Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-26 / 20. szám
4. **wiS»fc«SPS^^ ZALAMLGY*! ÚJSÁG 1944. január 26. Mikor volt Európában legkegyetlenebb a tél? Mikor a zalaiak zsákban vitték haza a bort Ma már kétségtelen, hogy az idei léi a (kivételesen enyhe telek közé tartozik, Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy vannak gyűjtemények, köztük egy igen híres magyar gyűjtemény is, amelyek számon tartják az időjárási viszonyokat. Ezzel kapcsolatban az aiautiaköan ebből a híres magyar gyűjteményből idézünk részietekéi, amelyek az idei téliéi ellenkezőleg, a különösen zord leieket ismertetik. Kezdjük talán a legrégebbiekkel. Még 5Óbban történt, hogy az összes angol folyók két hónapig vastag jégpáncél alatt voltak. Németországban 524-ben nagy éh Ínséget okozott a tulszigoní tél, amely miatt a malmok nem dolgozhattak. Ezen a télen a németek a nyálakat. őzeket kézzel fogták erdőn-mezon |s a dermedt állatok nem tudtak megmozdulni sem. 739-ben Bizánc és Chalcedon közi szánokkal lehetett közlekedni. Európát, azonban az eddig ismert legnagyobb hideg 764-ben támadta meg. A kontinens összes folyói már október' első napjaiban befagytak és csak áprilisban tűnik ei rólük a jég, a Dardanellák vizét 78 centiméteres jégpáncél fedte! 860- }>an az Adria egyrésze szintén befagyott a velencei lagúnákkal együtt. 995-ben a jégzajlás Bizánc falainak egy részét egyszerűen elsöpörte. 1203-bau az európai pincék legtöbbjében csonttá fagyott a bor, így Zalában is, ahol zsákban hordták haza a jéggé fagyott (bort, a. fák hatalmas robajjal hasad óztak szét. 1217-bea Palesztinában olyjbn nagy hidegek uralkodtak. hogy Endre magyar icirály' keresztes vitézei közül számosán megfagytak. 1242-ben a tatárok csak úgy tudtak átkelni a Dunántúlra, mert olyan hideg volt, hogy. a Duna majdnem fenékig befagyott. • 1245—46- éban a velenceiek a iáguaák vastag jeg-.ii rendezték a kameráinkat.; Aki valaha is járt A'e- iencében, elképzelheti, milyen szenzáció lehetett ez a jégünnepély... ke.--, A 499-ben az összes ^euró^ai folyók teljesen befa, ytak a hegyektől kiéhezett farkasok ezrei hatoltak be a városok kellős közepébe és a teme’tellen összetépett emberek százai heverték hetekig az utcákon. 1529-ben Szulejman szultán kénytelen Becs ostromát labbahagyni, mert az október .15-1; szörnyű hóvihar hó alá borította az egész török sátortábort és közel 30 ezer ember fagyott meg azon a télen. 1685-ben egyszerre 150 ember fagyott meg —> Debrecenben.. 1708-ba;i megint befagyott az Adria egy része. Magyarországon a gyümölcsfák tízezrei mentek tönkre és Fiúméban ki fagytak az. ola jfák. Párizs utcáiról hatvan megfagyott embert takarítottak be. 1782-ben befagytak a magyár kutak, a Felvidék falvait megtámadták a rókák,, nyestek, ■görények, a koresmárosok tűzzel melengették a boroshordók csapjait. , >e minden eddigi hor- .zainuii felülmúlt az 181.6 január 2—30-án U.e- . Icí-Magyarorszáv;otombolt hóvihar pusztítása. A hideg mínusz 3Q fok” alá .,sü.jíyedí, ia Bánságban 3 nt.-p alatt kénszázezer juh pusz- tult el. Orosházán 25 katona fagyott meg. sonor tü ü A gy[! iái birkanyájat ,a Kő; ősbe vihar r. a tehetetlen, but: : állatok, rint ! 31 ajdnem négyezren, ott íagv egv. ■ ,:7; hegvén-bá ín a i alvó vize Mt igy^rországon ezi i iá a is igen vették egymást az igen /.