Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-16 / 37. szám

m 4tm ZAtAWmYM ÚJSÁG HMM Mán 1944. február lk. Fülöp István: Kétnapos faluvezető tanfolyamból kiragadott gondolatok Sertés érkezik Székely­udvarhelyre Mi közünk nekünk Székelyeid varhelyhez? Igen, nem nagyon jégen került vissza a város. Örültünk hazatérésének. Mégis, miért érdekei közelebbről berniünket, hogy »sertés érkezik •zékelyudvarhelyre?« Micsoda torz öllet ér­iéi írni? Egyáltalán téma lehet ,a jelentés, amely az örvendetes eseményt közliV Egy hír­nek, mondjuk gazdasági hírnek jó. Érdekli ma az embereket a sertés. De külön cikket írni róla ? Milyen lehetetlen elgondolás? Itt a magyarázat. Az egyik erdélyi újság büszkén, nagy betűkkel jelentette. Majdnem mint máskor a miniszter érkezését. Elhiszem, Ürültek is az olvasók a hírnek. Kissé mégis feleste lennek tartom, hogy a helyen, -a rovat­ban, ahol máskor a jelentős, fontos személyi kíreket közölték, most a disznók, igaz, fino­mabb fogalmazással a sertés szót használták, szerepeljenek. Ha így haladunk, nemsokára a gyerek neve is belekerül az újságba, aki a pusztán karikásostorral, meg tülökkel terel­gette a kondit. Nem túlzás részemről ez. Hiszen a íon- $08 közlésben a mondat is szerepel: »A. ser­tések kimérésére az előkészületeket megtet­ték.« Nem tudom, milyen előkészületek ezek? Kivonulnak-e az előkelőségek, a tűzoltók, * aenckar. meg jó idő esetén a fehérruhás kis­lányok? Diadalkaput építenek-e a szállítmány tiszteletére? Talán még szónoklat is lesz üd­vözlésül? Tudom, fontos u hús, még lényegesebb a aslrkérdés. Szükségesek a rendes élethez. Kü­lönösen az érzi, akinek nincs. Mégis, mintha az újságírás hivatásával ellenkezne a mód, amint tették. Csaknem, mintha Michelangelo hentes-üzletbe készített volna, maradjunk meg a finomabb szónál, sertést ábrázoló reklámot ti Sixtus-kapó Ina festményei helyett. Ezért, amikor örülünk a tiniben megjelölt hírnek, egyúttal szomorkodunk is, mert úgy véljük, a szellem csökkentését segíti elő. Pedig akármilyen jól táplált a test, ha hiányzik a azellem szilárdsága, ereje, nem lehet meg­maradni az időben. Vagy, ha lehet, nem tu­dom. kinek van kedve, mikor csaknem ;n szent pali meghatározás teljesül: »akiknek ha­suk az istenük«, mikor, mondjuk Mécs versé­nek a helyén ez a cím szerepel nagy betűk­kel: »Sertés érkezik Székelyudvarhelyre«. j l Zalaegerszeg, .február 14. A katolikusház ablakára kemény téli szél ) vágja a havat. Hidegen, kegyetlenül süvít a } vihar. ítéletidő. Fehéren futó fátyolával nyal- 1 dóssá dühösen a nagy-palota falát. De hiába j tépi vadul, iiiába cihái ja keményen, áll to- ; vább és néz szembe száz szemével a goromba | idővei. A SZIVEK MELEGEDNEK. ! bent száz zalai magyar szem a lélek, a - szellem viharával néz szembe. Figyelemmel I hallgat. Csendben érnek a szellem simogató j és érlelő melegében, szívükben a fajtájuk jö- } jvője, a parasztság sorsa tombol izzó ieikosedec- | seb amíg Hajdu-Németh Lajos aranykalászos j kisgazda beszél nyílt, tiszta magyar becsüíet- j tel a krisztusibb emberről, a műveltebb falu­ról, életerős népről és önérzetes magyarról. sunk megtanított bennünket a nagy igazságra: Krisztust nem lehet kizárni az életből! Egy­szer már kaptunk belőle kóstoló’, többéi ivem kérünk belőle. Krisztus nélkül nincs magyar étet. Nélküle szélhámossá válik a világ. Csődbe | jut legszebb emberi törekvésünk. Nyomorúság | lesz verejtéke» küzdelmünk eredménye! 8a­• ját bőrünkön sokat tanultunk már. Alig néhány ; évszázad előtt látott napvilágot az »új evangé- ; Hum«, amely Krisztus nélkül akarta megvél- I tani az emberiséget. Szabadság, egyenlőség, I testvériség! Minden megvolt benne, csak egy | hiányzott. A legfontosabb. Az alap. Krisztáid í őrülten futott az emberiség az új eszmék után. ; Mill iónyi ember vérzett el a harcmezőn csak I azért, hogy vérük hullásával diadalra jusson. * az »új elv« és szebb legyen a föld. Krisztust i kihagyták! Mi lett a vége? Szömvű kiábrán- I chilás.