Zalamegyei Ujság, 1944. április-szeptember (27. évfolyam, 74-145. szám)

1944-04-29 / 96. szám

1944. á prüfe 29. ZALAMEGYEI ÚJSÁG MHi Feljegyeztük, . •. hogy -a zalaegerszegi «/ii niazrisu U|- Haky Lászlói, a Ncmz&ti Színház nagyíe- hcíscgw tagjai, az elmúlt uapekibaa két öröm is érte. Az egyik <£z, hogy Jávor Píájl letiltása után — mint megírtuk— átvett^ ia Falu rossza főszerepéi. Az előadást mk- dcn próba nélkül játszotta végig:és öröm­mel olvassuk, hogy a színházi kritika el­ismerés el emlékezik meg az aüaV-:ítávról. Külön kiemelik Laci karajunk’ jó énekét is... A másik öröm, am i először keiileU,1 volna megírnunk, hogy fel; ség« nemrcgsa egy méscd-k trónörökössel ajándékozta meg. Laci, mint halljuk, rendkívül bol­dog s mindkét szerencséhez niagy remé­nyeket fűz, különös, n a másodikhoz... . -. hogy az ugyancsak zalaegerszegi származású Hegedűs Klári a hét elején itthon járt és mint: annyiunk meglepetésére hal kezén jegy-gyűrű t v* *s lí. Persze ■zen- ina! elővettük Klárit és kény telni volt he- Vtalíani, hogy v,a óban megvolt az eljegy­zése egy viegyészgyári főmérnökkel és négy- hét .alatt, (iisponzáeióvai, meg lesz az es­küvő is, mégpedig nem színészmódra, ha­nem templomban, komoly családalapítás céljaiból, örökre. Kedvencünk csak pár héttel ezelőtt ismerkedett meg vőlegényé­vel, áléi igen komoly fiatalember, viszont — amint látjuk — Klári nagyon boldog s így nem csodálható, ha a mostani ko­moly időkre via'ó tekintettel gyorsan meg is esküsznek. — Ali lesz a színházzal ? — veszem elő Klárit. — Azt folytatom. A vőlegényem nem ellenzi, sőt most reményeim is vannak, iámig... — Amíg? — csapok le szavára, mint a vércse. — Amíg nem lesz gyermekem. — Szereti a gyermeket? — imádom és csak az a vágyam, hogy] ilyen szösz!fejű kisfiam legyen, mint Tö~ höfömke. S ahogy Klári ölelgeti és csókolja Tö- hötömkét, biztosak vagyunk benne, hogyr (a jó Isten meg is áldja majd ilyen ap­rósággá;, akarom mondani: apróságokkal... .*. hogy az elmúlt napokban a zala­egerszegi mozi a Kereszti!ion című, elég jó! sikerült magyar filmet játszotta. Az előadás után egyik barátunk találóan je­gyezte meg: részieteket láttam a Kereszt- utón című filmből... Valóban, a [film ször­nyen elhasznált állapotban került a kö­zönség elé és igen sok hiányzott is be­lőle... • •. hogy Perháts (Perlaki) Kornél szí­nésznövendék házi eljegyzése nemrégen zajlott le Körmendien. A nyilvános elő­jegyzés Pünkösdkor lesz. Kornél persze; boldog és a menyasszony személyéről nem nyilatkozik, csak annyit, hogy »civil« az illető. Az esküvő persze csak a jövő ze­néje... . ■ . hogy a kikerült hírek szerint Zi- niándy hadnagyot, a zalaegerszegi társa­ságok kedves tagját, szolgálati érdekből más csoporthoz helyezik át. Mint ő maga mondja: pedig igen megszerette a csen­des. de jópofa Zalaegerszeget... • ■ . hogy jelentős változás következett be a Zalamegyei Újság szerkesztőségében, ahol 20 esztendei kitartó és javításnél­küli szolgálat után a rádió, amely a két évtized alatt annyi százszor, sőt ezerszer tájékoztatta Zalaegerszeg közönségét, vá­ratlanul jobblétre szendierült. A derék jó­szág mindvégig fejhallgatóval teljesítette kötelességét, s csak két héttel ezelőtt ju­tott abba a helyzetbe, hogy hangszórón to­vábbíthatta a világeseményeket. Úgy lát­szik, ez az. öröm ártott meg neki. Az újj Szerzemény azonnal elfoglalta a helyét, s «* ott kuksol a padlón és örökre elnémulva J várja további sorsát... • •.hogy Hegedűs Ferenc m. leír. had­jiríagy a hét elején vezette oltárhoz* menyasszonyát, Váss lrénkét. Az esküvő­nek igen sok nézője akadt. Természetesen a férfiaknak a leheletnyi helyes menyasz- •szony, a leánykáknak .pedig a daliás, fe­kete vőlegény tetszett... ... hogy a Deák Ferenc Irodalmi és ■Művészeti Kör május 7-én délelőtt í 1 óra­kor tartja első, székfoglia.