Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-20 / 64. szám
I. ZALAMEGYEI ÚJSÁG vezetőjében közölte, hogy egy régi és egy fiatal munkásmozgalom lép munkaközösségre, bogy ezzel is haladjon a magyar dolgozók szervezeti egységének ügye. Mindkét mozgalom megtartja önállóságát, de vállvetve küzd a jövőben. Ezután Meggyesi Sándor, a Hivatásszervezet országos elnöke szólalt fel, rámutatva a hivatásrendi mozgalom érdekvédő és társadalomszervező eredményeire Utána Tóbler János, a keresztényszocialista szakegyesületek szövetségi elnöke beszélt, rámutatva azokra a küzdelmekre, amelyeket a dolgozók felemelkedése érdekében három évtizede folytatnak. Az ország minden részéből összesei’eglett munkásvezetők nagy lelkesedéssel fogadták a bejelentéseket, majd egyhangúan elfogadták a kongresszus elnökének előterjesztését és közös nyilatkozatban szögezték le a két hatalmas munkástábor célkitűzéseit. Együttes nyilatkozatban többi között kimondják, hogy a mai nemzeti életrendünket a háború után gyökeresen meg kell újítani, majd így folytatják: — Ez népi létünknek éppúgy parancsa, mint ahogy követelése az evangéliumból fakadó szociális igazságosságnak. Az új társadalmi rend gazdasági formáját a természetes fejlődés határozza meg. E forma: a foglalkozási rendek és a dolgozók önkormányzatú testületéinek felépítése a munkából élők fölénye és a munkás-munkaadó egyenjogúsága alapján. így valósul meg az az alkotmányos élet és keresztény demokrácia, amely kevesek ér- deke t teyyet t a közjót ^valósítja meg. Tántorííhatatlamil ellenfelei vagyunk mindannak, ami útjában áll a társadalmi megú ju 1 ásna k. Ezek: a tőkés profitgazdálkodás, az álkeresztény és anyagelvű szellemiség, az álszocializmusok és minden nyílt, v agy burkolt reakció. Éppen ezért kijelentjük, hogy függetlenségünket továbbra is megőrizzük, szervezeteink elsősorban gazdasági szervezetek és szabadok a napi politika befolyásától. Mi egyedül a magyar néphez tartozunk. Ma a türelem és fegyelem álláspontját "valljuk, de a helyzettel visszaélőkkel szemben türelmet, vagy kíméletet ma sem ismerünk. Érdekvédelmi, szakszervezeti tevékenységünk szükségessége tudatában a munkásság jogainak hangoztatását és gyakorlati érvényesítését megalkuvás nélkül tovább folytatjuk. A munkásság, földművesség és értelmiség gazdásági, társadalmi szervezeteinek szabadságához mindenkor á végsőkig ragaszkodunk. A szabad, független szentistváni Magyar- ország hangoztatásával fejeződik be a nyilatkozat, amelyet a szervezetek elnökei írtak alá. Majd Zi holen kongresszusi elnök zárószavai lután a Himnusz eléneklésével ért véget a nagy- jelentőségű országos megmozdulás. E£y szécsiszigeti gazda halála a Kerka-patakban Zalaegerszeg, március 20. Ma délelőtt az ügyészségre telefonértesítés érkezett, amely szerint Ács József szécsiszigeti földműves a szőlőhegyről igyekezett hazafelé. Útközben át kellett mennie a Kerka egyik liídján, amelyről leszédült. Ott találták meg reggel, arccal a patakba fordulva az ittas) gazdát. / A felfedezést jelentették a Zalaegerszegi kir. ügyészségnek, amely azonnal kiadta a temetési engedélyt. A jől megérdemelt munka ünneplése a zalaegerszegi Máv-nál Zalaegerszeg, március hó. Megkapó ünnepre jöttek össze folyó hó 17-én déli 12 órakor a zalaegerszegi vasutasok, hogy ünnepeljék Tiborcz Imre zalaegerszegi fűtőházvezetőt abból az alkalomból, hogy 40 év szorgalmas és a haza iránt tanúsított önzetlen munkája jutalmául a kormányzótól megkapta a Magyar Érdemrend Ezüstkeresztjét. 