Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-11 / 58. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. március 11Gazdákat érdekli... A tenyészkocák legeltetése A sertéstenyésztők -igen nagy része az isiiül óban nevelt sertések továbbtem észtéscvel és hizlalásénál kellemetlen tapasztalatokat szerzett. Nincsen tenyészet, ahol nem lenne haj ia malacok felnevelésével, vagy a kocák mala- coztátásával. A haj okát majdnem mintáién esetben a térmészetszeríítlen tartásban találhatjuk meg. A tenyésztők nagy tábora előtt világórán ki tonik, ha ki akarják küszöbölni a bajokat, akkor az állattartás és takarmányozás lejjősibb es légtérmeszeteset) 1) módjára, a legeltetéssel egybekapcsolt helyes takarmányozásra kell áttérniük. Minél belterjesebi) valamely gazdaság sertésállománya, annál inkább igyekeznek tenyésztőink nagy merni) bégű a'b rak takarni á.ny- Jtyal az állatok teljesítőképességét magasabb színvonalra emelni és esiícsteljei ítménvű egve- deket előállítani. A heiterjesebb etetéssel-járó és jelentkező hátrányok ellensúlyozását, — amel\ a természetes neveléstől nagy mértékben eltér, — éppen a legeltetéssel tudjuk kiküszöbölni. A legeltetés tenyésztési, egészségügyi, ál- Jatnevelési és takarmányozási szempontból igen nagy horderejű. Tenyésztési szemponthói a legelő jelentőségét az emeli, hogy a Jegelő tenyészállatt hosszabb ideig tartható tenyésztésben, könv- nyebben malaeozik, élénkül nemi ösztöne, rendellenességek a malacozásnál — magzatburok visszamaradása, korai elles, meddőség — nem igen fordulnak elő. A kijáró kocák a jobb takarmányozás mellett sem zsírosodnak el annyira, hogy termékenységüket hátráltatná. Egészségügyi szemponthói a fertőzés lehetősége kisebb mérvű, a napfény, a tiszta levegő élénkíti az anyagcserét, erősíti a szervezetet, az állatiellenállóképességét növeli,.a különféle betegségekkel szemben. A szabadban élő állat hőszabályozó készüléke tökéletesebben működik. A szabadban nevelt állat csontozata, izom- zata fejlettebb, edzettebb, szilárdabb. Az oxi- Igéndűs levegő tökéletes tüdőlégzést segít elő, a mozgással kapcsolatosan szélesebb, fej let- ifcebb mellkast, egészséges, nagy szívet, tüdőt, jól felépített csontozatot, kifogástalan végtagokat, szilárd, edzett szervezetet formát az állatból. A fiatal, növekedésben lévő állat a napfény hatására a bőr alatt lévő ergostérin rétegből elősegíti a »D vitamin elválását és ezáltal megakadályozza az angolkór (rachitis) keletkezését. A szabadban mozgó állat vérkeringése élénkebb, étv ágy a fokozódik és nagyobb koncentrált takarmány felvételére képesíti. Nem lebecsülendő mind a tenvész-, mind a hízóállatoknál az sem, hogy a jó legelő mellett azoknak tartása lényegesen .gazdaságosabb. A jól gondozott legelő az .anyakocáknak legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányt nyújtja, mert a rajta lévő növényzet nem egyoldalú, hanem sok fűféléből összetett, fehérjében gazdag takarmány. Különösen alkalmas a jó legelő tenyészkocáknak, mert füvének mesztártalma magas és ennélfogva szoptató és vemhes kocáknak, sőt a malacoknak is mészszükségletét fedezi. A növényzet vitamintartalma előnyösen befolyásolja a növekedést, az anyagforgalmat és a csontozat fejlődését. .Növendék tenyészkanok és kocák legeltetése elmaradhatatlan, mert kifogástalan, erős csontozató, korrekt végtagokkal rendelkező tenyészállatot legeltetés, jártatás nélkül nevelni nem lehet. A koca tartása a legelő igénybevételével ia leg rentábilisaid), mert a jó legelő a szoptatási időt és a vemhe.'Ség utolsó hónapját kitéve, májustól szeptemberig teljes mértékben fedezi az állatok takarmányszükségletét, nem számítva a legelő közvetett hasznát. Szoptató kocákat —f a szoptatási idő első négy hetét kivéve — ne engedjünk legelőre, mert ebben az időben a koca ingerlékeny, ideges, malacait keresi és ezért társait marja, nyugtalanítja. Mas a helyzet akkor, ha a koca malacaival együtt hajtható ki. A hízóba állítandó süldőkre is igen jó hatással van, ha beállítás előtt legelőre járnak, mert általános tapasztalat az, hogy a legelőre kijárt süldő beállítás után sokkal hízékonvabb, jobban értékesíti a