Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-03-01 / 49. szám
ZALAMECYEÍ ÚJSÁG 1944. márciis 1. P. Kerkay Jenő előadást tartott a Hivatásszervezetről Egerszegen Zalaegerszeg, március 1. Szépszámú és előkelő közönség jelenlétében tartotta meg P. Kerkay Jenő. zalaeger- waegi jezsuita atya a Hivatásszervezetet ismerhető nagyszabású előadását a Kultúrház kongregáció s termében. A kereken egyórás beszédben ismertette a mozgalom feladatait: rendes munkával megszervezni a fizikai dolgozókat. Idézi a nagy megállapítást, hogy népében élhet ugyan a nemzet, de értelmiségében bukhat meg. Mert a jövendő kialakulás korszakában nem lesz ereje a nemzetnek, ha nem következik be a nagy találkozás az értelmiségünk és a nép között. Az a nagy célja a Hivatásszervezet munkálkodásának, hogy a kettő alapszelleme egy legyen, hogy a nép a maga egyszerűségét, az értelmiség pedig tudását olvassza közös harmóniába. — A nagy magyar átalakulást nem hozhatják meg az alkjaim! politikai mozgalmak, a hátaim! tényezők és a külső szellemi áramlatok. Ezt a magyarságnak kell elvégeznie magának. Beszéde további részében kitért arra, hogy az egész országban folyik jnost ez a szervezés. Ismertette Zilahy Lajos legújabb megnyilatkozását is, amelyben bevallotta, hogy ott tévesztettük az utat, amikor a humanizmust ívtuk a zászlónkra és nem tudtuk szeretni igazán az embert. Ha Szent Ferencet levinnénk agy mostani óvóhelyre és látná annak felszerelését, azt mondaná, hogy mindez nem ér semmit, mert az óvóhelyre Krisztust kell levinni. Intő példának mondja Zilahy megnyilatkozását. Mert nem elég a kereszténységet, mint egyetlen eszmerendszert, hanem Krisztust kell elénk tűzni. Hiába vannak világmegváltó eszmék és izmusok, ha kihagyjuk belőle az Istent. Nem ez. jelenti, hogy milyen művelt egy nemzet, kogy hány neves tudósa cs nagy szelleme van. mert nem ez a kultúra fokmérője. Klasszikus példákkal világítja meg. hogy menynyire nem jelenti a kultúrát, ha egy nemzetnek a annak nagy szellemei, s ugyanakkor az emberek vére folyik az arénákban. Finnország példája Egy ország kultúrája csak egy mércével mérhető meg és csak azzal, hogy milyen az értékelése az embernek. Lehetetlen magas műveltségű országnak nevezni egy országot, ha a népi világa sötétben botorkál. Mi értelmiség kell legyünk az apának és anyának, rajtunk {áll. hogy milyen lesz a nemzet, de az alkalmi viselkedés még nem alkalmas az ítelei re. Beszéde további során rámutat arra a tényre, hogy Finnországban tökéletesen megoldódott az értelmiség és nép széles réteigeinek < összeolvadása, ez teszi képessé arra, hogy öl esztendő óta heh i tud állni. Hol vagyunk mi még Finnti • rszágtol, amikor itt a nép az értei mi ség rő 1 úgy beszél. hogy az »urak«, az értéh n i s ég viszont gúny! nyal és megvetéssel a hangjában, mondja ki a »paraszt« szót. Ebben az 'esetben a »paraszt« szó a mélységet akarja jelenteni. Nines nagyobb fontosságú dolgunk, mint ennek a meg v á ltozta t ása. Kitér a Hivatásszervezet elmúlt nyolc •esztendejének munkájára, aminek következtében a nép szíve máris másképpen dobog és jaj, ha nem talál visszhangra. Most a legidőszerűbb a hókét tárgyalni, mert sokkal nagyobb dolog ía békét megnyerni, mint a háborút. IJn pedig nem készülünk fel. nem tudunk majd eligazodni a felvillanó fényiek között. Ha pedig ezek közül nem ugyanazt nézzük, m*ní a nép. akkor nem tudjuk egymást megérten*. Nem üstökösök után alakul az élet, hanem különféle fények összhatása adja a helyeset. 