Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-12 / 8. szám
ZAJLAMEGYEi ÚJSÁG 1944. január 12. irodalom Nagy István: BOLDOG UTCÁN TÚL \ ; I i. • Szerkesztői üzenetek ! Az orosz viharban (Elbeszélések.) Magyar Élet kiadása. Nagy István, mint regényíró, jó ,nevet szerzett már magának. »A szomszédság nevében«, az »Olíyánok unokái« egyaránt igazi írói sikert jelentettek. Most elbeszéléseit gyűjtötte kötetbe. Ezek az ^ írások kévéssé ismert, érdekes világot tárnak fel: a város alsó társadalmi rétegeinek életét, amelyből maga az író is kiemelkedett. Nagy István minden sorában ott lüktet a személyes jmegélés ritmusa. Még sincs ezekben az (elbeszélésekben semmiféle líra, vagy romantika. A valóság- szemlélet jellemzi a rajzokat. Mégsem riportok, hanem igazi művészi ábrázolások. A faluról jött gyári munkás, a külváros proletár «.épe, a városi kispolgár színes, tarka változatban hullámzik elénk a kötetben. Mindenütt jól megrajzolt, élő alakok. Ott élünk köztük^ együtt szenvedünk és örülünk velük. Külön értéke a kötetnek, néhány jelképes történet. Ezek azt mutatják, hogy Nagy István költő is. Nemcsak valóság-szemlélete van, de színes mesefantáziája is. —o— Nagy Imre: Összegyűjtött versei. Magyar Élet kiadása. A korán elhalt parasztköltő verseit foglalja magában ez a kötet. Nagy Imre sorsa tanulságos példa rá: hogyan lehet benne élni a legnehezebb testi munkában, s ugyanakkor fenntartani a kapcsolatot a szellem világával. Nagy Imrének nem volt széleskörű műveltsége, költeményei sem árulnak el külső hatást. A maga útján járt, a maga élményeit beszélte, a maga hangján szólt. Iskolás előírások, idegen példák nem befolyásolták. Ki merte mondani bátran, amit felgyűlt fantáziája s ösztönös szépérzéke diktált. Érzékeny lélek volt, minden hatásra reagált. Nagy Imre világa a szegény, küzdő ember világa. Az élet nyers feltételeivel birkózik itt egy előkelő, nemes lélek. A kötet elé Veres Péter írt finom, elemző tanulmányt Nagy Imre költészetéről. Kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. cfilmSzinRáz Az Edison mozi műsora: Ma, szerdán fél 6 és fél 8 órakor: A ily ámasszony katonája. Szilassy László, Pelsőczy Irén, Mály, Va- szary. Biiicsi, Vay Has. Csütörtökön háromnegyed 4, fél 6, fél 8, pénteken fél 6 és fél 8 órakor: Gyurkovics fiúk. Herczeg Ferenc' regénye filmen. — Sziiassy László, Percnyi, Palaky, Benkő, Ttiray Ida, Simor Erzsi, Sonilay, Alakiáry. Szombaton háromnegyed 4, fél 6, fél 8, vasárnap 2.' háromnegyed 4, fél 6 és fél órakor: . EliÉNYCSÖSZ.' Vaszary János vígjátéka. Főszerepben: Heinz Hühmann. ' ZALAMEGYEI ÚJSÁG Kéazöh a Zrínyi Nyomdaipari ÍU. gépdki, Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Nyumdabériöi felelő« kiadó: CAÁL 1ST VÁM. Göcseji jeligére küldött, prózában megírt versét megkaptam. Valóban ez a prózában megírt vers igen hasonlít egy régebbi francia műfajhoz, amelyet »vers ,*n próze« elnevezés alatt ismer az irodalom. Ha Iaiku3 sember olvasná, valószínűleg elbűvölnék a lüktető prózában megírt sorok. Mert amennyiben ezt nem írta ki szószerint sehonnan, jnegállapítha- tón,. van tehetsége az íráshoz. Ennek azonban minden sora tiszta Ady utánérzés, gőt talán szószerint is egyezik. Például: Ért az ősz vagyok ... sái-ga és kaján, oly jrút, mint nyirkos, sápadt, vén halál...