<»•; d teleké \ ben. sűrűn kö- 829-1) cn a Duna december közepeim március végéig he volt fagyva. 1893-baJi Kassán a legmélyebb kutak is befagyták. A Ké'vh:-t"ica a kocsisok jégből építettek magáknak kunyhókat. 1906 decemberében a fővárosra olyan hótömegek zúdultak, hogy a legnagyobb felkészültség sem bírta sokáig eltakarítani. 1929 februárjában mínusz 30 fokos volt a hideg. A zalaiak zsákban vitték haza a bort, mert megfagyott és szétrepesztette a hordókat. Az általános tapasztala tokhói azt lehet következtetni, hogy amemviben a december Szelíd, akkor a tél nem alakul szigorúvá. Ez esetben a tél csak február első felében múlatja meg igazi fogát. Természetesen nem lehet semmi biztosat mondani az időjárás alakulásáról, mert a jóslások ritkán válnak be és a zord vagy enyhe telek megjelenésében semmi rendszeresség fel nem fedezhető. — Lopással hálálta meg .a vendégségei. ZsindeIyespusztán Osvát Ferenc betért este Ka lányos Gábor gazda hajlékába és szállást kért. A jövevény előadta, hogy messze megy és éjjel- szeretne aludni. Jól tartották és jó fekhelyet készítettek neki. Heggel azonban megdöbbenve látták, hogy nemcsak a vendég, hanem az egyik öltözet férfi ruha is meglova- sodott. A csendőrség azonnal nyomába eredt és sikerült is ei fogni. L gyében .mqsH hozott ítéletet a kanizsai törv ényszék, amely 4 hónapra ítélte. m, :mű 3W L Vív fm m állandó köznapi' müsörs2ámoi£ Budapest I. HULLÁMHOSSZÁN: 6.40: Torna. Hírek. Közlemények. Hang lemezek. 10: Hírek. 11.10; Nemzetközi víz felzőszoigálaí. 12: Dé’i línracgszó. Fohász. If in* n«sz. lf.40: Hírek. 13.20: időjelzés és víz állás jelentés, 14.30: Hírek. Í4.45. Mfisorbmer* ieíes, 15: *Gío!vamMrek. prarhfráSfk élelmi- /erárak. 16.20: Hírek m-met. maian, szia iák és ruszin nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Hírek szlovák,és rn .nyelven. 18.50; Hírek- ’IcfO Hírek, sport- ré AVérseiiyeredmények. 23.45: Hírek. CSL'TÖRTíAK, január 27. 8.35: Zenekari muzsika. 10.Í5: Beszkart- zenekar. 11.15,: Budapesti Szalonzenekar. 12.1Ö;' Kató n a zeneka r. 14.00: Mű v esz lemezek. 15.00: A rádió diákhírei. 15.10; Cigányzene. *5,40: Előadás. 15.20: S :a!o;- enckar. 17,00: Magyar filmmuzsika. 17.35: ivlerőgazdasági előadás. 18.00: Az Operaház- előadásának ismertetése. 18.05: Az Operaház előadásának közvetítése. »Hunyadi László«. Dalmű 5 felvonásban. io.5o: Hírek, sportközi em-ények. 20.10: Qoethe Uöz- mondásaiból előad Somi ay Artúr. 21.25: Budapesti .Hangversenyzenekar. 22.40: Dal. tánc, hangulat. 23.30: Csárdások. 4 :4 tFÓeté*#. “ inban vastag feladót-lé: dm Eladó Farkas Dávid-u. J- sz. alatt lévő kétszobás, összkomfortos családi ház összes melléképületekkel és kerttel 80 ezer pengőért. Érdeklődni lehet Szabó István ny. törzsőrmesternél, Bálát onb erény. ZALA MEGYEI IJJSAG Készüli a Zriny i íSfyomdaipar Bt. gépein, ^ Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdabérlo: Felelős kiadó: GA ÁL ISTVÁN Az orosz viharban i írta: dr. Simányi ün*$ és Ne Mess Ernő. XV Mi. Sajnos, a Minowoj-Dvor barakkjai is et utóbbiak közé tartozott. Már kívülről is siralmasak, hiszen a földbői csak a tetejük látszik i<i s valami, világításnak szánt, ablaknak caú- Iolt nyílások. Hát még belülről! Az ember háta bőrzőiig, ha rágondol. Három, körülbelül egy méterre egymás fölé helyezett deszka sor. a