Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-22 / 42. szám

s. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1944. február 22. Herczeg Ferenc az egykéről Herczeg Ferencet Zalaegerszeg megvá­lasztotta díszpolgárnak. Majdnem nevetséges­nek tűnik fel, ha ezt így. utólag helyeslem. Farkas Béla dr. főorvos annakidején igazán lelkiismeretes pontossággal megindokolta a cselekedetet. Éreztük, olyan valakit értékelt, aki megmarad az időben. Tudtuk Herczeg Fe­rencről, hogy fiatal korában majdnem egyedül volt az írók között, aki írásainak szellemével egyedül szállott szembe a szabadelvű és sza­badkőműves gondolkodással. Szinte meghök­kentek, amikor I lerezeg írásaiban az Egyház­zal és dolgaival találkoztak: az anyagé Ívű fel­fogás idején mert beszélni a .természetfölöt­tiről. És mindezt olyan erőv el, tehetséggel tette, hogy a gúny az ajkakra fagyott. amikor pe­dig a katolikus vallás kiváló céltábla volt. És Herczeg Ferenc a legutóbbi időkig megmaradt a nemzet nevelőjének. Bizonyítja a kötet, amelyben vezércikkeit gyűjtötték össze, amely­ben az utolsó két évtized nemzetgyötrő prob­lémáit. kérdéseit szinte kivétel nélkül meg­találhatjuk. bennük eligazítást kaphatunk. Ezek. igazság szerint, »a magyar újság­írásnak gyöngyei. Amit mond, az akkor is érdemes v olna a megszív telesre, ha nem Her­czeg Ferenc mondaná«. És jól írták róla: »a vezércikkírás mestere«, léhát teljes tisztelet­iéi vágyok vele szemben. Mégis ki kell emel­nem valamit az írásaiból, amiben — hang­súlyozom. minden tiszteletem a nagy művé­szé — az igazság szerint nem érthetünk vele egyet. Nem is említettem volna, ha nem olyan kérdésről volna szó. amely az egész ország szempontjából lényeges, amely most különö­sen érdekel bennünket, mert szőnyegre került és erős. komoly mozgalom indult meg me­gyénkben a megoldására. Az egykéről volna szó. llerczcg Ferenc ugyanis elfogadta Simontsits Elemérnek a vé­leményét, inkább tévedését, s így ír: ».az egy­kéhez sem fajtának, sem vallásfelekezetnek nincs köze«. Itt jelentjük be különvéleményünket V Nem! Nem különvélemény ez. Inkább a való­ságos helyzet. Mintha Herczeg Ferenc megoldása, amely szerint az egyke ott van. ahol a gyermek nem kenyérkereső, ahol a tclev éjiv löki megkönnyíti a létért való küzdelmet, minden vallásfeleke­zeti különbség nélkül, cl len mond ás lenne. Ez iá megoldás azt jelenti, hogy az embert egé­szen a föld dolgai irányítják. Azt teszi csupán, amit a földi élei szempontjából hasznosnak Fi CT vetem! Cipőtalp jegynélkül prima minőség érkezeti Kiss bőr­—mhwm—h szakfizletbe ZaiaegerszeQ. (Vármegyeházzal szembe n.) Bunda, boa akkor jó, ha 1 Bundák mérték után, mi kádók bélelése és giUémása legolcsóbbAD ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. íj.Laky Sándor zőcsmösternól iészfllnefe ítél. A lelek üdvösségé, a másvilág dolga nem számít. Vagy az egész nem is úgy van, nem olyan mereven, amint a katolikus Egyház ta­nítja, amely szerint felelni kell nemcsak a hitről, de a cselekedetekről, bűnökről. Nem kell sokáig vizsgálni, látható, hogy a népnek anyagias, földi felfogásában, követ­kezésképp az egekében szerepük van a fele- kezeteknek. Janesó Benedeknek a feljegyzése nem az egykére vonatkozott, mégis ideírom. I. Károly román király szavait idézi: »Én és Ferdinand megmaradtunk a római katolikus bitben, de unokám, Károly már görögkeleti or­thodox vallásó. Tel jesen elrománosodott- Adós­ságokat csinál máris, és úgv káromkodik, mint egy igazi oláh«. (Ha zárójelben fölemlítem a hírhedt Lupescuné nevét, világosabbá lesz Ká­roly román király személye). A fényszórókat a színházban forgatják és élesen világítják meg — teszem Hl. Richardot — a Shakespeare - darabban, fessék az idézett mondatot az egyke felé fordítani. Egyfajta világítást kap, majd­nem. mint ahojiyan a hold világítja mee a merényletet, amelv az éj (szakában történt. Mindezeken túl, veszélyes is volna pusz­tán anvagi kérdésnek felfújnii az egyke bűnét. Mert anvagi vonatkozással, segítéssel egyedül sohasem lesz megoldható. Ha magasabb. lelki szempontok nem érvén v esti 111 etnek. csupán tü­neti kezelés lesz. Mint amikor az orv os morfiu­mot ad a gyógyíthatatlan betegnek. Megszün­teti a fájdalmat és így mondja: megtettem, amit tehettem, de tudja azt is. hogy nem gyógyított. »Az egyke pedig az életről le­mondó nép öngyilkos eszköze. A csecsemőha­landóság például nálunk az egykevidéken a legnagyobb« — olvasom az ítéletet. Ha tehát csupán anyagi kérdés az egy ke, csaknem azt jelenti, a magyar nép már odaállott a szem - nyes víz partjára, hogy beleölje. magát és sodra elvigye a Stixen át az alv