Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-21 / 65. szám

1944. március 21. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3, cUapi Síréi Holnap: március 22.. SZERDA, a kato­likus naptár szerint G. Katalin napja lesz. Éjjeli ügyeletes gyógyszertár: dr. Mándi (Széchenyi-tér). — A szombathelyi egyházmegyében is be­vezették a kötelező templomi én; Trendet. A Magyar Kurie jelenti: Több egyházmegye példája nyomán most a szombathelyi egyház­megye és a muravidéki apostoli kormányzó­ság területén is bevezetik Grősz József kalo­csai érsek, apostoli kormányzó rendeletére a kötelező egyházi énekrendet, amely minden vasár- és ünnepnapra megszabja a templomi énekek sorrendjét. Ezt kell a főpásztor ren­deleté szerint mindazokban a templomokban használni, amelyekben magyarul énekelnek. — A keszthelyi premontrei kai. gimná­zium 79. sz. Festetics cserkészcsapata már­cius 25-én és 26-án, szombaton és vasár­nap, délután 6 órakor a katolikus legényegylet nagytermében cserkészbeszámoló díszelőadást rendez. Belépődíj: fenntartott hely 5, 1. hely 3, 11. hely 2, állóhely 1 pengő. Bemutatásra kerül: Beszámoló színes képekkel a Kisbér mellett rendezett cserkésztáborról. Tartja : Klempa Károly cserkészparancsnok és a »Bi- adó lesz!« című 1 felvonásos vígopera. — Kitüntetés. A kormányzó Juhász Já­nosnak, a Balatoni Hajóépítő Rt. kiváló szak­tudású és elismert szorgalmú csoportvezető géplakatosnak a Magyar munka Érdemkereszt­jét adományozta. A kitüntetést \itéz Kraszuay Lajos adta át március 15-én. — Nagyszabású házhely juttatás Keszthe­lyen. Keszthelyen a földművelésügyi minisz­ter véghatározata alapján 468 család kap ház­helyet. A házhelyekre a , hercegi uradalom 103, a kincstár pedig 24 hold birtokot enged át, amiből 200—500 öles telkeket alakítanak. — Saját szükségleteinek felezésére hasz­nálhatja a gazdia a kender-, vagy rostlen-ter- niését. A közellátási miniszter az 1944—45. gazdasági évet terhelő beszolgálíatási kötele­zettség megállapítása iránt úgy intézkedik, hogy a kötelezően előírt termelésen felül a mezőgazdasági lakosság családonként 300 négy­szögölön kendert, vagy 150 négyszögölön rost­lent termelhet s annak termését saját ruhá­zati szükségletének fedezésére közvetlenül fel­használhat ja. — Sokézer gyomor-, bél- és májbeteg egybehangzóan dicséri a természetes »Ferenc József« keserűvizet, mert az ügy a hatás biz­tonsága, mint rendkívül enyhe volta következ­tében valóban tökéletes hashajtónak bizonyul. Kérdezze meg orvosát! — A féltékeny fiatalember leszúrta ellen­felét. Ez év január utolsó napjaiban a mura­közi Kopaszhegyen Csanádi Mihály gazdánál tollfosztás volt. A hangulatos téliesti összejö­vetelen több fiatal lány, asszony és legény- ember is résztvett. A'munka elvégeztével lassú iddogálás, ének, majd tánc is következett. Az* esten ott volt egy csinos, fiatal lány is, Csucsek Katalin. Ugyancsak ott volt a leány lovagja is, ^ uruncsics István 20 éves legény személyében. A szerelmes szívű fiatalember egész este Tán­coltatta a fiatal leányt. Tánc közben azonban többen is elkértek tőle a leányt, amit nem nézett jó szemmel. Ezt észrevették a többiek is, ami meglehetősen feszültté tette a helyze­tet. Később Vuruncsics Istvánt kihívta az ud­varra névrokona, Vuruncsics János s ott szó­váltás keletkezett közöttük. A többi legény is Vuruncsics János mellé állt, rátámadtak az üju Don Jüanra s a földre teperték. A kip- pert fiatalember kést rántott támadói eBen s Vuruncsics Jánost leszúrta. A fiatalember rö­videsen elvérzett. A most megtartott főtár­gyaláson Vuruncsics Istvánt, az enyhítő kö­rülmények figyelembevételével, halált t»1 ózó súlyos testisértés címén másfél évi börtönre ítélték. — Egy muraközi asszony megölte férje támadóját. Még az elmúlt ,év októberében tör­tént Nyiresfalu községben, hogy Magdics Ist­ván fiatal gazdálkodót megtámadta szomszéd­ja, Trminovics József. Trminovics oly elszán­tan vetette magát Magdicsen, hogy az szo­rongatott helyzetében —: nem lévén más se­gítsége, feleségéért kiáltozott. Az asszony ha­marosan a helyszínre érkezeit s ugyancsak alapos módon nekilátott a segítésnek. A fcl- bevült asszony 14 késszórással akart véget- vetni a verekedésnek, aminek következménye az lett, hogy a támadó. Trminovics József a szórásokba belehalt. Másnap elfogták Mag- dicsot ós feleséget, bekísérték a nagykanizsai törvényszékre, ahol kihallgatásuk alkalmával önvédelemmel védekeztek. A most tartott tár­gyaláson