Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-21 / 65. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Tudnivalók a magánosok légoltalmi óvóhelyeivel kapcsolatosan Zalaegerszeg, március 21. Tegnapi lapszámunkban közreadtuk az (egyik Oncsa-telepi lakos közérdekű levelét, amely az óvóhelyek kérdésével foglalkozott. Ma megkértük vitéz Tamásy István dr. polgármestert, hogy nyilatkozzék a kérdéssel kapcsolatosan. — Nem szokásom és időm sem engedi, hogy minden felszólalásra válaszoljak, azonban ennek a cikknek bujtatva az a tendenciája, mintha a város csakis a gazdag emberek óvóhelyeiről gondoskodnék — mondja a polgármester. — Mi azonban 'hangsúlyozni kívánjuk, hogy csak nyilvános óvóhelyek létesítésével foglalkozunk és csakis olyan helyeken, ahol nagyobb tömeg van együtt, mint példáid iskolák környékén és a forgalmas tereken, hogy azok, akik távol vannak az otthontól, szintén védelmet kapjanak. Ismétel-, ten hangsúlyozom, hogy minden háztulajdonos köteles a maga számára óvóhelyről gondoskodni. Az Öncsa-telepekcn, ha nincs pince, árkokat kell ásni, amire a talaj nagyon megfelelő is. — Az Onesa-telepek érdekében azonban (ezúttal még azt is megteszem, hogy a szociális gondozónő kioktatásával felvilágosítjuk a lakosságot a tennivalókról. Még azt is megteszem, hogy irányító személyt ás adok, de munkáskezet a lakosságnak kell adnia. Ezzel kapcsolatosan ismételten felhívjuk a város lakosságát, hogy minden háztulajdonos köteles megfelelő áv óhelyről gondoskodni a saját területen. Ahol megfelelő pince nincs, ott futóárkokat ásnak, ami elég jó védelmet nyújt nyáron. Kitünően sikerült a ferences plébánia Ipák napja Zalaegerszeg, március 20. Többször megemlékeztünk már róla, hogy a zalaegerszegi ferences plébánia 3 napos lelkigyakorlatának befejezéseképpen nagyszabású és színes műsorú Apák Napját rendezett a Kultúrház nagytermében. A zsúfolásig megítélt nagyteremben a Pá pai Himnusz el éneklésével kezdődött a műsor, majd Münster Paula és Siklóssv Árpád szavaltak, Ivánfi Jánosáé pedig Gáspárné Takács Dóra zongorakísérete mellett énekelt nagy hatással. A Feléd jó Intenem című egyházi éneket Jlevessy Ferencné vezetése mellett a ferences vegyeskar énekelte tökéletes összetamdtságfojan. Utána P. Zsiros Ferenc jezsuita szónok, ia lelkigyakorlat vezetője, beszélt az apák hiv atásáról. Vázolta, hogy az anyát étidig az Egyház és a társadalom is megkülönböztetett megbecsülésben részesítette. Megállapította, hogy az apának is van szíve, a család ügyes- bajos dolgait viseli, s két vállal veszi magára ja család terheit. Ezután két példát hozott fel. Egy világi és egy egyházi példát. Meghatározta P. Zsiros még, hogy a családban az első az apa, az anya, azután a gyermek. Az apának is vannak azonban kötelezettségei a családdal szemben. Neki kell példát szolgáltatnia az egész család számára. Az anyának kötelessége, hogy a gyerekeit is az apai tiszteletre nevelje s hogy elsősorban az apát tiszteljék. Örömét fejezte ki, hogy sok apa vett részt a lelkigyakorlaton. Kérte az apákat, hogy ezután is minél többet járjanak az Egyház által nyú jtott kegyelem fon ásokhoz. Kz a hazának is javára szolgál. Ezután szép kidolgozásban adták elő a Celli búcsú című melodrámát, Hegedűs Irén szavalt nagyszerű átérzés el, zongorán Sanils Gézáné, harmóniámon Galambosi Ferenc kántor kísérte, énekbetétként a kar az egyik legszebb Szűz Maria-éneket adta elő. Ragyogó volt »A megleckéztétett házaspár« című játék, amely felemelő példázat volt. A jelenlévő kicsinyek virágokkal tisztelték meg az édesapákat. P. Illy Károly plébános atya zárószavaiban köszönetét mondott P. Zsiros Ferenc jezsuita atyának a lelkigyakorlat levezetéséért, amellyel nagy szolgálatot tett a családnak, hazának és >■ az Egyháznak egyaránt. Az ünnepség a Himnusz 'eléneklésével ért véget. Megkapó sorok e^y kis muraközi faluból, ahol a tanítóság orszá^épitést vé^ez Fielsőpálfa, március hó. Innen-onna egy hete már, hogy a márciusi szabadság-nap tovatűnt, az újságírás ro- boLosa azonban nem tud napirendre térni a szabadságeszmének csak napok múlva érkező megkapó megnyilvánulása mellett. Egy felső- pálfalvi, levél érkezett hozzánk. íme pár részlet: A tantermet és folyosói zsúfolásig megtöltötte a falu népe. Helyszűke miatt sokan az ablakoknál, kívülről igyekeztek gyönyörködni abban, amit övéik bemutatnak. Az iskola ünnepi díszbe öltözött. Öreg falait piros- feliéi -zöld szalagok és zászlók ákcsí ették. A kis szereplők nem kis nyelv i nehézséggel, de annál nagyobb kitartással és v asszorga lommal készültek a szép napra s nagy örömmel várták, amikor