voltunk, ahol segíteni kellett. Pünkösdkor a bombakárosultak segélyezésére rendezünk műsoros estet, pedig könyvtárunkat is fejleszteni kellene, de talán majd erre is sor kerül. A nap már lefelé bal lag 1 az égen, s én az- Izal a gondolattal indulok hazafelé a tanyánkra, hogy Zalacsébről még hallani fogunk. ... Csak az a kár, hogy vajmi kévésé# látni azt a község népe között, akinek otf lennie pedig kötelessége. Ugyanis első a községi érdeke és nem a magánügy . Bunda, boa akkor jó, ha Lakj sifiestöi uii Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérexása legolcsóbb^ ifJ.Laky Sándor »Ácsmesternél későinek ZALAEGERSZEG — Háztartási-gazdasági tanfolyam nyílik meg AlsóLendván Kiss Szilvia és Jeszenszky Adél vezetésével. A tanfolyam június 25-ig tart.