takarmányt, mint az istáiéban nevelt. A Jegelő kiterjedése, nagysága az állatok számától, a talaj- és éghajlati viszonyoktól jés a legelő kezelésétől függ. Kataszter holdam’ kint átlagosan jó minőségű legelőre 10—15 te- nyészkocát számítunk, illetve számíthatunk. Legjobb legelőnek a középkötött vályogtalaj 1 méteres talajvíz magassággal. Fontos köve- 1 tel meny még az 'is, hogy a legelő az istáiéhoz \ közel feküdjék. i Arra vonatkozólag, hogy a legelő növényzete milyen fűkeverékből álljon, sajnos, csak Az első magyar burleszk«vigjáték! Vasárnap-hétfőn az Edisonban! LEGÉNY A GÁTON Pethes Ferenc, Vaszary Piri, Csikós Rózsi, Hajmássy, Makláry, Pethes Sándor, Juhász József. Kedden, szerdán és csütörtökön. Ünnepi műsor! Kossuth Lajos azt üzente . . . Magyar íilm 2 felvonásban. Futótűz (Déryné naplója) Szabó Ilonka, SzJassy L. f német tapasztalatokra hiv atkozhatom. Ezekből azokat sorolom fel, amelyek a mi vidékünkön is jól díszlenek. A legértékesebb sertéslegelő a lóhere, amely fehérjében és ásványi anyagokban gazdag. Sok es nagy leveleket nevel, nem fásul el hamar. (A sok nyers rost-tartalmú levélze- tet a sertés nem tudja megemészteni). Hátránya. hogy csak egy évig használható. Nagyon célszerű a tisztán vetett fehér- berés legelő is, ugyanazon tulajdonságainál fogva, mint a v öröshere-legelő. Előnyére írható még az, hogy kellő gondozás, ápolás mellett b—7 évig is kitart. Gyengéid) talajon jó a fehér here, svédhere, komlóshieerna és- vöröshere keverék 6:4:2:12 keverési arányban vetve. Sertéseknek általában a legjobb legelőt azok a füvek adják, amelyeknek sok és buja, nagy levélzetük van a szárészekkel szemben. Nagyon jó sertéslegelőnek a következő keverek kát. holdanként: b kg réti csenkcsz. 6 kg réti perje, vagy 4 kg íeherbere; 4 kg kurta perje (an gól/., vagy 6 kg kurta perje (angol): 2 kg réti komócsin, v agy 6 ikg réti perje; 2 kg fehérliere, v agy 2 kg vörös ^csenkesz. A kihajtás tavasszal akkor történjék, amikor a legelő lüve már kihajtott, a legelő talaja annyira megszikkadt, hogy a sertés lába alatt nem süpped. Az első kihajtás alkalmával csak egy órát legeltessünk és csak fokozatosan szoktassuk hozzá az állatokat a legeltetéshez. A legelőn hagyjak a/^ állatokat szett érültén legelni, felesleges zavarástól tartózkodjunk, hogy az állatok nyugodtan, jóllakásig ehessenek, mert a nyugalom és pihenés biztosítja csak a jó takarmányfelvételt. A legelő kocákat orr- karikával lássuk el, hogy a legelőben kárt ne tehessenek és amint jóllaktak, a legelőről hajtsuk le. Térjünk1 át a tenyészkocák mielőbbi legeltetésére, mert az olcsóbb tartás mellett igen sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg sertéstenyésztésünket. Hajós István igazgató.. AUTÓBUSZ MENETREND. Érvényles 1944. március 6-tól. — o — 14-45" 15*17 15*20 15*45 1735 17*45 17*25* 17*57 8*15 8-25 10*30 10*40 Zalaegerszeg—Keszthely Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10*00 Bak Hangya szövetkezet i. 9 28 Bak Hangya szövetkezet á. 9'26; Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9’— Keszthely Hungária szálló i. 7*10 Keszthely pályaudvar i.„, Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. Bak Hangya szövetkezet i. Bak Hangya szövetkezet é. Zalaszentmihály—Pacsa pu. i. Keszthely Hungária szálló i. Keszthely pu. BAk—Nova i. *1705 16-33 16-31 1605 1415 1400 8-30* i. Bak pályaudvar é. •13*15 9-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 13*10 1010 é. Nova i. 12-30 15*25 i, Bak pályaudvar é. 6*55 15*30 i. Bak Hangya szövetkezet i. 6*50 16*10 é. Nova i. 6*10 Zalaegerszeg—Bánokszentgyörgy 17*25* i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —•— 8 05 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7*00 1819 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 19*10 é. Bánokszentgyörgy — I :s iwsi i. ' «3 5*50 i i l 1 14*30** i. Bak Hangya szövetkezet é. 15*15 14*59 i. Söjtör Búza vendéglő i. 1500 1550 e. Bánokszentgyörgy —*— lekedik. Csak hétfőn, szerdán és pénteken kHz**) Csak kedden, csütörtökön ée jwnn> baton közlekedik. ***) Kedden nem közlekedik. ( \z «utáhuszközLekedée vasár- 2« Booe« mindaa viazMayJatban wflnffM«