a közönség e'é ál Illatnak. |Ai pattogó magyar nóták ütemére megmozdultak ja szívek s bár legtöbben mein értették a szöveget. mégis egy szív, egy lélekké olvadt kilesi és nagy s a szemekben ünnepi lény tükröződött. Néhány idősebb muraközi bácsi érces 'lángján, könnytől fátyolos''szemekkel énekelte a gyermekekkel együtt: Kossuth I ajos J azt üzente... Megható jelenet volt... Közben j felcsendült egy-két muraközi dal is, ami még közelebb hozta a hallgatóság lelkét. A szereplő leánykák színpompás, csillogó pártáikkal úgy hatottak, mint illatos tavaszi virágcsokor. I lát a Kis pirossapkás »huszárok« milyen büszke öntudattal szalutáltak. Hol laz egyik, hol a másik jó édesanya törölgette fátyolos szemét. A nap jelentőségét Csatár János ig.-tanító magyarul, Petries Ida áll. tanítónő muraközi nyelven méltatta, Hevesy Zsófia áll. tanítónő pedig a szívhezszóló, édes dalokat taníliOiRa és rend© t* a drága ünnepet. Egv derék huszas honv éd: !Indies bácsi, szív ből jöv ő, keresetlen, és őszinte szavakkal megköszönte a tanítók fáradozását az összes jelenlevők nevében. Szavai szívből jöttek és szívhez szidlak. Elismerés, köszönet ittV Szinte hihetetlen. A tanítóság nem ezért dolgozott, nem vártak ők dicséretet. És íme, itt v an. Az iskolai munka ni eile Lt legtöbbször oly közömbösen e.haladó s néha ellenszenvvel tekintő emberek nevében szólásra emelkedik valaki. Micsoda buzdítás, milyen erőforrása ez a tanítók tov ábbi munkájának! Akik jelen voltak a kedves 'ünnepélyen, azoknak a lelkében megmozdult va1944. március 21« FERENCJÓZSEF KiSERÜVIZ wwwwwwwwwwwwwwwwww lami s nem üres szívvel hagyták el az öreg iskolát, ez mindnyájuknak arcára volt írva. Amikor már minden véget ért, ki anyanyelvén, ki tört magyarsággal, de még fiókjain! mondtak hálás köszönetét a tanítók szíves fáradozásáért s meleg, sokat jelentő kézszorítással búcsúztak és indultak kis házaik felé... A három »mester« a jól végzett munka után boldog örömmel nézett utánuk és a távozó gyermeksereg után. Lelkűket megelégedettség, valami megnevezhetetlen, szent, áhí- tatQs érzés s a szebb jövő reménye töltötte el... A napsugár fényesen ragyogott, ő is együtt örült az ünneplőkkel. Most méginkább erősödö tt bennem a hit, hogy igenis érdemes itt dolgozni. Ilyen erkölcsi sikert igazán nem A ártunk március 15-1 ünnepélyünktől, amit — tekintettel a reggeltől estig szolgálatban lévő tanteremre — csak lopva tudtuk előkészíteni. Amit leírtam, azt nem tudtam magamba zárni, belső kényszert éreztem, hogy papírra vessem. Egyszerű, gyenge szavak ugyan, de magyar tanítói lelkem legmélyéről jöttek. Ünnepélyünkhöz még. csak annyit, hogy senkit sem hívtunk, önként jöttek. Hogy.mit jelent ez? Felbecsülhetetlen érték! Gondolhatod, hogy az én szemem is elhomályosodott, amikor az aranyos öreg a munkánkat dicsérte, természetesen muraközi nyelven, így tehát mindnyájan megértettük. Miért is múlik el olyan gyorsan, ami szép? Igaz, csak a szavak szálltak el, de a hatás mélyen bev ésődött, hogy mint olthatatlan szikra, állandó erőt adjon az itteni nehéz kertészkedéshez. Nem folytatom, ez már igazán elég. Őszinte, megkapó sorok egy község életéből, ahol a tanító és a falu szívével és leikével egymásra talált. Szeretnék, ha minden községben és főleg minden muraközi községben így lenne s mindegyik helyről ilyen megkapó sorokat hozna hozzánk a posta. Ügy érezzük, hogy ezek a sorok örök magyar márciust hirdetnek, azért találtuk úgy, hogy nem veszített aktualitásából. A jászóvári prépost-prelátus kitüntetése Vatikáné áros, március 18. A Magyar Kurír jelenti: XII. Pins pápa Gerinczy Pál dr. jászóvári prépost-prelátust, a premontrei rend generális apátjának magyarországi helyettesét, püspöki pileolus és cappa magna viselésének jogával tüntette ki. Anyakönyvi hírek Egyheti bejegyzések a zalaegerszegi áll. anyaköny v i hivatalban: Születés: Németh József gazdasági cseléd és Kreznár Franciska Mária leánya r. k. (Ságod), Ilornor Géza munkavezető és Ekler Mária Rózsa 'leánya r. k., Kovács József mészárossegéd és Uohonczi Mária László fia r. fc., Mayer Ernő forg. adóhiv. tiszt cs Heiner Rozália Emőke leánya r. k., Mészáros Ferenc kocsis és Tófeji Anna Ferenc fia r. k., Nagy Antal napszámos és Cseh Erzsébet Antal fia r. k. (Tekenye), Torma Margit háztartási alkalmazott László fia r. k., Molnár József napszámos és Major Mária Erzsébet leánya r. k. Halálozás: Horváth Sándor Maori étteremvezető 25 éves r. k. (Pusztaszent íászló), Biezd Mária napos r. k. (Gsáford), Árr Lajosáé Szarka Kovács Piroska 46 éves ;r. k., Kelepeisz Ferenc kisbirtokos 90 éves r. k.
