Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-01-10 / 6. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. január lt. liege lő részek it ián tévesen beszolgáltatott ía- Harmányokat igényeljék vissza. Bejelentette még, hogy a bakanesellátáí Ä^ychen az utalványokat a gazdasági cselédek Sé re 11 küldötte a főszolgabírói .hivataloknak* áöm-eiyek a föl«!birtokosoknak adják ki. — - ^n friftilti TírtliHifli- TTTiiinttiTinr Pénzügyi kinevezések Zalában A kormányzó a pénzügyminiszter előter- §psztésére Kohanszky J. Jenő dr. miniszteri émácsosi címmel és jelleggel felruházott pénz- Ugyigazgató miniszteri tanácsos, Ivováts József rfr. p. ü. főtanácsosi címmel és jelleggel fel - nullazott p. ü. tanácsos pedig valóságos főtanácsos lett. Paraicz Dezső zalaegerszegi és Vágyéi* József keszthelyi kir. adóhivatali 'főnökök- *ek az állampénztári főtanácsosi címet és jel Üteget adományozta, Polczer Zoltán zakicger- tezegi pénzügyi számellenőrnek pedig a számvizsgálói címet és jelleget adományozta. A pénzügyminiszter Hefler Imre -és kő- *án József dr. zalaegerszegi pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott pj. ü. titkárokat és Császy Miklós zalaegerszegi p. ü. titkait a VII. fizetési osztályba p. ü. tanácsossá. Nyitrai Endre dr. keszthelyi. Kerekes #ózsef dr. zalaegerszegi és Hutáik Károly dr. aalaegerszegi p. ü. segédtitkárokat y>. ü. titkaitokká, Péczely Andor zalaegerszegi és Dómján István dr. zalaegerszegi, Boronyák Kázmér dr. aalaszentgróti p. ü. fogalmazókat segéd titkárokká, Kaposvári Antal zalaegerszegi p. ü,. számgyakomokot p. ii. szám tisztté. Simon La- fós zalaegerszegi p. ü. számvevőségi díjnokot számgyakiomokká nev ezte ki. A kir. adóhivatalok sorában a következők léptek elő: Szűcs Ferenc állampénztári főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott nagykanizsai és Szőke Sándor keszthelyi állam- pénztári tanácsosokat főtanácsosokká, Illyés I László alsó lend vai, Murányi László perlaki ál- j lampénztári tiszteket főtisztekké, Drevenka j Béla balatonfüredi II. osztályú állam pénztári - tisztet I. osztályú állampénztári tisztté, László ; Gyula perlaki, Lakatos Leó Csáktornyái, Szi- j lágyi Lajos Csáktornyái, Bősze László csálctor- I •yai. Meggyes! Ödön perlaki, Székely Sándor ; hovai, Klemencsics István és Szépi László al- ; sélendvai adóhivatali gyakornokokat állam- ; pénztári II. osztályú tisztekké léptették elő. Kocsis Elemér le tényei lakost a széesényi, Müller István nagykanizsai lakost a balatonfüredi és Kovács László tapolcai lakost a tapolcai kir. adóhivatalokhoz kir. adóhivatali gyakorj tokok ká nevezte ki a pénzügyminiszter.- A forgalmi adóhivatalok személyzeténél Novak Károly íorg. adóhivatali főtanácsos, a zalaegerszegi forg. adóhivatal főnöke forg. adóhivatali főtanácsos lett a VII. íizebcjsi osztályban. Rita József l. o. forg. adóhivatali tiszt forg. adóhivatali főtiszt, Rózsa Géza zalaegerszegi II. o. forg. adóhivatali tißzt I. o.