Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-27 / 21. szám
ZALAMKGYEI ÚJSÁG 1544. faiul ár 27. Villáminterjú egy kisleánynyal, aki szeretne színésznő fenni Zalaegerszeg, jj.umár hú. Megiftuls, hogy vasárnap este Hompó Ró/a zalaegerszegi OTf tisztviselőnő a váratamclyu . szereplője Hompó Róza 21 éves tisztviselőnő, aki kihúzta |a színházat 10 perces előkészület után a hajhói íigyanuyira, hogy Buhns zavartalanul ment mindaddig, amíg... Kanul megbetegedett Bikás Mária helyett a Bu- bus Klán szerepébe ugrott be. A félbeszakadt előadás után született meg e kis riport... .... Már kabátban áll a színpadi be- |áratnál eav szőke kislány és csendesen beszélget, amikor bemutatják, hogy Hompó Ilóza mentette mea a vasárnapi Bubus előadást. Azonnal mellének szegezzük a kérdést: — Kislány, hány éves? — 21. < ’ — Hogyan kerüli a színészek közé? — Az előadás előtt 10 perccel Perháta ltoméi bemutatott Pálffy Lajos titkár úrnak, laki megkért, hogy ugorjak be. — Játszott már színpadon? i — Sokszor. Műkedvelőkkel. — Ismerte V aszar y János Bubus-át? — Nem ismertem. Egyszer ^olvastam el |a szöveget és a jeleneteim előtt megmagyarázták, hogy mit kell csinálni. — Hogy fogadta a közönség? — Azt hiszem, meg voltak velem elégedve. mert nagyon megtapsoltak. Nagyot ka nyári tunk a kérdésen. — Mi volt jobb: a hivatalban ülni, vagy' színpadon játszani? — A színpadim/, nagyobb kedvem van, mint az OTT íróasztalához —- mondja gon- iJolkodás nélkül. — Gondolt már arra, hogy tehetséget színpadon értékesítse? — Mindig szerettem volna színésznő lenni, ide a szüleim tiltakoztak és megakadályoztak ebben. ^ t. . ; t — További tervei? Tusnády Pálffy La jos színházi titkár közbeszól : — Kérem, Szerkesztő Űr, akinek ilyen tehetsége van, nem szabad másra gondolnia sem, mint a színpadra. : — Maradok az OTInál — mondja szomorúan Hompó Róza.-— Pedig higyje meg Szerkesztő Ur, nem ltudtunk volna játszani, ha nem jön ez a tehetséges kislány — igyekszik meggyőzni Hlatkyné Sándor Anna. Bikás Mária oly hirtelen betegedett meg, hogy kénytelenek lettünk volna mást elkezdeni Neki azonban alig kellett valamit magyarázni, máris nagyszerűen csinálta szerepét ... Eddig van a kis megtörtént valóság, Fülöp István: A könyv és művelődés Magyarságunk úgy áll egy évezred óta az idegen népek tengerében, mint egy árva, rokontalan gyermek. Sokszor éreztük, hogy mi milyen ágró 1 a/.akadtak vagyunk. Ilyenkor mindig szerettünk volna nagyon európaiak lenni. De ez csak az álmok szertcí'oszló köde maradt csupán, mert mindig visszarántott bennünket egy-egy megrendítő csapás, amely visszahordatta velünk őszinte, tiszta magyar múltúnkból ,a keleti puszták vérében és szívében megacélosodolt szellemet. Ez volt a mi sorsunk, örök idézése a múltnak, amelyből fajtánk lute és szelleme sugárzott felénk. Ez a balsorsunk, mert vért és gyászt követelt mindig. De köszönet és bála a magyarok Istenének, ez volt a megtartó erő egyedül. Ebben a megtartó erőben a költők és íróink voltak jelen és jártak az élen, hogy világítsanak, hogy utat mutassanak tévelygő; népünknek. Az írók voltak mindig számunkra nehéz sorsunkban magyar akaratunk kovácsai és magyar szellemiségünk megmentéi, ük voltak az elhagyottak, .a gyengék tolmácsai, ök voltak az élet, ;az akarás, a harcokban a kemény ellnenáliás és a győzelem. Mindig az írók és költők meneteltek népünkkel a veszedelmek ellen, hogy megtartsanak bennünket magyjamak és ha kellett, ellenzőt tettek a szemünkre, hogy ne kacsingassunk, vagy befogták néha a szemünket, hogy ne lássunk, de ugyanakkor értelmet sugároztak a szívünkbe, bogy nyíljon meg a magyar értelem és liogy megértesse velünk az egyedüli erőt : maradjunk józan ésszel, szüntelenül erős akarattal magyarok. , < Nehéz sorsunk, küzdelmes (ezredévünk a kard népévé tett bennünk. De nemzeti nagy- létünk nagy' temetője, Mohács, a kard népéből a könyv népévé tette nemzetünket. Könyvvel és karddal indultunk a török világ kétoldali elnyomása ellen. A szorítóba került magyarság élére Pázmány Péter állt és keményen hirdette tiszta bihari magyarságával: »Nehéz egy belül viszálykodó országnak idegen segítséget venni, mert (a segítség is ellenség szokott lenni.