Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-14 / 10. szám
2ÁiAimm& imm 1944. furnér 44. kénytelen magát alávetni az erősebbnek. Mind- Rét csoport súlyt helyez arra, hogy az új lengyel határokat úgy kelet, mint fiyugat felől az angolok cs amerikaiak küzöség szavatolják. Nápoly. Az amerikai tífuszbizottaág elnöke jelentette, hogy a nápolyi tífuszjárvány veszélyessé vált. A varosban majdnem lehetetlenné vált az élet. Az amerikaiak mindent megtesznek, hogy megállítsák a «járványt. Stockholm. A lengyel kormány válasza elkészült, közzétételét azonban technikai okoktól elhalasztották. . , , K * '—•— Berlin. A keleti arcvonal harcairól a leg- ú$abb jelentések lcözlik: A nikopolji hídfő ellen a szovjet 10 páncélos dandárral indult támadásra. Dnyepropetrovszktól délre csupán annyit értek el az ellenséges csapatok, hogy állásaikat megjavították. A keleti arc vonalon a szovjet tömegtámadások súlypontja most a langyel határterületen van. Berdiesevtől északnyugatra az arcvonalon új nagy csata kezd! Ikéton takozni. A magyar gazda műveltsége CSŐSZ Ez az a film, amelynél egyetlen percre sem szűnik meg a kacagás a nézőtéren. Erénycsösz Egy agglegény vidám kalandjai. Vaszary János vígjátéka filmen. Erénycsősz Mulatságos, ötletes és mindvégig kacagtat# remek vígjáték, Főszerepben: HBILZ RÜHMANN. Bemutatja az Edison mozi szombaton M4, %§, Yz%, vasárnap 2. ^6 és %% érakor. Azonkívül: ROSITA SERRANO a chiliéi csalogány énekel. Magyar gyógynövény kivitel \ Ifi' ’ 1 Budapest, január 13!. A magyar mezőgazdasági minisztérium rendeletére még 1918-ban megalakult egy társaság, amelynek az a feladata, hogy az országiban termő gyógynövényeket ismertesse, gyűjtéssé és kiviteléről gondoskodjon. Ennek’ megfelelően beszervezték az európai piacot, majd később a tengerentúli országokat is. így lett Magyarország ismert még gyógynövény- kiviteléről is. Ezt a piacot még a gazdasági krízis 3em befolyásolta, erről tanúskodik a kivitt árú mennyisége és az ennek megfelelő jfövedelem. Ezidő szerint 1000 gyógynövénybeváltóhely működik az országban; ezek munkáját államilag ellenőrzik. Később megindult a gyógynövények termelése is, úgyhogy ma a kivitt áru 48 százaléka ezektől származik, míg 52 százaléka a vadon, erdőben jnövő gyógynövény. A gy ógyn ö vénykivi tel 50—80 százaléka Németországba irányul. Ilia: FSlsp István. Van úgy néha, hogy soká jön a vonat és ilyenkor az ember, legyem »úr« vagy »paraszt«, ha jó étvágyra gerjed, az alvásra tűr- lapot kérés, hogy elüsse valamivel az időt. Erszényéhez nyúl- Szemével figyelmes körültekintéssel az újságkirakat különböző színű, rencfij és rangú lapok között turkál. — Végre megakad egyen a szemle a hosszú keresés utón, de kézéi még mindig a nadrágzsebben tartja. — Vegyen? -— Ne vegyen? ;— Még ekúr vassa kétszer-háromszor a nagybetűkkel ordító, háború alakulásáról szóló, vastag vonallal aláhúzott címet. Bal kézével lassan kihúzza a zsákmányul ejtett újság-áldozatot, miközben a pénzes tarisznya is előkerül. Rápislant a kiragadott újság jobb felső sarkára. Olvas&a: Ára •— kettőspont — 14 fillérMég néhányszor elolvassa az újság hangzatos címét és hogyha vnem dugja vissza a testvérei közé, úgy hogy az írásnak bizonyságot adjon és higyjen a szemének, és a fizétések tisztaságában ne erezzen valami feketeséget, még meg is kérdezi: »Hogyért ,adják?« — Odalök' egy átlátszó pénzdarabot és visszavár 6 fillért és még utána egy pillanatig! vár, hogy- az eladó szerényen megköszönhesse, hogy par fillérrel hozzájárult az ő életéhez, is. — Továbbáll... Lapoz .. . Foglalkozásának megfelelő eikk után kutat. Ha talál, az lesz az első... Mond meg, pút keresel napilapokban, megmondom, ki vagy? A tisztviselő: fizetésemeléstől reszket. A kereskedő: az árurejtegetők, áruuzsorások’ 1000 pengős büntetését olvassa, közben laposakat pislant. A parasztot pedig az érdekli: Milyen jövőt szánnak a parasztnak? Mielőtt még az igazságok példáinak sorát feszegetném, megkísérlem meghatározni azt a társadalmi osztályt, vagy nevezhetjük magyar fajtánk tisztább vérségi! közösségének is, akikről és nem (akikért ma tartalomban és formában, egyik papról a másikra átöltöztetik napilapjaikat. A nagyrabecsült szerkesztő urak ma úgy szerkesztenek és úgy irányitják lapjukat, ahogy azt üzleti érdekeik kívánják. — Szóval, hogy, ők is éljenek. Pár szóval röviden: nem a parasztért, hanem1 a parasztnak írnak. Ezek az élősködő »divatlapok«, amelyek nemzetünk nagy tömegére, a parasztságra számítanak és építgetik a maguk szép színekkel festett világát, addig a nagy többségből, akikről általánosságban úgy szoktak megemlékezni, hogy nép, — nem kérdeznek semmit. A magyar nép-paraszt. Akik egy évezred óta alapját képezték a nagy sorsdöntő időkben a magyar nemzetnek. Akik biztosították fennmaradásunkat minden önző érdiek nélkül, testben és szellemben egyaránt. Arról a társadalmi osztályról van szó, akikre ráillik egyik gondolkodó megállapítása: »A (nép a nemzetnek az a része, amelyik nem tudja, hogy mit akar.