az is kiderült, bog) a megölt gazda és Magdics mindaddig jóban voltak, amíg a véres dráma előtti napokban p alaki Magdicsek lakását távollétükben fel nem törte s azok a betöréssel Trminov ácsot nem gyanúsították. In­nen kezdődtek a kölcsönös fenyegetések. A tárgyaláson több tanú kihallgiatása után sem lehetett ítéletet hozni, mert szükségessé vált még az áldozat özvegyének kihallgatása is, aki állítólag szintén szemtanú Tolt. A tár­gyalást elnapolták. A népfőiskolák nemzeti hivatása Ebben a forrongó világégésben a gazda­sági primátus-küzdelem, a világnézeti .yias- kodás mellett a népi megújulásnak is nagy szerep jut. Minden nemzet megizmosodását a népi erőkből véli meríteni. A népi erők fel­duzzasztásának forrása — miként a külföldi példákból, Dánia, Norvégia, Finnország stb. is látjuk — mindenütt a népfőiskolák voltak. Grundtvig dán püspök a múlt századbeli dán nemzeti összeroppanás perceiben prófé­tai lélekkel kiáltotta bele népe éjtszakájába: »dánok, éljetek dánul!« jelszót, amely végig- száguldva a lelki, anyagi és szellemi nyomor fertőjében íetrengő dán nép között, a gaz­dagság, jólét, kultúra magaslatára emelte azt. A sokáig elnyomatásban élő finn testvé­reink legnagyobbjainak ajkáról halljuk, hogy véreink megmaradásának egyedüli titka a népfőiskolák voltak, amelyek a felújított népi műveltséggel új /életre keltették az egészen magábaroskadt nemzetet. A népfőiskolái gondolat végigszágiddott Németországon, a volt Ausztrián, Svájcon, sőt átjutott a tengerentúlra is, Ázsiába, Ameri­kába, Japánba. A népfőiskolák elindításánál egy és ugyan­az a felismerés vezetett mindenütt: egy nem­zetnek csak akkor lehet jövendője, ha a szé­lesebb néprétegek szervesen belekapcsolódnak ía nemzeti élet és műveltség munkájába. A fő­cél tehát mindenütt egy: a népet a már amúgy is zavaros ösztönéletéből a tudatos szellemi életre nevelni. Hazánkban az újkeletű népfőiskolái gon­dolat a KÁLÓT nevéhez fűződik. Az ország minden részén ma már 21 népfőiskolája sugá­rozza azt a népi .gondolatot, ami fűtötte a dán Széchenyit is. A »legnagyobb magyarral« vallja az Agrárifjúsági Mozgalom azt az elv et, hogy a nemzetnek belülről, önmagából kell megűj- hodnia, ha élni akar. Az cl Takarás mikéntjét maga az Isten adta, jelölte meg világé na műi­den nemzet számára. Nemzetünk fennmaradása elsősorban at­tól függ: élni akarjuk-e az ősi örökséget, ma­gunkévá tesszük-e az azokban rejlő törvé­nyeket, amelyek népi, sajátos, senkihez más­hoz nem hasonlítható életünket határozzák meg. Ez az örökség a hagyomány. Eddig kicsinyes magunk-elíeledkezésünk- ben, délibábos szertelenséggel, sültgalambvá- rással a csodát kívülről vártuk. Kifelé csodál­koztunk, belső értékeinknek, elhaló, elmarasz­taló sajátos sajátságainknak sírját ástuk. A történelem a legnagyobb bizonyítékunk, hogy azok a népek, amelyek az Isten-adta sa­játságot, népit maguktól eldobják, a történe­lem színpadjáról szélvész-gyorsasággal tűnnek! el. Nem is csoda, hisz nem maradt erős gyö­kerük, amely az ősi talajhoz hozzákötné őket. Ennek a sajátos népi'hagyománynak ápo­lásában, terjesztésében óriási feladat vár a mi népfőiskoláinkra. Somogyország első ál- f landó jellegű népfőiskolájának, a balatonbe- \ rényi KÁLÓT népfőiskolának két éves fenn- ! állása után ebben már múltja van. A népfőiskola, illetve a balatobberényi KÁLÓT tagjai a mezőkomá: omi legényekkel karöltve, most elindultak, hogy azt a régi ha­gyományt, ami kizárólag a mienk, sugároz­zák szerte a környéken. Amint értesültünk, a napokban indulnak el újabb népi bemutató körútjukra. Munkájukat mindenütt nagy figyelem kí­séri. P. L. felvesz a ZALAMEGYEI ÚJSÁG Kiadóhivatala Széchenyi-tér 4. .. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 2009/1944. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. Zalaegerszeg m. város tulajdonát képező 23 drb. ló vasalására, 10 drb. csikó és 4 drb. tenyészbika körmözésére 1944. április 1-től verseny tárgyalást hirdetek. t Ajánlatok lezárt borítékban 1944. már­cius 27-én déli 12 óráig a városi iktató hiva­talba adandók be. Részletes feltételek Kazay Gyula v. fő- intézőnél bármikor megtudhatók. Zalaegerszeg. 1944. március 20. Polgármester. Szókimondó, független, friss és szines, katolikus újság amely mindennap ^részletesen és budapesti napilapokat 12 órával megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést akar tartani a világeseményekkel rendelje meg S Ára havi 3*40 P,

Next

/
Thumbnails
Contents