Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-19 / 40. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG Gondolatok egy népművelési előadásról A magyar nemzeti érzés f'elznk látásának ejf ilv legkiválóbb eszköze a magyar nóta. Magyar betű, magyar ruha. magyar nóta, Magyar tájié: magyar érzés! Az Afrika \ adonjaiból hozzánk lopako­dott szöveg- és dallamgörcsök maradjanak aaokéi, akiknek gyomra fájdalommentesen be­veszi! Sajátos-, és sajnálatos, hogy a magyar nótát kell v issza lopnunk a magyar pép közé. ahonnét pedig útj ára \ a lám i kor e Ündul t. Itt mingy;árt szögezzünk le egy alap­fogalmat : nem minden nóta magyíar nóta, mégha minden második sorában négyszer virít í is az akác. vagy az orgona, avagy a nini- j LátÜ, s minden sorából háromszor csendül is fej a bánat szó és a zsinóros magyar ruha. Hiába rikkantom az »Elmentünk I Íróiba« ! kezdet« zenei remekmű minden sora után a »Huj. haj, barát«-t, vagy: hiába csapom az »Ezüsttükrös kávéházban« című énekszirup minden lélekzetvétali szünetéhez a megrögzött magyar sallangot, hogy: Sej, de!, meg: »Sej. de, node! — ettől még nem lesz magyar nóta! * * * i .... ­Tanulja mag a magyar falu a magyar népi nótákat! Ne az omnibusz tetején lötyögjünk az új magyar boldogságba^ ahol annyit iszik az em­ber. mint a kecsege, s lesül a bőre, mint a pecsenye, s ahol emígyen fenyegetőzik a pi- rOskörmu, divatos Fnityika: Stuksz úr, maga rosBz, mit csinál?... és Stnkez űr szívéből elo- bugyboréköl a gyengéd szerelem: Gyere, te Kimarni! Nem azt a magyar jö\ endőt akarjuk ki- kovácsolni magunknak, ahol a nő ezt énekli, ezt énekelheti: Az uram, meg az a pali, Moziban van a Becsaii Csárdában! ... s ahol a férfi szíve ily r abide jtőn sóvárog: Lennék egy rigóférfi, És kegyed egy rigónő, Akkor majd megérti (hogy) Kegyedért epedek rettentőn! A magyar jövendőnek minden ízében, minden porcikájában magyarnak kell lennie. Ki kell üldöznünk, ki kell Űznünk innét min­den limonádét, minden szirupot, minden ha­mis érzelgőséget és minden magyar szóba bú j­tatott nemzetietlen malacságot! Újuljunk meg a magyar népi nótában, hogy megújulhassunk a magyar érzésben és a magyar lelkületben!... Természeti kincseinket úgy babusgassuk, mint a költő szerint édesanyja babusgatná a fényes napkorongot. Minden rozsdás vas, amely a régmúlt­ból. maradt ránk. drágakő értékű lehet szá­munkra. Mennyit mond az ősmagyar sírokban tu­' Mindenféle vadbőr,: 1 tiarvid, özet, macskái, pézsmát, horzol, nyári rékét, 9iyial*8t a legmagasabb napi áron megveszek. ii RUDII DEZSŐ ti íj* ár 'l'arae^er't&xef?, Berzsenyi Dániel-ntca 55—57. sz. 1944. február 19. tőségük alkalmazása a magyar nemzeti élet elmélyülésében és elmélyítésében. A múzeum a mozdulatlan magyar múlt megmutatásával olyan tanító- és nevelőerő, amelyet nem nélkülözhetünk! Zalai népnevelő és népművelő, nem azt kérdem tőled, elvezetted-e iskolásaidat vagy. felnőtteket a sümegi Darnay, a keszthelyi Ba­latoni Múzeumba, vagy a zalaegerszegi. Göcseji Gyűjteménybe, hanem csak ezt: megnézted-e ezeket — óh, nem többször, csak — legalább egyszer sajátmagad? íla nem: hogyan akarod a múltat vezetteid elé állítani példának, s hogyan akarsz lángot gyújtani azokba a szí­vekbe, amelyeket nem melegít a hősi múlt meleg szépsége? * 'k i: A múltból meríts erőt a jövendőre: Hontváry (Huhn). Gyula. Zalaegerszeg, február hű. A Nemzeti Hitelintézet Rt- igazgatósága február 11-én tartotta Gévay-Wolft Nándor dr. ny. államtitkár elnöki csévél mérlegnieg- állapító ülését. Az intézet mérlegét az intézet vezérigazgatója. Molnár \ mir ás kormányfőta- nácsos terjesztette elő.'­Értesülésünk szerint az igazgatóság állal kibocsátott üzleti jelentés a múlt évről is nagyarányú üzleti tevékenységről, lendületes fejlődésről és ehhez mérten az előző évinél is jelentékenyen nagyobb eredményről számol be. A mérleg adatai közül méltán kiemelkedik az a 19,262.000 pengő betétemelkedés, amely az előző évi betétállománnyal szemben mutatko­zik és amely' ugyancsak a múlt évi állománnyal szemben 31.1 százalékos emelkedési arány­számmal országos viszonylatban is figyelmet érdemel. Rámutat,» jelentés arra is, hogy a betétemelkedés túlnyomó- része most is a fiók­hálózatra esik. Mint a 'i;etéte: ek< változatlan bizalmának jelét emeli ki a jelentés, hogy a múlt év folyamán 4903 tételben összesen 26,161.000 pengő teljesen ój betétet helyez­tek el az ügyfelek az intézetnél. A