( tiszt, Palkó József nagyikanizsai, Nagy Imre zalaegerszegi II. o., Molnár Sándor III. o., Horváth István Ili. o., Bíró Frigyes nagykanizsai, Fülek? Zoltán zalaegerszegi, Kigyóssy László nagykanizsai, Tarló Gyula zalaegerszegi, Halmai István és Szányi István, Laki Zoltán és Schuch Győző nagykanizsai, Kajdi Ferenc, Soltész Ernő, Bender Sebestyén zalaegerszegi., Oláh Dénes nagykanizsai, Sárváry Ede és Dávid Imre zalaegerszegi, Várhágo Károly nagykanizsai, Puhr Ede zalaegerszegi forg. adóhivatali gyakornokok 1 í. o. forg. adóhivatali tisztek lettek. A pénzügyi hivatalok irodai személyzeténél a következő előléptetések történtek: Mohos Antal zalaegerszegi pénzügyi iroda igazgatói címmel és jelleggel felruházott irodafőtiszt v alóságos irodaigazgató, Kulcsár Mária sümegi p. ü. irodatiszt iroda főtiszt, Kostyál János zalaegerszegi p. ü. irodasegédtiszt irodatiszt, dr. Hozó Károlyne, Horváth Jenőné, Sárecz Erzsé- bet évS^ llatína Kornélia zalaegerszegi és Dolgos László alsólendvai p. ü. díjnokok kezelők lettek, Dev-ecseri József nagykanizsai lakos, tűzharcos II. o. p. ü. altiszt lett. A zalaegerszegi pénzügy igazgató Sütő Mihály keszthelyi, Síkos László letenyei I. •. pénzügyőri vigy azokat pénzügyőri fő vigyázó kká, Cser Kálmán és (seb Gábor Csáktornyái, Firisz György pacsai, Gzuczka János Csáktornyái, Imre Ernő zalaegerszegi, * Pintér István és Ritter Gábor alsólendvai és Mikos Géz* zalaegerszegi II. o. pénzügyőri vigy azokat I. o. pénzügyőri vigy azokká nevezte ki. A müveit magyar ember nélkülözhetetlen kézikönyve i Higiar Uütetiii zsttiiit amely 1200 oldalon hozza mindazt, amit minden magyarnak tudnia kell a magyarság történelméről, múltjáról, jelenéről és helyzetéről. A ttiSnyrw mingSSssiare 6 pengő. Kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben. Hogyan élnek a magyarok Horvátországban Horvátország közel ezeréves együttélés után elszakadt Magyarországtól, hogy huszonháromé vig Jugoszlávia részeként folytassa életét, amely 1941-ben az önálló Horvátország megalakulásában teljesedett ki. Eltekintve attól hogy a honfoglalás idején a magyarok meghódították a mai Horvátország, területét és magyar határőrségeket telepítettek különböző részeire, a kilencszázéves együttélés idején további újabb magyar települések útjában szaporodtak az ottani magyar szigetek. Az utóbbi évszázadban különösen Somogy megyéből vándoroltak át sokan a Dráván túlra, és alkottak j színmagyar községeket. Ideje már számbavemii, hogy hol és mi- j kéjjt élnek magyarjaink a mai Horvátország ' területén. A horvátországi magyarság össze- j fogó szervezete, a Magyar Közművelődési Kö- j zösség, mindenben igyekszik a magyarokon I segíteni. Munkáját négy irányban fejti ki: j Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős ‘ népet és önérzetes magyart! Másszóval: val- .j iási, kulturális, gazdasági és hazafias vonat- ; kozásokban dolgozik. A horvátországi magyarság legnagyobb \ baja a nincstelenség. Ezen tervszerű /és okos : neveléssel, az okszerű gazdálkodás elsajátító- j savai igyekeznek segíteni. Kultúrális vonat- * kozásban nehéz a működés s inkább más ; irányban fejt ki működést a Közösség. A ma- | gyáruk száz, sőt ezerszámra kénytelenek ott- £ hagyni családi otthonukat s a Közösség ezek ; segélyezését tartja legelső feladatának. A központi segítési akció mellett az egyes helyi csoportok és egyének is kiveszik részüket a munkából. \ A szervezkedés kérdése mellett az ifjúsági munka áll az érdeklődés előterében a továbbiakban. Ahol van népviselet, ott alkalmazzák, mint az ifjúság egyenruháját, ahol pedig nincsen, ott csizmát és csizmanadrágot rendszeresítenek a fehér igen az MKK jelvényével. Az asszonykor is tevékeny munkát fejt ki