Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-28 / 22. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. január 23. Imii veletek során Szlavóniában luzla környékén csütörtökön összesen 162 partizán esett ek 4 \gépfegyv ért, nagyin ennyi ségű puskát, lőszert zsákmányoltak a nemet és horvát tisztogató csapatok. Berlin. Tegnap a déjli órákban angol négy- motoros bombázókötelékek erős vadászkíséret- tel Franciaország föle repültek. A német vadászrepülők heves légi harcokra kényszerítői- ték őket. A támadó repülők közül tizet, köztük több iiégymotoros bombázói is lelőttek. Berlin. Göbbels nemek birodalmi minis/. - (ter a Das Reich című lapban cikket írt a szovjet-lengyel viszályról és az angoloknak a magatartását iskolapéldának állítja be. A példából mindenki láthatja, hogy' mi történne Európában, ha határain nem állana őrt a német véderő. Ha az angolok 1939 augusztusában ezt megmondották volna a lengyeleknek, akkor az egész háború nem történt volna meg. Csak egy állam van, aki megvédi Európát a Szovjettől. Anglia és Amerika ezt nem tudja megtenni, mert egyáltalán nem érdekli őket kontinensünk. Nekünk feltétlen kötelességünket kell teljesíteni Európa iránt és elmondhatjuk majd győzelmünk napján, hogy nem féltünk az áldozatoktól. Berlin. Atlee brit helyettes miniszterelnök szerdán az angol alsó házban a légi háborúról nyilatkozva tagadta, hogy az angol légierők válogatás nélkül dobják te bombáikat. A német birodalom ellen intézett légitámadások sóján 198 iskola, több templom és 133 kórház teljesen elpusztult, 920 iskola, több kórház és 494 templom súlyosan megrongálódott. —m— Amszterdam, A brit hírszolgálat jelentése szerint csütörtökön este az igazságügymüűsz- fter, a mezőgazdasági miniszter és a belügy miniszter, valamint három másik magaerangú kormányhivatalnok lemondása újabb válságot idézett elő Argentínában. — © — Amszterdam. A brit hírszolgálat Washingtonból jelenti: Az északamerikai haditermelési hivatal csütörtökön hivatalosan közölte, hogy 1944-ben az Egyesült Államokban új vischkit már nem szabad tárolni. , mondja, hogy mind elvitték a hentesek. Szóval i limesen. Nem lehet kapni. Holott nomzetgaz- | da sági szempontból is rendkívül jelentős Fnnc i ennek a jelentéktelennek Játszó árúnak az eladása, mert hiszen a közel látás nagyban mentesül azzal, hogy a háztartás tartalékolni tud a téli bőségből ,arra az időre, amikor a nyári szűkösség beköszöni. i 1 "rfiirin^iriirwiifwaiVfigww I Arpádházi Szent Margit-iinnepély Petőhenyén Petőkéivé, január 27. Felejthetetlen élmény és örök em'rk marad Petőhenyc és a körnvékbeli községek közönségének az a magasztos Szent Margit-ün- nepély, amelyet a henvoi r. k. iskola nagytermében rendeztek a helybeli tanerők és a leányleventék. A Magyarok Nagyasszonya szobrával ékes teremben gyönyörű Szent Margit-oitárt készítettek. Az oltár körül fehérruhás leányok állottak sorfalat. Az iskolaépületet és az ünnepi termet fellobogózták. A Szent Margit művészi képével díszített, hófehér virágokkal ékes oltár sok gyertya fényárjában csillogott. Az ünnepélyt Lörettói litánia vezette be, majd G-aál Károly né r. k. tanítónő rnélyen- szántó ünnepi beszédében élénk színekkel ecsetelte Szent Margit életét és azt a kort, amelyben ő nagy és szent áldozat volt a magyar Haza oltárán. Párhuzamot vont a tatárdúlás kora és a hazánkat fenyegető mai veszedelem között. Megkapó volt az 1919-es időkre való emlékezése, amikor mint domonkos-intézeti diáklány, egy öreg Domonkos-páterrel vitáztak', hogy miért is nem jön e vészes időkben a rend nagy szentjeként tiszteit vÁrpádházi Szent Margit. A páter azt mondta: »Gyermekeim, ez az i9]9-es idő nem »nagy idő«. Ez egy szegyen teljes idő. Árpádházi Szent Margitunk majd akkor fog jelentkezni, amikor az ő egyéniségéhez mért »nagy« időt fog érni a magyar. Amikor újból szükség lesz arra, hogy újra áldozat legyen a magyar Haza oltárán!« A nagyon szép Szent Margit-vereekot leven telcányok: Kovács Sári, Fazekas Jolán, Takács Erzsébet, Kovács Klára és Bőröndy. Teréz szavalták mély érzéssel, a kísérő Szent Margit-énekeket ugyancsak .a leányleventék kara énekelte. Körmén dy Lajos plébános záróbeszédében meleg szavakkal méltatta ß telki érzésekben, melyen átforrósíiott hívőközönség előtt a lefolyt bensőséges Szent Margit-ünncpély jelentőségét és várható nagy értékeit, amelynek eredményeként bizton hihetjük és hisszük, hogy Szent Margit segítségével eléri édes magyar Hazánk a »Szebb Jövőt!