ó ülését, amelyen Vörös János eznlinászművész mond szék- . foglaló keiszédiei a magyar szobrászniűvé- szetrő1. Bajor Jenő, az Ujj Magyarság mun­katársa, a finom tollú eikszélő tmdlát, Márkus Dezső költő pedig költeményeket Pókasz epeik, április hó. Tavasz van. A sugarak meleg áradatára előtörnek a bimbók, a rügyek ( és élettel áraszt­ják el a földet. Még nem láttam, bog) valaha zúgolódott volna a Nap, mert melegének ere­jétől megindult az élet. A Nap engedelmeske­dett Terem tő jenek. Az ember is engedelmes­kedik, ha szívében ki nem halt még a meg­szentelt Istenhit. Mert az ember, egyetlen pi­ciny) parányi ember is több, mint a nap, mint az összes fák, rügyek, virágok. Egy' gondolat támadt bennem: megláto­gatok néhány sokgyermekes édesanyát, akik­nek szívéből már kipattantak a bimbók és élet- virágként ontják a piros, meleg illatukat a nemzet kertjében. Legelőször özv. Balogh Józsefnél keresem, j aki a Zalabér melletti Csájny-uradalomban él s akit pár évvel ezelőtt a Kemendhegyen is­mertem meg szőlőmunka közben. Már akkor feltűnt nekem az a komoly vonáséi asszonyaié, amelyén az élet becsületes, tiszta arca szántott: végig. Mély, magasztos tekintetével akár arisz­tokrata úrinő lehetne ez a feketefejkendős, magas asszony. Pedig cseppet sem kényeztette el az élet: 11 gyermeket nevelt fel s ezen­felül van egy neveltfia is. Így' 9 fiúval és 3». leánnyal gazdagította a nemzetet. Ha figye­lembe vesszük még, hogy a 9 fiú közül 8 volt katona, 1 pedig munkaszolgálatos és jelenleg is 4 katona s 1 csendőr fia van, olyan tiszte­lettel kell meghajolnunk ez előtt az Édesanya előtt, mint az élet aranybetűs hőse előtt. Akit ezután meglátogatok, Nagy Jánosáé szepetki asszony. Szép, erőteljes édesanya. Ezt azért hangsúlyozom ki, hogy bizonyítsam vele: :az Isten rendelte, tiszta családi élet nem tesz sápadttá, görcsössé senkit, sőt erőssé, tűzszínű- vé edzi, hogy az élet harcát könnyebben meg­vívhassa. Nagy néni kedves őszinteséggel fogad, úgyszintén mosolygó leányai is. Csupa *egészsé­ges, felnőtt gyermekek. Pedig kereken tízen vannak. Nagy néni 12 gyermek közül 9 leányt és 1 fiút nevelt fel lankadatlan fáradsággal. De most vannak is körötte, akik beragyogják életét, mert ahol elfogadják, hogy süssön a Nap, ott fakadnak is a bimbók és nem penészvirá­gok nőnek. A következő hely Németh Ákosáé,otthona. Mintha egy csillogó virágkoszorú fogadna, ami­kor belépek. Csak a gyermekek vannak ott- í>enn, a szülők kinn dolgoznak az állatok körül. De cseppet sem idegenek az apróságok. Ne­vetve, csacsogva vesznek körül és illedelmesen leültetnek. Amíg az egyik kisurran az édesany­jáért, a többieket sorba kérdezem: mi a ne­vük, mit játszanak sth. Értelmes, bátor fe­leleteket kapok és végnélküli mosolygást. Elő­ször vagyok náluk, de már nem vagyunk ide­genek. Csupán a legkisebbel nem