« Ezek ,a hangok keményen kop- pantak a széthúzok és testvér testvér ellen acsarkodók fejére. A gyengéden simogató kéz, a mosolygó elbűvölő erőszakra Csokonai, és Berzsenyi válaszol kemény, tiltakozó hangon. Majd a kiegyezés utáni évek idegen ízű áramlásának Ady nemzedéké vet véget. Trianon nehéz igájában a teherbíró nép, küzdelmek és nehéz sorsokhoz szokott lelke válaszol a világnak: mi magyarok élni akarunk. Az elnyomatás súlytos évei, a nyomorúságunkból való fölemelkedni akarásból mindig és folyton szellemi virágzás fakadt. Az írók és költők vallomásaiban népünk hangja szólalt meg. Iállításaikból erő és igazság hangja szállt felénk. Feddő szavaikból megé.reztük, a mi bűneinket és megtudtuk, hogy mikor követtük el önmagunk' és nemzetünk ellen legnagyobb hibát. Ébresztő és buzdító, harcos szózataikból erőt és elszántságot merítettünk a Jelemelkedés ú j útjaihoz. Bölcsességük az igazság keresésére késztették a fogékony magyarságunk legjobbjait, hjogy mindenek fölött erezzük azt, hogy: »Műiden becsületes szívnek legszentebb a bén.« Érzelmi áradásaikban beleolvad a mi szívünk rezdülése is és közös gondolatokkal segítjük egymást a boldogulás útjain. 1 ütiir Druszáik minden sora vissza-vissza teres az Islenhez, amely imádságként zsong a szívünkben, amelyben mélyen gyökeret ereszt az alkotó szeretet. Ki tehát a/z író és költő számunkra? Elet, erő, hit és akart. Életünk, szebb jövőnk forrása. Béke és megnyugvás az élet nehéz perceiben. Megértő jóbarát, ki mindig) mellettünk áll, ha nehéz napjainkra orvosságot keresünk. A magyar lélek ma a nemzeti lét kérdéseinek bús gondolatain borong Kivezető utat keres a nagy zűr-zavarból. Néha olyan ürességeket találunk napjainkban, mikor a fáradság után kimerülve térünk pihenőre. Ilyenkor vigasztalásul mellénk szegődik, mint megértő jóbarát a könyv, amely nem esemény és puszta papírhalmaz, hanem az író táki a közösség' nyitott szeme, öntudat és életparancs "számunkra. Bízzunk jóbarátainkban, a könyvekben, bennük megtaláljuk az életünk értelmét és parancsát is és Isten legremekebb alkotmányát és adományát: az pszt, az értelmet. A rendőrség óralopásért3 letartóztatott egy teskándi legényt (Zalaegerszeg, január 27. A zalaegerszegi rendőrségre feljelentést tett Kovács Árpád órás és ékszerész, hogy! kedden a hetivásár ^alkalmával egy fiatalember, amíg más vés őket szolgált ki„ egy vekkerórát ellopott. Azonnal megindult a nyomozás, amelynek során kiderült, hogy ugyancsak kedden Farkas Ferenc órásüzletéből is eltűnt egy zsebóra. Hamarosan, kiderült aztán, hogy a lopásokat Csarmasz Lajos 31 (éves teskándi legény követte el, aki be is ismerte tettét. A rendőrségi Csarmaszt szerdán délelőtt letartóztatta. wmAwwwmwwwwwfwwwmmwmm c{fcáóió-müsor ÁLLANDÓ KÖZNAPI MÜSORSZÁMOK BUDAPEST I. HULLÁMHOSSZÁN: 6.40: Torna. Hírek. Közlemények. Hang* lemezek. 10: Hírek. 11.10: Nemzetközt víz- jelzőezolgdlat. 12: Déli harangsző. Fohász. Him mis/. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés és víz- állásjelentés. 14.30: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15: Árfolyamhírek, piaciárak, élelmiszerárak. 16.20: Hírek német, román, szlo -i vők és ruszin nyelven. 16.45: Időjelzés, hí-1 rek. 17: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.50: Hírek. 21.40: Hírek, sport- és lóversenyered- m én vek. 23.45: Hírek. PÉNTEK, január 28. 8.35: Délelőtti muzsika. ' 10.15: Melles jj Béla-zenekar. 11.15: A Folyamerők fúvószenekara. 11.40: Előadás. 12.10: A rádiózene- \ kar műsorából. 14.00: Szalonegyüttes. 15.05: j Filmdalok. Közben 15.30: iparügyi előadás. 16.20: Vonósnégyes. 17.00: Tánczongora. 17.15: ! Előadás Benczúr Gyuláról. 17.35: Haendel: Orgonaverseny. 17.45: Nemei hallgatóinknak. 18.20: Magyar népmuzsika. 19.00: Az »Éjféli dal« közvetítése a pécsi Nemzeti Színházból. 20.00: Akiket mindig szívesen hallgatunk. 22.40; Nagy mesterek — örök művek. yHumwan érne**. fis&amsewmm No de mi azt sem mondjuk, hogy menjen szír?padra, vagy maradjon tisztviselőnő. ILi feltétlen tehetség, úgysem lehet visszatartani
