Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-23 / 43. szám

2. 1244. február 23. sokkal kapcsolatosam borúlátók, mivel Paasi- Iriv i fel sem kereste a Szovjet stockholmi nagy­követét. Orosz a éleméin szerint nincs is kellő Üelhatalmazása, tie különben sincs Finnország­nak ereje ahhoz, hogv a német csapatokat el­távolítsa. — o — Washing Ion. () roszo rszág wash i 11 gtoni nagykövete Sztálin személyes levelét átadta Roosev eltnek. aki azonban nem volt baj lantié nyilatkozni annak tartalmáról. Milánó. Az albanói hegyen lévő (Íratta Ferrato 1004-ben alakult görögkatolikusapát­sága a bombázás következtében elpusztult. Helsinki. Az egyik finn lap értesülése sze­rint az Egyesült Államokban élő finnek Néze­téi arra kérték Hooseveltct. hogy tegyen lé­pést Finnország érdekében, mert az amerikai ZALAMEGYEI ÚJSÁG I innék éppen olyan polgárai az Egyesült Álla­moknak. mint a többi amerikai. Egyes finn lapok a dél finnországi városok további kiüríté­sét követelik. Úgy hiszik, hogy az ellenséges támadások Dél-Finnország területei ellen erő­södnek majd. Azt is javasolják, hogy a ki­kiürítés ne átmeneti legyen, hanem hosszabb ideig tartson. Stockholm. Helsinkiből jelentik, tegnap este háromnegyed nyolc óra tájban Turku finn város ellen orosz gépek támadást intéz­tek. —9— Amszterdam. Az angol hírszolgálat jelenti New-Yorkból, hogy Roosevelt felszólította a volt londoni amerikai nagykövetet, hogy mint kereskedelemügyi miniszter, vegye át a hi­vatalát. — o — Mit tud a történelem a sokat bombázott Gastel Gandolfo-ról, a híres pápai nyaralóról? A Magyar Kurír jelenti: \ atikánál'iam. február 22. A vihar most újból elért Római falai alá. Érdekes tehát visszapillantani az albanoi hegyvidék történelmére, amelynek központjá­ban a most kiürített pápák nyaralóhelye, a Castel Gandolfo áll. A római nép »Castelli Romani« jiévcn ismeri azokat a nyaralóhelyeket, amelyek a városhoz közel, teljesen modern, villamosköz­lekedéssel könnyen elérhető az albanoi hegy­vidéken, a hasonló nevű albanoi tó körül fek­szenek. Jg\ például Castel Gandolfo is. A szinte klasszikus szépségű kráter-tó festői peremén a sok kirándulóhely között , ott van Castel Gandolfo: a pápák nyaralóhelye. 1 Régi hagyományok fűződnek hozzá, amelyek egyrészt a történelem ködében máma ymár nem lehet pontosan megállapítani. Nem tud­juk, valóban ez volt-e az a hely, ahol az akkor ifjú fejlődésben lévő Róma megvívta első nagv harcát a régi riválissal, az alba törzzsel, az a harc, amelyet minden gimna­zista emlékezetében megörökített a 1 lorntiusok és Curatiusok tragikus küzdelme. Annyi bi­zonyos, hogy itt kellett lenni annak az alba . loligának, amelyről a régi római krónikák em­lékeznek. de amelyeknek történelmi emlékét már csak az Albano név őrzi. Az újabb római történelemből azután már több emlék maradt itt az albanoi hegyekben, a festői tó peremén föl egészen a Monte Cavoig. amelyben a ha­gyomány szerint Hannibál tábora állott, ami­kor Rómát ostromolni készült és felhangzott a kiáltás bent a falak között: »Hannibál a kapuk előtt.« Aztán ott van ettől a nagy tótól délre a kisebbik, a Némi-tó. amelyet a régi rómaiak Diana tükrének neveztek és amely­ből nem is olyan nagyon régen emelték ki azt a két hatalmas császári díszhajót Cali­gula császár korából, annak a pompának és A hazatelepített bukovi­nai székelyek megrázó élettörténete: Dr. Németh Kálmán bácsjózseffalvi plébá­nos, a hazatérés veze­tőjének lenyűgöző könyve: Kapható a „ZRÍNYI“ könyvkereskedésben. Á«a 28 P. élvezethajhászásnak az emlékeit, amelyet a hanyatló császári Róma mutat. A PÁPAI NYARALÓHELY EREDETE I logy mi v olt ennek a tó partján ma­gasan kiemelkedő helynek a története az ősi római időktől kezdve, arról nem igen sokat tudunk, kétségtelen, hogy a népvándorlás vi­harainak elülte után körülbelül a J\. század­ban valami Gandulfus nevű római patrícius család vetette meg itt a lábát és építette fel várszerű kastélyát a többi kastélyhoz hason­lóan. amelyet mint Castelli Romani a korai és késői középkor, sőt még a reneszánsz belső pártv iszályainak harcaiban is nevet adtak en­nek a vidéknek. A fejlődés folyamán azután ebből a lo­vagi székből, külön hercegség alakult a pápai állam keretében. A történelem sokat beszél­hetne olyanokról, akik Castel Gandolfo her­cegének címét viselték. Közöttük volt nem egy olyan, akinek nevét az irodalom is meg­örökítette. I ulajdonképeni jelentősége onnan kezdő­dik. amikor \ Ili. Kelemen pápa odacsatolta a Szentszék elidegeníthetetlen birtokai közé és az ősrómai Aldobrandini nemzetségnek ez a kiváló sarja a nagy építésszel, Madernával megépítette itt azt a kastélyt, amely a pápák nyaralóhelyéül szolgált. A palotával szemben