tudok í e­szik. — Az első. szék Foglaló f ejolv asóí ülésre az érdeklődőkéi is szívesen látja » Kör vezetősége. Belépődíj nincs. ... hogy a napúkkal ezelőt t honvéd-*, v ezerkari főnökké kinevezett nemes Vö­rös János közvetlen u íokabáty ja Vöröst Jánosnak, a csak rendé ki születésű, oagy- tcheíscgű, de igen szerény szobrászmű­vésznek. A legérdekesebb, hogy V örös Jan­csiról most tudtuk meg, hogy nemes elő- név illeti meg, mert csupán a tehetsegével! kívánt érvényesülni... ... hogy Szentgyörgyi Ferenc, a zala­egerszegi születésű író, a Magyar Ürmök Lapjának legutóbbi számában »János bá­tyám« címen rendkívül finom és színes novellát írt a Becsali-csárdáról... szélni, mert az még ott'fekszik hó fehér pólyá­jában, csöppnyi, 3 hónapos életével. Feltűnik közben, hogy minden az egyszerűség és tisz­taság harmóniájába olvad össze, pedig a 9, gyermek közül alig van még felnőtt, hiszen a legidősebb is csak 19 éves ^és az is fiú. Közben bejön az édesanya és határtalan kedvességgel áll rendelkezésemre kérésemnél. Szívesen meg­engedi, hogy írjak róla. Szavaiból azonban leg­szebbek azok, amelyek a gyermekek vallásos nevelésének szándékát árulják el és azok, ame­lyek olyan homálytalan szelídséggel éreztetik, hogy nem ítél meg senkit, akinek kevés gyer­meke van, de ő nagyon boldog a 9 ragyogó­szemű, rózsaarcú gyermek között. Ezután Halász Petemét látogatom meg. itt már könnyesszemű édesanyával találkoz­tam, mert éppen legidősebb fia betegségét* panaszolja. Néhány vigasztaló szót intézek hozzá, hogy, hiszen a jó Isten minden szen­vedést javunkra fordíthat. Látom a gondok nyomát a szomorú asszonyon, de a zúgolódás árnya nem vetődik fel arcára. Csak a fáj dia Imát nem tudta elfojtani anyaszívében. Halásznának 9 gyermeke volt, ezek közül 7 húsz éven alulit nevelget ma is, szakadatlan munkával. Fára­dozásában bizonyosan az a tudat erősíti, hogy, vannak, akikért érdemes meghozni az áldo­zatot. Horváth Jánosnét szintén szomorú álla­potban találom, de őt már nem a gyermekei: miatt, hanem maga visel fájó keresztet. Évek óta beteg: sebek borítják egyik lábát és eddig még nem tudták meggyógyítani. Pedig külön­ben erős, pirosarcú asszony Horváth né és gyer­mekei is, mind élettől viruló, egészséges gyer­mekek. itt 7 élő gyermek van, akik közül a legkisebb 4 éves, a legidősebb pedig 23 éves — jelenleg katona. A derű és kedvesség azonban itt sem hi­ányzott, sőt még meg is köszönték látogatáso­1 mai és azt, hogy rájuk is gondoltam. Már a falu közepén járok, amikor Farkas Pálnéhoz betérek. A szalmakazal mellett ta­lálom, etetési munkában. A férje elutazott és most az istáié gondja is az asszonyé. Sietek vele elintézni a látogatást, mert látom, hogy sok dolga van és nem akarom feltartóztatni. Alá­zatos szerénységgel világosít fel 7 gyermeke felől, akik közül a legidősebb még csak 11 éves, a legkisebb 8 hónapos. Hogy mit kell küzdeni egy ilyen édesanyának, azt az én tol- i lám gyenge leírni. De mégis van és jut ere- * jük mindenre, sőt talán sokkal többre, mint an- | nak a fiatalasszonynak, aki a napokban gyere- I kés naívsággal gyöngvölgetett ölében egy1 »lundi j kiskutyát. [ Az utolsó szepetki asszonyhoz érek Cál Pálné személyében' 11 gyermeké volt. akik kö­; Bokrétái kötöttem : áldott magyar Látogatás néhány sokgyermekes édesanyánál

Next

/
Thumbnails
Contents