lekhely. Akármelyik emeletre kerül szegény fogoly, mindegyikkel meggyűlik a baja. A földszinten örök sötétség van. A tetőről jövő világítást elfogják az ágyenieíetek, amelyekről mindig hullik- valami szemét a szegény földszinti lakóra s így minimálisra zsugorítják egyetlen előnyét, a könnyű megközelíthetőséget s a kissé tűrhetőbb, jobb levegőt. Az első emelet valamivel melegebb, mint az alsó sor, több v ilágítása is. van, szemétből is csak a második emeleti hullik ío- léje, de viszont nincs semmi kényelme.. Pihenés előtt és- pihenés után mászni kell, hogy fel-, vagy lejusson az ember. A második emelet világos, szemet sem hullik oda, tie a levegő irtózatos. Az alsó sorok elhasznált,’ füstös levegője jut csak oda, E mellett lakóinak valóságos akrobataniultat- ványt kell végezniük, hogy feljuthassanak. A barakkokba szorított hadifoglyok helyzetéről teljes képet kapunk, há tudjuk azt’, hogy a nap legnagyohbrészét fekvőhelyeiken töltik, mert a barakkokat egész napon át nem fűtik s ezért rongyaikba, takaróikba Lugvo- láltan, priccseken heverve védekeznek a csípős orosz hideg ellen. Az egy-egy barakkba elhelyezett mintegy 300 főnyi tömeg csak es- ténkiní'kap kevéske fát. hogy be fű íh essen kissé. Talán egy. óra alatt már el is ég ez a fa. Alig melegíti át a földbemélyített,' hatalmas barakkot. Természetesen így a tisztaság sbm valami elsőrendű. Az estéli felületes mö'sdá'S' és az egész napi hevercs a nehezen tisztogatható, priccseken eltetvesít mindenkit. De ezekről később úgyis sző. kerül. Mofk még csak, hogy teljes képet adjunk a táborról, ázk jegyzem fel, hogy az európai kapu tetején germán katonaorvos vezetése alatt orvosi rendelő működik, örömére annak a pár embernek,''akinek sikerül kisebb-nagyobb bajjal kéE ázha jutni. A betegszobák összehaconlíthátattanul tisztábbak és rendezettebbek, mint akár. a barakkok, akár a barakkoknál jobb állapotban lévő- Jóskák. Rendes, fehérhuzatos ágyak és jó meleg takarók teszik kellemessé a gyengélkedők, életét. TÁBORI ÉLET. Csípős, novemberi nap. Zord téli szél süvít a tájon s nyirkos hidegét csap a Minovvoj Dvor felé haladó kis fogölycsapat közé. Megdideregnek; Fázósan húzódnak össze. Szeretnének már a táborban lenni, hogy lepihenhessenek. Iszonyúan fáradtak, zsibbadtak. A hosszú utazás megtörte őket. Pedig még messze a tábor! És á szél Vadul süvít. Leheleté fagya sztóan fonja át őket. Furcsa bandukolásl A hideg csikorgó és mégis gyöhgy’öző veríték gördül végig az arcukon, hogy jogosapba kemény ül jön bozontos szakái lükön és zilált bajuszuk végén. Minden reményük az esetleges meleg, ami a táborban fogadja őket.. . De addig még!... Taláh sosem érnek oda! Szinte hihetetlen, hogy bírják. Majdnenbí megmerevednek. Meg á gondoláink is megfagy. Es csak melegre, meg valami vég nélküli, zavartalan pihenőre várnak. Élettelen, semmittevő, nyugalmas csendre. Aludni! Aludni óhajtanak órákon át. Elgyötört testük lázadva követeli elnyomott jogát. Hosszú, végtelen hosszéi az út, de lassan mégis megérkeznek a táborba. Itt sem sokat komediázuak velük. Hamarosan elhelyezik őket. A luulapróclök részére Két'Jóskát utalnak ki. Nagyobbfajta, 12 személyes loskát. De most néni is ez a fontos. Fő, hogy födél alá kerüljenek. Alig várják, hogy be- mehessenek, pedig -otthont újabb, csalódás vár rájuk. (Folytatjuk), >í