« G. k. Napjaink!... Napjaink!,... Az ember feltűnően sokat hallja azt a szomorú szót: háború. Jól van ez így, mert könnyen hajlamosak vagyunk arra, hogy erről a szomorú és tragikus Valóságról megfeledkezzünk. Bár nem könnyű erről megfeledkezni, mert az élet megnyilvánulásai egyre- másra, kénytelen-kelletlen eszünkbe juttatják, amikor az üzletekben halljuk a felvilágosítást: Ja, kérem, háború van és nem lehet beszerezni. Az ember kissé méltatlankodik ugyan, de, ha körülnéz a világban, még, ha rosszmájú is, megállapíthatja, hogy nálunk bizony még sok’ mindent lehet kapni és a külfölddel szemben csak a legjobb állapotoknak vagyunk boldog birtokosai. A háborús szellem azonban ügylátszik —r- tovább terjed, mert az élet olyan részeiben is találkozunk következményeivel, ahol ugyancsak nem indokolt a hatása. Itt van például mindjárt a marhabéi. Tél van és egymásután vág'ja le minden család ■ Vz esztendei re- menyseget: a o! sznob ja mely megadja az óvj zsírkészlctet és jelentős mennyiségű egyéb, használ ha tó és élvezhető dolgot. Boldogult békeidőben ilyenkor az ember meg veit néhány méter szalámibe int, vett pár kiló marhahúst és a disznóhússal egy í íve, nagyszerű nyári szalámit töltött, hogy ja; on néhány ízes falat arra az jjhvre is. amikor kevés lesz a kenyér mellé való. igen ám, de az még békés idő volt. amikor a jószágok belei becsülő lesen megnőttek ér. mindenki hozzá juthatott. Most azonban háború v.m, csak szűkén nő a marha- kei (V!V, év, így :< uyárspolgarnak nem jut belőle,. púdig ;• kentelek maguk is aránylag sokkol kevesebb tölteléket :-:é»zítc?>r;k,_ 8 így t< rrné- szfbszerőlog kezesebb belet js használnak el. Ibi az ember ,a hentesnél érdeklődik szalámi- Itélért, elküldik1 v beleshez, aki viszont azt Irodalom és a nevelés Életünk tömören, egymásután húzódó percei únottá, egyhangúvá .válnának, ha nem szerezhetnénk tudomást a rajtunk kívül született gondolatokról. Milyen csodálatos is az, hogy értünk és helyettünk gondolkodnak sokszor az írók és költők, hogy vigaszul jöjjenek, ha valami fáj és legyen hova menekülni a rendkívüli idők súlyos gondjai közölt. Ilyenkor tantívánnyá szegődik a tanár és diák, apa és gyermeke, hogy elmerüljön gondolataiban és szórakozva szívja magába a lélek drága gondolatának sugárzó melegét, szellemét, akaratát a tiszta, nemes jellemű könyvből. Hol van ma jókedv? Hol vannak máj napos tájak? Ha sehol másutt: a könyvben süt a nap 'és mosolyognak az arcok. — óh, micsoda nagy dolog, — mondja Gárdonyi — hogy a világ száz legokosabb, legkedvesebb emberét beültethetem a szobába s nem foglalnak el nagyobb helyet, mint egy Vadászpuska hossza! örök tanáraink maradnak iá jó magyar írók könyvei. Ingyen tanulhatunk tőlük egy életen át. Nem kívánnak tőlünk pénzt, nagy; tandíjakat. Csak időt kérnek tőlünk a magunk javára, megbecsülést (és szeretetet, megértést és jóindulatot (a mi boldogulásunkért. Az emberiség jó szelleme a könyvekben él velünk és válik maradandó értékké számunkra a bölcsőtől (U sírig. Az utolso ötszáz esztendő ajándékul millió és millió nagyszerű eszközt adott az ember kezébe a könyvvel. De mint mindenben, úgy itt is történtek eltévelyedések. A jó könyvek mellett napvilágot láttak a rosszak, a bűnök is. A nyomtatott; betű az emberiség pemesítésére és boldogí- tására született és mégis hányszor fohászkodunk kénytelen tehetetlenségünkben, hogy a betű hogy rombol, pusztít népünk és gyer- .mekeink között. Felcsigázza a rossz hajlamokat, hamis igényeket támaszt és elcsavarja az eszét még a legegészségesebb gondolatnak is. Pusztít és rág kis körünkben éppen úgy, mint családunkban. Népünket nemzetünk nagy családját sem hagyják ki a rossz könyvek az ördög betűölő szégyenteljes játékából. \ issza- élt az emberiség a betűvel éppen úgy, mint a motorral, vagy- dinamittal: jószelleme kezébe [adta, s hitványsága maga ellen fordította. Az első magy arul nyomtatott könyvek idején mennyi hősiesség, szívós és küzdelmes munka, mennyi áldozatosság hatotta ái az első könvvnyomtató munkáit. A könyv lett az élet beláthatatlan lehetősége, a szellem áradásának a jó és nemes terjesztésének. Az első könyv a Biblia volt. Jelképe a magyar jó és nemes léleknek. A könyvnyomtatás a nevelés szolgálatában állt. Az igazság és szépség eszköze lett. A tudás forrása. Jövőnk és reménységünk minden gondolatának (alapja. Ma. amikor a törvényiek szigorával kell küzdeni a. mételyező betűk ellen, idéznünk kell a ma- jgMar könyv nagyszerű (bőseit, akii csak aj jónak és szépnek voltak rabjai. 1 olt is becsületük a nyomda betűibe préselt gondolatoknak. ( Ma azonban rostába íveli tennünk a könyvek ezreit, hogy jó vetőmagként hullhasson a legszebb gondolatok távháza lelkünkre: a. jó magyar könyv. ■ _v ■ - ■ Fülöp István:
