Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

ZALAMEGYEÍ ÚJSÁG 1944. március 3. Péter sírját. Az alagút járművek számára is biztos közlekedést nyújt. Buenos Aires. Argentína egyik tartomá­nyában a megáradt folyók rendkívül nagy iszaptörmeleket hordtak össze, aminek követ- keztehen az egyik 7000 lakosú várost az iszap teljesen elzárta a kiil\ilágtól. Egyik finn lap lehetetlennek mondja az orosz pontokat A hazatelepített bukovi­nai székelyek megrázó élettörténete: (Stockholmból jelenti a MTI): A finn la­pok hossz,abban írják a szovjet különbéivé le- jnetőségét. Ismertetik a hivatalos béke felté­teleket. Stockholmban nagy érdeklődést' kel­lett az egyik finn lap elutasító álláspontja. Lehetetlennek tartja, hogy le nem győzött had­seregét az 1940-es határok mögé votyja visz- sza. Ez azt jelentené, hogy feltétel nélküli megadásra kényszerítik. A svéd lapok egyaránt arra a megállapításra jutnak, hogy ta felté­teleket a jelenlegi formájukban a f innek aligha fogadhatják el. Azt hiszik, hogy a finnek e -ja­vaslattal fognak élni, kívánják a további, tár­gyalásokat, amelyek lehet,, hogy tulajdonkép­pen nem a béketárgy áfásokkal állnak össze­függésben, hanem az orosz követeléssel. Ä kamara kéri illetékes helyen, hogy az uradalmak vaseílátása mellett a kisgazdák vasanyag ellátását is a m ezőied a sá£i kamarákra bízzák Kaposvár, március 5. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara választmánya folyó évi március hó 1-én gy űlést tartott, dr. báró Mirbach Antal elnöklete mel­lett. Az igen szép szálaiban összejött véti aszt­mámé tagok előtt letárgy alási a került mindaz a fontos kérdés, amely ma a mezőgazdaságot a legközelebbről érinti. így a választmány részletesen letárgyalta. Asztalos Lajos kamarai igazgató javaslata alapján, a békegazdálkodásra való áttérés . előrelátható problémáit. Minden gazda jól tudja^azt, bogy a há­borút követő békeévek a mezőgazdaságot be­láthatatlan nehézségek elé fogják állítani. Ép­pen ezért tehát mindenkinek, s így főként, «. mezőgazdaság törvényes érdekképviseleti szerveinek, a mezőgazdasági kamaráknak, el­sőrendű kötelessége, hogy az átmenetgazdál­kodási kérdésekkel már most behatóan foglal­kozzanak és igyekezzenek szolgálni azt. hogy az áttérés lehetőleg zökkenésmentes legyen. A legfontosabb kérdés az értékesítés meg­szervezése. s főként egv olyan hatalmas szerv kialakítása, amely úgy a termelés, ia beszerzés. mint az értékesítés kér­déseit az egész országra nézve irá­nyítja. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Hangya Országos Gazda\ á'a.-,ztmám ának le utóbbi gyű­lése is. amelybe a mezőgazdasági kamarák is szervesen belekapcsolódnak. Ugyancsak az átmenetgazdálkodási kér­désekkel foglalkozva elhatározta a választmány kogv a Dunántúl területét közelebbről érdeklő átmeiretgazdá!kodási prob 1 émák in cg vi í a íásara a Dunántúlon lé\ő kerületi ne zőgazdasági ka­marák értekezletre jöjjenek össze. A munkáskérdésben napirenden lévő (tá­maszok és visszásságok kiküszöbölése érdeké­ben a választmány elhatározta, úgy a'munka­adók mint a munkavállalók részére külön- kiilöii értekezlet összehívását. MARADJON AZ 50 IU ZASMLNT. :\ beszolgáltatás jövő évi rendszerének napilapokban megjelent híradásaival kapcso­latosan. mely szerint a közellátásiig}! minisz­térium a -jövőben 50-ről 40-re csökkentené a szánt éteridét kát. tiszta jövedelme után a beszolgáltatást, viszont a réteket és legelőket j is beszolgáltatás alá vonnák, általánosan el- ' hangzó kívánság volt. hogy a kamara illetékes helyen képviselje Alsódunántól gazdáinak azon kívánságát, hogy inkább maradjon meg az i 50 búza pont érték és a réteket és legelőket . ne \ unjak husireszolgáltata• u kötelesség alá, rnpit ez nem könnyítést, hanem újabb terhet í jelentene a gazdák számára. A kamara idevonatkozó álláspontja, hogy ’■ maradion meg v szántóterület kataszteri tiszta jövedelme után eddig is alkalmazott 70-szercs szorzószám, amelyből 10 a kenycrglabona, 10 a zsiradék. 