Bernini műve áll, az 1661-ben épített Szent I amás templom gyönyörű kupolájával. Ettől nem messze magának, a hasonlónevű község­nek a déli részén szintén remek épület emel­kedik: a Á illa Barberini, amely egy jdeig II. \ ihnos német császár tulajdona volt. Maga a pápai palota gyönyörű kilátást 'mutat a tóra, az egész hegyvidékre, sőt a palota felső részéből jó időben a kéklő ten­gerig is el lehet látni. Megépítésétől kezdve a pápák itt töltötték, ritka kivétellel, aminő például a francia támadások ideje volt. a tik­kasztó nyári időt. Ennek végelvetett a pápai állam megszállása és bár az 1871 -i olasz, úgy­nevezett garancia-törvény a pápa tulajdonának hagyta meg a Castel Gandolfot, ettől kezdve természetszerűleg egy pápa sem telte oda be a hibát, egészen a latéra ni egyezményig. A V ATJKÁNÁLLAM SZERVES RÉSZE A CASTEL GANDOLFO. A lateráni egyezmény a Yalikánállam szer­ves részévé (ette a Castel Gandolfot, amely­hez hozzácsatolták a Villa Barberinil, és a másik, későbbi eredetű kisebb villát: Bigi-it. Ezek mind exteritoriális jellegűek és már XI. Fiús pápa az egyezmény megkötése után az első. majd a többi nyarat is ott töltötte és ugyanezt tette utóda is addig, amíg az újból kitöri világégés arra nem kényszerítette,hogy még üdülés szempontjából sem hagyja el v,i- I ikáni. székhelyét. A kastélyt most már a modern technika FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ minden vívmányával ellátták. Külön rádió­állomása is v an, ahonnan u most uralkodó pápa is, valamint elődje tübbízben szóltak a világ népeihez. De technikai szempontból még egy ne- vezetesséffe van Castel Gandelfonak: a világ- hírű vatikáni csillagv izsgáló intézetnek, amely­ben egykor a modern csillagtérkép megszer­vezésében legnagyobb érdemet szerzett P. Secchi jezsuitának a világhírű tudósnak a munkája fölv t, most itt van a tulajdonképeni székhelye és a vatikáni kertben lévő csillag- vizsgáló csak kisebb jelentőségű megfigyelé­sek célját szolgálja. A belterjes állattenyésztésnek majdnem minden ágát lehet itt látni és természetesen a legmodernebb gazdasági gépek és felszere­lések kapcsán. Sokan sétáltak bizonyára a villa Barberini hatalmas parkjában és csodálták an­nak gyönyörűen kiképzett pázsitos térségeit. Most fájó szívvel gondolnak arra, hogy itt szükségbarakokat és sátrakat kellett Kiállí­tani a délebbről menekülők számára. Ks meg fájóbb szívvel arra, hogy azok nyugalmát, akik itt kerestek menedéket a pusztítás elől. me­gint csak megzavarták újabb fejlemények és a pápák nyaralója, az a hely, amely mindig oltalmat nyújtott szegényeknek és sanyarga- tottaknak, most — hadszíntér lett. A zalaapáti K^LOT műsoros estje Zalaapáti, február 22. A zalaapáti KÁLÓT évről-évre fokozott erővel munkálkodik, összetartja és neveli a falu földműves ifjúságát. Ez a munka eddig a Levente Otthonban csendben és zárt kör­ben folyt, de most vezetősége a nyilvánosság­nak is megmutatta, mit tudnak a KALO P- ií jak. Farsang-vasárnap este a Kidtúrház nagy­termében kíváncsian várta a község népe a jónak ígérkező előadást. Nem is csalódott senki. A KÁLÓT vezetője, lloffer Lipót bencés tanár, leventelelkész olyan műsort állított össze és az egyes számokat finom érzékkel anny ira mű­vészivé tette, hogy az eléggé kényes ízlésű közönség elragadtatással tapsolta meg a nagy­sikerű jeleneteket. Pedig zalaapáti közönsége látta már saját szereplőivel a KultűrJ^áz szín­padán a »Földindulás«-t és »István király«-t is, amelyeket volt plébánosa, dr. Kál Adorján rendezett. Az egész előadáson végigvonult a nyugodt, kellemes hangulat, valami meleg ösz- szetartozást sugárzó összhang, mintha a sze­replők a nézőtéren ülő szüleiknek akartak volna örömet szerezni játékukkal. Nehéz volna eldönteni, hogy ki volt a legjobb szereplő. Talán Kiss Edit vidám csc- végésével, vagy Bánhegyi Margit otthonos, nyu­godt mozgásával és kellemes hangjával? Nagy Sipos Jóska és Danes Zoli a nevetést és tap­sot keltő humoros számaikkal? Az álarcos be­törő Zsidlai Dezső, a világjáró »handlé« Csen­des Istv án és »lump« Simon Jenő arattak nagy sikert. Utoljára hagytuk a rendező hűséges segítőjét és az est egyik legjobb szereplőjét, Békefi Zoltánt, aki a KÁLÓT minden mun­kájában odaadó készséggel vesz részt. Alija Isten, hogy a katolikus agráril jóság nemes törekvéseit mindenütt olyan siker ko­ronázza, mint Zalaapátiban. — A prosztatatúltengés kezelésében a régóta bevált, tisztán természetes »Ferenc Jó­zsef« keserűvíz használata sok esetben csak­nem nélkülözhetetlen, mert ez már kis meny- nyiségben hévévé is könnyű, igen lágy szék- ürülést biztosít és az egész anyagcserét ked­vezően befolyásolja. Kérdezze meg orvosát! ,

Next

/
Thumbnails
Contents