kölcsön á 1 lom árnnyá I kapcsolatos jelen­tés kétféle szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt érdekes az a tény, hogy a kölcsön- állomány az egyébként nemzetgazdasági cé­lokat szolgáló hitelkorlátozó intézkedések fi­gyelembevételével is 18 millió pengős emel­kedést mutat, tehát az intézet a mai háborús viszonyok között rcíitfkívül élénk hiteléleti te­vékenységet fejt ki. A másik figyelmet ér­demlő tény pedig a páratlan inagy mobilitás, mert, mint a jelentés is kiemeli, a múlt év folyamán a köiesönanyaguak 97.58 százaléka folyt vissza, tehát csaknem az egész kölcsön- állomány megmozdult. Egyébként az intézet összkölcsönáUomány^a a múlt évben 18,073.000 I pengőv el 92,102.001) pengőre'emelkedett. Az igazgatóság jelentésének a hiteléletről szóló része külön kiemeli, hogy az intézet a legteljesebb mértékben alkalmazkodott a há­borús viszonyokhoz és a rendelkezésre ,á)ló tőkéket elsősorban a háborús többtermelés cél­jaira, ezen túl menő leg pedig a kisemberek szo­ciális hiteligényeinek kielégítésére fordította. Nagy elismeréssel emlékezik meg a je­lentés az intézet 22 fiókjának múlt évi műkö­déséről, hangsúlyozva azt, hogy a felszabadult területeken nyitott új fiókok is megerősödtek és immár saját piacaiknak fontos tényezőivé váltak. A jelentésnek a fiókhálózatról szóló része számol be az intézet 3 zálogházának, 8 méné tj egy'írod á jának cs 1.6 vidéki tűzifa tele­pének eredményes működéséről is, hangsú- lyozva azt, hogy valamennyi rnellcküz'ctággal ■ igen jó szolgálatot tettek a helyi társadalom- j nak. Számot ad még az igazgatóság az intézet j tisztikarának megélhetése érdekében hozott kü- > lön féle áldozatokról és a tisztvi.se ői kar után- í pótlásának biztosi ásóról is. Az igazgatóság a tiszta nyereséget — az intézet további belső megerősödését szem élőit Bunda, boa akkor jó, ha Bundák mérték után, mikádók bélelése és allere« legolcsóbbas Lakj «öcstől faló ZAL AEQ ERSZEO Bethlen Gábor-u. 5. sz. ifj.lafcy Sándor szficsmesternil kosidinei Érdekes adatok a Nemzeti Hitelintézet múlt esztendei munkásságából Iák rozsdás kengyel! A magyar ismertette meg a világgal, igen a világgal, a műveit vi­lággal a kengyel használatát. A (művelt, a világbirodalom Róma katonafiának lába fá­radt póznaként lötyögött, lógott alá, amikor a barbárnak kikiáltott ungur lába kengyelben nyugodott. Hogyne volna iiát drága kincsünk a föld­ből előkerült rozsdaette kengyel. ír * * Természeti kincseink megbecsüléséhez tar­tozik' a múzeumok értékelése és értékük, jelen­tartva — az előző évinél nagyobb összegben 661.332.98 pengőben állapította meg. Az intézet közgyűlését február 25-én tartja, amikor is az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy változatlanul 4 százalék osztalék íoly ósíttassék és ugyanezen a köz­gyűlésen fog javaslatot tenni a nyereség fel­osztására vonatkozólag is. Az intézet nagyarányú fejlődéséhez a ta­valyinál is lényegesen jobb eredménnyel já­rult hozzá a városunkban is előnyösen ismert fíókintézet. A fiókintézetnél szintén nagy­arányú volt az emelkedés minden téren. Nagy közérdekű munkát végzett a fiók­intézet a megye területén és városunkban a tüzelőanyagellátás terén is. Különösen figye­lemreméltó az a tevékenység, amit a fiókinté- fcet a kisemberek tűzifáéi látásával kapcsolatban fejtett ki. Fatelepén körfűrészt állított fel,. 1 többszáz v agon tűzifát aprított fel. hogy' a sze­gényebb népréteg kilós tüzifaigényJéseit ki­elégíthesse. A fiókintézet közérdekű munkás­ságának eredménye v olt az, hogy a kisebb, el­kerülhetetlen zökkenőktől eltekintve, városunk tűzifaellátása zavartalan volt. SAKK A zalaegerszegi Baross Sakk-Kör titkár­sága felkéri az !. osztályú sakkjátékosokat, hogy az 1944. évi tavaszi bajnoksághoz min­denki 2—2 darab, 9x6 cm. méretű, puha pa­píron készült arcképet csináltasson és azt 1 pengő igazolási díjjal együtt Székely .Janó* sakk-kerületi titkárhoz, Zalaegerszeg. Petőfi- ! utca 28. szám alá juttassa el. j A Zalaapáti 1 Kiszár csel Sakk-Kör folyó ! év március hó 5-én visszavágó mérkőzésre ; Zalaegerszegre jön. A fogadásukra már meg­történtek az előkészületek. Készülődik egy hatos sakk-csapat 27-ér« Csáktornyára is. Ezzel a mérkőzéssel tartoz­nak a zalaegerszegi sakkozók és nagy érdek­lődéssel várják az eredményt, mert Csák tor - I nyán van a délnyugat-dunántúli sakk-kerület legerősebb sakkcsapa t a.

Next

/
Thumbnails
Contents