12 óra után pár perccel érkezett meg So- mogyvári Imre szombathelyi Máv üzletigazgató, akinek képviseletében képviselve voltak az üzletvezetőségnél működő összes osztályok vezetői. Ekkor azonban váratlanul felbúgtak a szirénák, de ennek ellenére az ünnepélyt megtartották. Könnyeket fakasztó, meleg szavakkal üdvözölte az ünnepeltet Somogyvári Imre Máv üzletv ezető, példaképül állítv án a v asutasság elé, hogy a mai nehéz napokban úgy kell dolgoznia minden magyar vasutasnak, csak ilyen száz százalékon felüli munkával tudunk fennmaradni. Majd átadta a magas kormányzói kitüntetést Tiborcz Imre fűtőházvezetőnek, aki a kitüntetést megköszönve hangoztatta, hogy ő csak a haza és felebbvalói iránti kötelességét teljesítette. A vasutasok nevében Való Gyula mozdonyvezető köszöntötte az ünnepeltet, kívánva neki igen-igen sok boldogságot és jó egészséget. Ezután az egybegyűltek könnytől csillogó szemekkel gratuláltak szeretett kartársuknak a magas kitüntetéshez és ezzel véget ért a légitámadás alatt tartott ünnepség. — Nagykanizsán kigyulladt egy bőrüzlet — 10.000 pengős kár. Hegedűs István nagy- kanizsai, főúti bőrkereskedésében szombat regigeire tűz ütött ki, amelyet az ügyeletes rendőr fedezett fel. A még ágyban lévő kereskedő a tűz hallatára üzletébe sietett, de arra már a tűzoltóság is megérkezett. Megkezdődött a mentési munkálat, a redőnyöket felfeszítették, s a rendelkezésre álló eszközökkel megindult a tűzoltás. A tűz azonban már annyira elterjedt az egész üzletben, hogy a mentés a tűz további terjedésének meggátlására szorítkozhatott csupán. Rengeteg kész bőr és cipőkellék égett el s a kár meghaladja a tízezer pengőt. A megindított nyomozás valószínűnek tartja, hogy a “ tüzet villamos rövidzárlat okozta.( 1944. március 20« Kossuth Lajos Otv en év vel ezelőtt, március 20-án hunyta le örök álomra szemét a magyarság egyik legérdekesebb alakja: Kossuth Lajos. Az egész magyarság, de a szabadságért sóv argó egész világ szíve fájdalmasat dobbant a magyar szabadsághős turini lakóhelye felé, amikor bebizonyosodott, hogy a lánglelkű kormányzót az orvostudomány nem mentheti már meg. Halálhíre pedig lelkében rázta meg a világ magyarságát, mert őt mindenki atyjának, őt mindenki a szabadság megtestesítőjének ismerte. Kossuth Lajos halálakor már behegedtek a 48-as sebek, a nemzet megbékélt uralkodójával. A legnagyobb magyar , pedig a szabadság- harc vértanúi után szintén visszaszállt oda, ahonnan ősei sarjadtak, csak Kossuth, az emigrációban élő, kormányzó élt és emlékeztetett! a tragikumában is dicsőséges időkre. Nem csoda tehát, ha nem volt vélemény és ellen- vélemény Kossuth körül. Ma már tudományos viták tárgyát képezheti, hogy a kor két nagy egyénisége, Széchenyi és Kossuth közül ki vallotta a nemzet érdekében helyesebb elvet, vagyis az előbb gazdasági jólét, aztán szabadság, vagy a szabadság feltétel nélküli megv alósulás elve volt-e a helyes. Az tény, hogy Széchenyi tanítása szinte örök értékű és csak a mostani év tizedek világosítanak fel valójában arról, \hogy Széchenyi minden tekintetben a legnagyobb magyar, volt. Ma már tudjuk a tudományos vizsgálatok alapján, hogy Kossuth határtalan szabadság- vágya pillanatnyilag sok-sok szenvedést hozott a nemzetre, de azt is tudjuk, hogy Kossuth szabadságimádata fajának határtalan sze- retetéből fakad és a magyar lélek legmélyebb talajából táplálkozik. Merészsége és szinte fe- lelősségtelen tüzessége azonos v olt’ az akkori fiatal magyarság leikével, s ha ez hiba volt, az fajtánk hibája. Mindannyiunk hibája, akik nem tudunk szabadság nélkül yslni s akik ezt a tulajdonságunkat megtagadni nem tudjuk. E» a határtalan szabadságszeretetünk kísér végig sokszázados történelmünkön s ez magyarázza, hogy Kossuthot a magyar szabadság lánglelkű apostolának tekintjük. \ ilágviszony- latbani nagyságát természetesen külpolitikai tényezők adták meg, a hatalmas Habsburg- uralom ellen megnyilvánuló ellenszenv, a magyarság szempontjából azonban az a merészség és határozottság, amivel síkraszállott aj nemzet szabadsága érdekében. Ma, amikor körülöttünk a vak jövendő bizonytalan köde gomolyog és senki sincsen biztonságban a holnap felől, önkéntelenül is Kossuth felé irányul tekintetünk, hogy az, ő szabadságbitéből erőt és hitet merítsünk a jövőre és főleg a jövőnkért való küzdelemre* Mert, hogy erre szükség lesz, és jelenleg ii szükség van, amíg egyetlen magyar birtokoljai ezt a földet, azt igazolja a múlt történelme, amely minden időben megtalálja a maga esz-