40.000 fiú A hazatelepített bukovinai székelyek megrázó élettörténete: Dr. Németh Kálmán bácsjózseffaívi plébános, a hazatérés vezetőjének lenyűgöző könyve: Kapható a „ZRÍNYI“ könyvkereskedésben. Ára 28 P« Beszéde további részében ismerteti a bol- sevizmus erejének titkát, amelynek rugója nem más, mint egy pánszláv imperializmus, kidomborítja a nemzeti szocializmus által kitermelt értékeket, méltatja Salazár új Portugáliáját, amely elgondolásnak egész világszerte nagy átalakító ereje lesz a háború után. Ismerteti az angol világbirodalom érdemeit és befejezésül Rómát, az örök kereszténység szimbólumát. Ennek a kereszténységnek ki kell sugároznia az egész életre, mert egyedül a Szentatya a ma mélyen gondolkozó ember, amit ma már minden felekezet elismer. Végezetül azzal zárta be egyórás beszédét, hogy a Ili vaíásszer vezet közel 40.0(10 fiúi képezett ki a népfőiskoláin és tanfolyamain, hogy kellőképpen felkészülve érje őket az iri társadalmi r end és a gazdasági ni alakúlás, amelynek raeggátlá: ára senki sem képes. A munkálkodás célja a szociális igazság, a népi kultúra terjesztése, népi öntudat, a szabadság és a krisztusi ember elérése. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Miiidszenty József pápai prelátus rekesztette be az estet, ahonnan mindannyian, akik megjelentünk. gazdagabb lélekkel mentünk haza, mert P. Kerkay Jenő beszéde olyan világos és okfejtése olyan tiszta, hogy kétség nem férhet annak igazságához. Csak sajnálhatják azok, akik nem vettek azon részt. A legényegyletben P. Kerkay Jenő a Katolikus Legényegylet elnökségének felkérésére este kilenc érakor tartott előadást a legényegyleti tagok részére. Itt a nagyszerű jezsuita előadó a KALÖT-szer- \ ezetét ismertette a fiúkkal, akik nagy élvezettel és elragadtatással hallgatták a test- \éregyesület munkáját. Utána személyesen beszélgetett el az egylet tagjaival, majd ígéretet tett, hogy a lehetőséghez képest máskor is meglátogatja a legényegyletet. Március 12! 1 a zalai írók és művészek napja! 1? Megalakult Zalaegerszegen a Levente Gazdasági Szövetkezés sziporkázóén szellemes, zenés vigjátéka íf Vidámság Fényes kísérő műsor. mért minden dolgozó és rászoruló tagját munkája ellenértéke fejében jutalmazza. A Levente Gazdasági Szövetkezés főfeladata, a háborús körülmények folytán előállt nyersanyaghiány leküzdése, a rászoruló, dolgozó leventék jutalmazása, segélyezése. A szövetkezés legfontosabb munkakörei, röviden: a mezőgazdasági íerine’és, az állattenyésztés, a hulladék- és termény gyűjt és, a háziipar. Helyszűke nem engedi a Levente Gazdasági. Szövetkezés bővebb ismertetését, de minden levente részletes tájékoztatót kap a szövetkezés alakuló közgyűlésén, melynek pontos idejét e bel yen is közölni fogjuk. A cél, amelyet a Levente Gazdasági Szövetkezés maga elé tűzött, nem elérhetetlen, — mint azt a többi szövetkezések munkája is igazolja — csak nem burkolódzunk a hitetlen Tamások, mindent lekicsinylő dánosok, a felelőtlenség álarcába, hanem vállaljuk a munkát itt, a gazdasági fron ion is, tudva azt* hogy ez az út a szebb magyar jövő felé vezet. Zalaegerszeg, március 1. Zalaegerszegen is megalakul a közeljövő- j ben a Levente Gazdasági Szöv etkezés, hogy ! odasorakozzon az országban szerte, immár két ! éve működő többi Levente Gazdasági Szővet - i kezés mellé és kivegye részét a nemzet ele- ! télven oly fontos gazdasági munkából. A szövetkezés nem kér ingyen munkát,