ilágba. Nem, nem lehet igaz! Megsimítjuk hom­lokunkat, mert nem akarjuk ezt a szörnyű lá­tomást. Mint az angol író mondja a Machhet- hen: »Tigris jöhet, csak látomás ne jöjjön«. Nem is jön. Hiszünk az anyák lelkében, vallásosságában. Hisszük: »Valahogyan, valami értelemben szent valamennyi asszony, akisírva vagy dalolva, tie az anyui szív melegével ápolta, altatta, nevelte fel gyermekét«. Ilyenformán nem is jogos a látomás az édes, az egyetlen Magyarországról, mert: »Az asszony ok, az any ák már az any atejjel viszik bele gyermekük leikébe a közös-anya. a haza szerelését. Hiszen ők is í<>'\ jutottak hozzá szent örökségképpen. Órájuk is így szállott az edes anyatejjel. Szívből szívbe csepegtetve, év­századról-évszázadra átültetve, ezer szállal szőv e, ezer szállal fonva, több. mint ezer éve«. Hisszük, Szent István szelleme, amely megvan, kincse népünknek, a további ezer évet is biztosítja, az egyke vétkét is kiküszöbölni, mint akkor a pogányságot. Mindezt pedig egyedül a haza ügyében ír­tam. —rög. A felettesek megállapítása szerint javul Zalaegerszeg évi költségvetése Zalaegerszeg, február 21. Hétfőn este rendkívüli gyűlését tartotta a város pénzügyi és jogügyi bizottsága. A bi­zottság a belügv'miniszteri szabály rendelet ér­telmében a Mill hirdetési díját 1000 pen­gőről 2000 pengőre emeli fel és szabály rende­letét alkot a közszolgáltatásokról. A népmoz­galmi nyilvántartással kapcsolatosán java-ólja egv szegődménves alkalmazott helyett díjnoki á 11 ás szervezését. Ismertette a következő pontokban a pol­gármester az alispán véghatározatait az 1941. és az 1942. évi zárszámadásokkal kapcsolato­san. Mtalánosságban megállapítja a véghatá­rozat. hogy a zárszámadás az előző évinél ked­vezőbb képet mutat, mivel a költség- vetés reálisabb volt. a bevételi forrá­sokat jobban kihasználta a város ve­zetősége és a jövedelmek behajtása is jobb. Ezzel szemben megállapítja a véghatározat, hogy az együttesen kezelt közadók kezelési költsége tói magas, sok a gyalogjárók karban­tartási költsége, a behajtásokat nem szorgal­mazzák eléggé. Kiemeli a végliatározat, hogy a közvetett városi adók es a hozadéki adok rovatán sok a kiidevőség. Kifogást emel még a véghatározat a város kertészetének gazdálkodása, különösen az el só­éi'dói gyümölcsös miatt. (A gyümölcsös ugyanis nem terem még, a szakértők szerint azonban várni kell még, mert fiatalok a Iák. A szerkő Az 1944. évi költségvetést a vármegye több tételben módosította, végeredményben azonban ugyanannyi hiányt, vagyis 272.250 pengőt állapít meg, aminek fedezésére 115 szá ndékos pótadót és 7 százalékos keresel* adókulcsot jelöl meg. Kakas Ágoston kéri az utóbbinak (> százalékra való leszállítását. A. Baross-szállóval kapcsolatosan a bizott­ság határozat a szerint az építkezési any agok kiutalása érdekében küldöttség összeállítását és a minisztériumban való közbenjárását ja­vasolják a közgyűlésnek. A közellátási felügyelőség, amely a régi városháza hiv íali hely iségeiben foglalt helyet, kéri, hogy újabb helyiséget, bocsássanak ren­delkezésére, mivel a tisztviselők száma erősen megszaporodott és zavartalanul nem oldható meg a hivatalra háruló nehéz feladat. A pénz­ügyi és jogügyi bizottság legjobb akarattal kezeli az ügyet es a lehetőség határain helül mindent megtesz. A volt inségiroda árverésével kapcsola­tosan befolyt 7905 pengőt a törzsvua vonul ap- hoz csatolják. A benzinkutak belv foglalási he­lyét ma nem lehel emelni, állapítja meg a bizottság. Be ke János városi kocsis telek el­adás iránti kérelmét elutasítja azzal, hogy az nem is alkalmas szegény ember építkezésére, tie a telket egyelőre nem is adják eb Táncos Zoltánná ismét egy ólai kislakás eladását kéri a várostól. Ezzel kapcsolatosan a pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy a hasznot nem hajtó ingat Iáito­kat áruba bocsátja, de osar's árveré­sen. hogy az elérhető legmagasabb vételárral a fennálló adósságokat t'ir- lesszc. A tra fi kosok bel v foglalási összegét az eddigi­hez viszonvítvn 50 százalékkal emelik fel. I)r. Samassa János kir. közjegyző kép­viselőtestületi tagságáról lemond es helyette Horváth Gézát hív ják be. V pénzügyi és jog­ügyi bizottság javasolja még a képviselőtestü­letnek. hogv dr. Németh János v árosi orvosnak a gazdasási alkalmazottak orvosi ellátásáért fejenkint (ás évenkint 30 pengőt állapítson mesr. Keszlv Imrének végelbánás címén egv évi fizetését folyósítják. Kecskés Dezső kántort pedig 41 évi szolgálata inán 100 százalékos fizetéssel, április I-ével nyugdíjazzák. Főbb előléptetés és kegvdíj megállapítása után az ülés végétért.

Next

/
Thumbnails
Contents