« Ibi kissé utánanéznénk, azonnal meg is találnék ezt a »kaján« -nal fűszerezett Ady verset, amelynek példájára ez készült. Szívesen vennénk, ha egyszer meglátogatna bennünket a szerkesztőségben, mert érdemesnek tartjuk foglalkozni személyével. Természetesen, már most ajánljuk, hogy inkább Aranyt, Petőfit, Vörösmartyt és Jókait olvasson, mint Adyt, mert ez utóbbinak olyan erős az egyénisége a verseken keresztül is, hogy a fiatal kezdő önkénytelenül is szolgamódon követi. S megközelítőleg gém díszük verseiben annyira a szépséges magyar nyelv, mint az ^előbbiek írásaiban. Jön! az Jön! Erénycsősz * Vaszary János vígjátéka. cföáóíó~mÜ8or ÁLLANDÓ KÖZNAPI MÜSORSZÁMOK BUDAPEST I. HULLÁMHOSSZÁN: 6.40: Torna. Hírek. Közlemények. Ifang- fcemezek. 10: Hírek. 11.10: Nemzetközi víz- jelzőszolgálat. 12: Déli harangszó. Fohász. Ilina nusz. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15: Árfolyamhírek, piaeiárak, élelmiszerárak. 16.20: Hírek német, romáin szlo i vak és ruszin nyelven. 16.45: időjelzés, hírek. 17: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.50s Hírek. 21.40: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. 23.45: Hírek. CSÜTÖRTÖK, január 13. 8.35: Szalonzene. 9.01): Délelőtti muzsika. 10.15: Táncegyüttes. 11.15: Zenekari muzsika. 11.40: »Külföldi híradó«. Felolvasás. 12.10: Rendőrzenekar. 14.00: Szórakoztató zene. 15.00 A rádió diákhírei. 15.10: Operettrészletek. Közben 15.40: A közművelődési: előadássorozat előadása. 16.20: Cigányzene. 17.00: »Emlékszik-e még?« ÉnekN zene. 17.35: Mezőgazdasági előadás. 18.00: Kamara zenekar. 18.15: Csevegés. 18.30: Szalonegyüttes. 19.00: Akiket mindig szívesen hallgatunk. 19.10: Verdi—Puccini-est. Szünetben, 20.00: Versek. 21.10: Téli estém Zene. 22.40: Magyar nóták. 23.20: Táncoló ' billentyűk. ‘Aprói UróeiéseÉ Minden szó 8 fillér. A vastag betű duplái wÁmít. A cím a kiadóban feladott hirdetések kezeLéei .díjú 50 fillér. ____■ Az üzlet, az ipar és a mai kereskedőim! élev lelke fi hirdetés. Hirdesse minden «U adni-, vagy vennívaióját a Zalamegyei Újságban. ____ ______________ 50 cm. papírszélcsségű »Ündervood« írógép eladó, vagy elcserélhet*. Cím a kiadó- hivatalban. Vasárnap délután í és 3 órá között egy! sárga bal férfi szarvasbőrkesztyű elveszett Rákos Viktor-utea és a Kert-utca között. Kérem a .becsületes megtalálót, adja le a szerkesztőségben. ________ Bőrföd eles, bőrüléses, jókarban lévő nutiu- sárga kocsi eladó. Jelige Békebeli. irta: rfr. Simenyi Írnő és Nemess Ernő. VII. Újra iszik és újra iszik... Aztán barátságos mosolyra torzul az arca... Ernő felé fordul... 