10 a terv-'bevett új húisfee- szolgáitaíási és 20 búzapontérték a szabadválasztású termények csoport­jában kerüljön elszámolásra. Ismételten elhangzott az a gazdakívánság, hogy a kataszteri tiszta jövedelmek megál­lapítása vonassák revízió alá, mert az itt lévő arány talanságok miatt a beszolgáltatásnál is visszásságok vannak, az egyik gazda .arány­talanul jobban van terhelve, mint a másik. Javaslatot hozott a választmányi ólés' a tekintetben is, hogy a kamara illetékes he­lyen képviselje azt az álláspontot, hogy azok- i pák a gazdáknak részére, j^kik az idén a több­let beszolgáltatás után nem kívánják g pré- í mium kifizetését, az í ' idei többlet beszolgáltatásukat írják jóvá a jövő évi beszolgáltatási köte­lezettségükre. Ez igen igazságos intézkedés lenne, t kin­tette l arra, hogy teljesen az időjárástól függ, I Dr. Németh Kálmán bácsjózseffalvi plébá nos, a hazatérés veze­tőjének lenyűgöző könyve: Kapható a yy ZRINY « könyvkereskedésben. A**a P hogy az idén lesz-e olyan termés, hogy azok a gazdák, akik az idén még többletet is be­szolgáltattak, a jövő esztendőben előírt kö­telezettségüknek is eleget tudnak-e tenni. Az illésen elhangzott és a kamara mun­kásságát v isszatükröző jelentések közül a leg­kiemelkedőbb volt az uradalmak vasanyag­ellátására vonatkozó részletes bejelentés. A földművelésügyi minisztérium a kama­rák' idevonatkozó kérelme alapján, a 100 hol­don felüli és szegődményes iparossal rendel­kező gazdaságok v asanv agellátását a mező- gazdasági kamarákra bízta. Remélhető, hogy a vaskiutalásban eddig felmerült panaszok ígv megszűnte the tők lesz­nek és éppen erre való tekintettel a kamara (javaslatot tett illetékes helyre annak érde­kében, hogy ia k’s aulák v asanv agel'á á át L a me­zőgazdasági kamarák végezzék. A gyűlés dr. báró Mirbach Antal elnök' zárószavaival ért véget. — A hypochondria mindazon eseteiben, amelyeket az elégtelen bélműködés és esetleg .aranyeres bántalmak idéznek elő. a termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz — reggelen­ként éhgyomorra egy-egy pohárral hév évé — igen kitűnő szolgálatot tehet. Kérdezze meg orv csat! t G Keszty Fes*ef«cwé szül. RA.h ü^ria ágy a maga, valamint az egész rokonság nevében fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy forrón szeretett gyermek, testvér és rokon. Készig I ni r tm adőhiv.. gitár*« tisxi folyó hó 2 án déli 12 órakor életének 33 ik évében hosszas szenvedés után a haldok­lók szentségével, megerősítve visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult hült tetemét folyó hó 4 én délután ksd órakor fogjuk az új­temető halottasházából a róm. kát. egyház szertartása szerint beszenteltetni és örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő s entmiseáldozat a megboldogult lelki üdvéért folyó hó 4-én reggel 8 órakor fog a plébániatemplomba a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1943. évi március hó 3 án. Mindnyájunk szereteti fe isérjen ©rök utadon! Dr. Krszly István testvére. Dr, Ke zly I fvónnS sóg<> nője. ö?v. T k cs Gylr.yné nagyanyja. Keszly István Keszly Erzsébet unokatestvérei. Táncos Gyula nagybátyja. /v nd n külön értesítés h dyett. '

Next

/
Thumbnails
Contents