« Minden politikai pártállással kiegyez. Legyen az: fajvédő, vagy nyilas, antiszemita, vagy zaidóbarát. Ezek a megállapítások elsősorban nem politikai szempontok. A gondolatok túlsúlyban magyarság művelési célzatosságok első legy!en. Itt csupán csak a mindenben megalkuvókról van szó. Akik nem látják, vagy nem értik, vagy nem akarják megérteni azt, hogy magyarságunk { ‘övője a túlsúlyban lévő parasztságban van. írre, mint alaptényezőre épül fel közoktatási szervezetünk, az iskolánkívüli népművelés. Azt a célt szolgálja az őszintén magyar sajtó, és az az író, aki a jelenleg élő legnagyobb magyar paraszt bölcs szavait hitvallásként vallja: »Ha valóban szereted a népet és nem csupán a benne lévő uralmi lehetőséget, akkor szolgálatára tedd fel az életedét, még akkor is, ha nem ért meg a nép, sőt még akkor is,> ha megkövez érte.« í Arról aztán nem kell vitatkozni, honi szükség van-e ma erre? Ha a nevelők ea tanítók, falun vagy városon megértik a sorsdöntő idők szavát, akkor az igazság és az. őszinte magyarság szolgálat emberévé káli válnia. Ez már az erre hivatottak lelkiismeret kérdése is. Ennek a gondolatnak {nem leket sem lelki, sem tárgyi akadálya. Itt becsületes magyar segítésről van szó. Tanítani. Erre egy egész csomó értelmiségi ember áll népünk rendelkezésére: falusi pap, tanító, jegyző, orva* stb. Akik ezek' közül nem vállaljak ezt a sssent kötelességet, az álljon félre, de soha ne legyen a nép ellengége. Szól ez a féltékenyeknek,, akik hivatali hatalmukat féltik, kerékkötőknek, aka- dékoskodóknak és különösen szól azoknak, akifi azt hiszik, bog)' nincs szükség ma népműve- velésre. Itt elsősorban a magyarság jövőjéért küzdő szempontokról van szóé Rendelkezésére állni a népnek, a nagy nemzeti egység fannuitása érdekében. Egyéni, önző érdek suttbade- básával. Ne nézzük meg azt, leinek milyen egyéni szemlélete van a világról, milyen vallásé. hanem igyekezzünk nevelni, tanítani őket »magyarul«. Emberséggel és szeretettel. Igyekezzünk a népnek átadni annyi tudást, amennyit csak fel tud szedni az agyába. Mmt- kánk eredményét, mint nevelőknek, ha nem is láthatjuk azonnal, és ha le Í3 pereg eg^| kiéig róla, hisz a föld sem terem előkészítetlen talajban kiváló minőségű gabonát. Fa* radságunk vagy7 egészében soha nem yész eb Nem tűnhet el munkánk eredménye máról- holnapra nyomtalanul. Ha így gondolkodva állunk nevelői feladatunk magaslatára, azt az eredményt érjük el, hogy egyre különb emberek, parasztok és hitülcben megacélosodoitt jóbarátpk állnak mellettünk arra az időre,, amikor a küzdelmeket ígérő napokban erre a nagy történelem alakító erőre nagy szükségünk lesz. Mo9t, amikor minden lehető eszközt igyekszünk beállítani a közös ügy szolgálatába, jelszavunk nem lehet más, mint »tanítva tanulás«. Népünktől ugyanannyi magyarságot ég emberséget akarunk tanulni, amennyire mi tanítani akarjuk őket. Hogyha ezt megértjük, akkor elérjük célunkat: az öntudatos, boldogabb, szabadon cselekvő magyarság (eszményében. Ennek megvalósítása érdekében nem szabad fáradságot ismerni. Éjt nappallá téve kell fáradnunk, hogy falunk népének műveltsége diadalmaskodjék a rohanó, vészterhes időben. Ehhez a nagy nemzeti feladathoz kíván hozzájárulni e^yik legnagyobb megyénk népének szellemet átfogó öntudatosítása, amit a Deák Ferenc Irodalmi és Művészeti Kör legfőbb feladatául tűzött ki, hogy ezzel is szolgálhassa a magyar nép művelésének (ügyét. Egy7 hosszabb cikksorozatban kíván foglalkozni azzal, hogy legyen parasztságunk előtt példa arra, hogyan boldogulhatnak Kis népek a tudás hatalmával. Hogyan teremtették kne$ a filmek a kor eszményibb szabadságát, legtisztességesebb demokráciáját. A dán parasztok kicsi hazájukat hogyan emelték a mezőgazdáé ági kultúra soha nem látott magasságába Hogyan alakult ki az öntudatos gazdanemzedék. Hogyan alakult ki a szövetkezeti rendszer és hogyan lett Dánia a gazdag parasztok országa. Alti figyelemmel kíséri írásainkat, az megkapja a feleletet arra, hogy milyen jövőt szán-*, nak a magyar parasztságnak. Nemcsak a búza, a búzakötvény is aranyat ér