az anyta- és csecsemő véd elem segélyezés, tanácsadás, betegápolás, gyermekelhelyezés, gyermekgondozás, írás- és olyasnitu- dás és gyermekelőadások terén. Boszniából áttelepítették a szorványma- jgyjarokat, hogy el ne vesszenek az idegen tengerben. A horvátországi területeken azonban ott élnek még és most is folyik , felvilágosításuk történelmi tekintetben is. Mert úgy vélik, tudnia kell minden ottani magyarnak, honnan, hogyan és mint kerültek mostani lakhelyükre. Tudniolc kell, hogy magyarok a honfoglalás obi élnek azon a földön, sőt előttük már rokonnépek (hunok és avarok) voltak az ottani lakók, akik azonban beleolvadtak az odaköltözött szláv törzsekbe. Szeréin megye és Szlavónia ;nyugati 'része a Vulva folyócskáig és egészen le a Száváig, sűrűn lakott gazdag magyar vidék colt egészen a törökök feltűnéséig. A törökök az 1500-as években a Balkánról felnyomulva egf- nfásuíán pusztították el a virágzó magyar telepeket. Akik életben maradtak, azok menekülni voltak kénytelenek a mocsarakba, lápokba és hegyek közé, ahol viszont évszázadok óta már szlávok éltek. Az így menekült magyarok legnagyobb része beolvadt a szlávságba. így alakult Iá. a sokácság. Meg kell nézni a sokácság arcát, viseletét, vagy rneg kell hallgatni hanglejtésüket látni kell mulatozásaikat, még a kezük is ügy jár kurjantáskor, mint akármelyik törzsgyökeres magyaré. Hogy már a törökök előtt magyarok laktak azokon a területeken, mindennél jobban igazolják a magyar helységnevek. Szarvas, Torda, ürög, Erdőd, Almás, de különösen a magyar határnevek, az elpusztult magyar falvak nevei, mint például Rétfalu határában Cserke, Petrus (Petrőc), Ambrúsíalva, Kerekvölgy, Györgyfaíva stb. élénken igazolják. De nemcsak a magyar hangzású helységnevek, hanem a szlávösított helységnevek is magyar eredetről beszélnek, mint például Dobszí» (Dobsza, Dogszó), Csepin (Csapa), Brsadin (Borsód), Perijevci (Petrőc) stb. Legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a magyarok Szlavóniában a legelső idők óla ellnek, az a négy falu (Korog}’, László, Haraszti, B étfalu), amely ezekből az időkből leteti csodálatos gondviselése folytán fennmaradt. Az említetteken kívül, akik ősi településű magyarok, szerte az egész Horvátországban vannak olyan magyarok, akik a múlt század második felében szivárogtak be, leginkább Somogy", Veszprém és Tolna megyékből. Akkor a magyarok egyik csoportja Amerika felé vándorolt, a másik a Dráván túl keresett új életet. Ezek ritkán alkotnak zárt egységet, leginkább szórványosan élnek és ősi magyar mivoltukból a harmadik nemzedékben már úgyszólván teljesen kivetkőztek. Milyen szomorú is, hogy Lucsincán a Végii, Varga, Szabó nevű magyarok gyermekei már egy elleti szót sem tudnak magyarul. A legutóbbi idők nehézségeit elsősorba», a magyarok érezték meg Horvátországban, mert anyagi lehetőségük kicsiny és így a a idők nehezülése elsősorban ezek eletet súlyosabbá tette. A Magyar Közművelődési Közösség most azt is célul tűzte ki, hogy ezeket a magyarokat is felkutatja és megmenteni igyekszik közülük azokat, akiket piég leheti Nem engedheti meg többe a magyarság azlt a fényűzést, hogy szétszóródva az egesz világon elvesszenek az óhaza részére. De azt sen* engedheti meg, h°o.y az ország határaim belül, nemzetiségi vidékekén beleolvad janak * magyarok a nemzetisegek soraiba.