1 öléje hajol s majd mintha hirtelen ötlött volna valami az eszébe, kémlelni kezdi . .. Érdekli, hogy ki lehet az, akitől aat a finom cognacot kapta, mert nagyon linóm volt... még most is melegíti a gy|ornrát.. . es milyen nagyszerű íze voit. Csel'túltett hozzá és úgy idézi vissza kellemes zamatját... ée szótlanul tovább kémlel... Az jár az eszébe,, hogy talán olyan szerencséje van, hogy véletlenül tisztet fogott... Nem is volna rossz! Akkor biztos lenne a kitüntetés is. Kíváncsian nyúl Ernő gallérvédőjéhez, felhajtja, vizsgálj a és borostás arca hirtelen felvidul. Nem csalódott. Tiszt van vele szemben. .Boldogan, átszeilemühen motyogja: — Officier! Oíficier! Egyszerre niegvál tozik! Udvariasan kíséri hátra foglyát a parancsnokló tiszthez, aki mihelyt megpillantja őket, eléjük siet s mintha valahol szalonban találkoznának, barátságosan nyújtja Ernő felé a kezét és bemutatkozik: — Pieter Ivanovic Makaroff proporenüe (zászlós). — Varsányi Ernő kadét, viszonozza a bemutatkozást a fogoly. És máris barátságos a hangulat köztük. Az orosz zászlós előveszi cigarettatárcáját és oda- nyujtja Ernőnek. Csakhamar bodor füstöt eregetnek. Cigarettázás közben az orosz saját revolverére út s kérdőleg néz ,Ernőre. Ernő megérti és a kísérő orosz katonánál lévő kurta karabélyra mutat. Jelképes beszédét fejboiin- tással veszi tudomásul az orojAs s ezzel már meg is szakad köztük a barátkozás, mert a tőlük alig egy-két kilométerre fekvő szomszédos magyar zászlóalj észreveszi az oroszok benyomulását és tűz alá veszi a megszállt állásokat. Ernő és az orosz zászlós egymásmellé feküsznek, s együtt, egy akarással, -egy erővel igyekeznek födözéket ásni, hogy védekezhessenek. Magyar és orosz legénység szintén közösen ‘ássák egymás számára a védő üregeket. Nagy szó az életösztön. Egv szempillantás alatt baráttá változtatja az ellenségekét s kitöröl a lélekből minden mást az éíniakará: .>a kívül. Egy óra telik el így. Aztán a tüzelés? alább hagyj s az orosz zászlós intézkedik, hogy. a foglyokat kísérjék hátra. Erős fedezet mellett indul meg a menet. Ernő csak most kezd eszmélni a valóságra. Feje mellére kókad, szeme bús merengéssel néz, túl az orosz védelmi, vonalon, elvesztett lövészárkaik felé. Borzasztó pillanatok. Ügy érzi. mintha körülötte minden összeomlott volna, mintha az utolsó őrszemet kísérnék benne (tova s otthon őrizetlén maradna műiden. Fájdalmas érzés uralkodik el rajta. Emberi tulajdonság, hogy azt hisszük, -velünk együtt elveszik minden; ha mi elvesztünk, akkor pmár mindennek pusztulni kell. Ez már csak így van. Itt is, harcban is, mindenhol és mindig az ember elsősorban csak ember és önmagán át szemléi minden eseményt. Ezért aztán kimondhatatlan elkeseredés tölti el. Kétségbeesetten néz körül. Biztatást! keres. De nincs, nincs sehol. Minden le löl, csak a pusztulás, a kegyetlenség, a vv. halál kiabál hozzá. Utón, útfélen, amerre csak mennek, mindenütt hullák... emberi és állati bullák.v> nyomorékok mindenfelé ... oroszok ... magyarok ... előttük fogságba jutott szegény, ma- igyyirok, akiket bátra fehl útjukban' magyar srapncllok verdestek agyon. ). Irtózatos kép! Ecsete,vételién szörnyűségek! A háború legborzalmasabb szörnyűségéi, amelyeket csak az tud igazán .áterezni, akit lezajlott csaták után saját testvéreinek hulla- halniazatán át, ellenséges területen, remény- vesztetten kísérnek hadifogságba. És még ez sem minden! Még az életük sincs biztonságban! Szörnyűséges útjukat halálfélelem rettegésében rój jak! Magyar srapnel lók szórják előttük az utat. Iszonyú szorongásban menetelnek. '(Folytatjuk.)-1«* . a i a MÉfiió v i ,;vw