-ró*. i HAJDU-NÉMETH JÁNOS LEL­KÉT ADJA A MOZGALOMNAK 1 Szép magyar fejjel áll előttünk. Csillogó, 1 értelmes szeméből a magyar faj eszményi gon- ! dolata árad felénk. Egész megjelenéséből íaj­* tank melegsége és ősi paraszti nyugalma su- \ gárzik. Erős, tagbaszakadt paraszt. Úgy áll j keményen, ökölbe szorított kézzel, mintha a | minden idők legnagyobb magyar viharával ál- j lana szembe. Szava súlyos és igaz. Beszédében l a kemény igazság kíméletlen hangja hulláni- | zik végig, amikor a fajtájának ezeréves törlé- 1 Hetéről beszél. Éles, metsző, mint a téli szél. [ Vág. De melegít is a maga mélységes szerete- | tével. amellyel kinőtt magasan a fajtája fölé. | Igazi magyar. A szenvedő, pusztulásnak indult, j legszebb magyar fajta ki virágzása., annak ezer- I éves hibái és tévedései nélkül. Erős és üntu- í datos férfi. Olyan ember, akinek már nem l lehet elcsavarni a fejét. Sopron megye ma- | gas műveltsége, tudásvágya és tanító ereje él ! benne. Küldetése van. V lélek cs a szív' apös- | tola. Elszánt erő cs a hatalmas nemzeti goji­• dólat' paraszti életformájának megtestesítője. Kiszolgálóleányt felvesz az EXPRESSO-cukrászda PARASZTI ÉLETÜNK, MAGYARFA SORSA. 1944/8 vght. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Heigl Dezső ügyvéd által képviselt Szendrey József lakos javára 830 P 16 f tőke és több követelés és járulékai erejéig, a zala­egerszegi kir. járásbíróság 1944. évi P. K, 10049 sz. végzésével elrendelt kielégítési vég­rehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1944 évi január hó 8-án lefoglalt 4620 pengőre be­csült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, az árverés megtartását elrendelem végrehajtást »zenvédő üzletében .és műhelyében, Zalaeger­szegen, Madách-u. I sz. és Kossuth L.-u. 42 »Z. leendő megtartására határidőül 1944. évi február hó 23. napjának dél­előtt? 10—11 órája: Madách-u. / sz. d. i*. Hl érakor, Kossuth L.-u. 42 hz. d. e. ! I órakor tűzetik ki, ami. km* n bírói lag lefoglalt gyahi- padok, bútorok egyéb ingóságokat a legtöb­bet ígérőnél: készpénzfizetés mellett, szükség eseten becsáron alul is — de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el fo­gom adni. Zalaegerszeg, 1944. február 4. Dénesi István kir. jbjrósági végrehajtó. — Isten rendelése szerint magyarnak szü- j ; lettünk. Sok szenvedés, könny és véráldozat j I és még több csalódás tulajdonosainak. A ma- l gyár - történelem ormairól tekintünk vissza a j múltba és látjuk, mik voltak áldozataink elő- j | idézői és boldogulásunk akadályai. A magyar I | életerő sok szép tulajdonsága, alkotni tudó ] j készsége miért nem bontakozhatott ki a maga j ■ teljes erejében és szépségében. Mint magyar paraszt, én a fajtám j f szemszögéből kívánom a magyarság és benne » | a parasztság életét tárgyilagosan mérlegelni, j l Múltúnk szenvedései sokszor a magunk hibái- i j hói eredő, de sokszor mások által tudatosan j ; szított széthúzás. A szabadelvű világ által életre j ! hívott osztály-társadalom, amelynek termesze- I j les következménye az osztályharc. Továbbá a j i politikai pártoskodás, amely sokszor szembe \ | állította testvért a testvérrel, apát a fiúval, j j így az egy közösségbe tartozó fajtákat is egy- | ; mással. Paraszti életünk a magyar fa sorsa. Ami- j kór a végtelennek tűnő, hosszú időkön át tépte j a határainktól távolról jött vihar, mi, paraszt- * í ság voltunk a gyökér. Mi voltunk azok. akik | keményen, makacsul belekapaszkodtunk a mi j édesanyánkba, a földbe. Nekünk nem volt sza- j bad kimozdulni a helyünkből, mert. ha így J. lett volna, már nem lennénk. Erős. földhöz kötött gyökér vagyunk’ mi, parasztság. Ennek a helyhezkötöttségnck, köszönhetjük, hogy fennáll még erősen és szilárdan magyarságunk ezer év után is. KRISZTUSIBB EMBERT. Parasztegységet kell teremtenünk szel­lemi és világnézeti téren. Nyomorúságos gor­AZ EKESZARV MELLETT A HELYÜNK. A parasztság élete nem lehet a politika. Nekünk dolgoznunk kell, hogy szebb legyen a föld. Minket az Úristen az ekeszarva melléi állított. Együtt hull verejtékünk a drága ma- gyar rögre. Tehát egy sorsközösségbe tarto­zunk. Ha ez így van, márpedig így van. akkor csak egy lehet számunkra: egy, a foglalkozás­nak megfelelő hivatásrend kiépítése. Parasztegységet kell teremtenünk szel­lemi és világnézeti, téren. Népi kultúránk, amelyből az igazi őserőből, a föld szerelmé­ből fakad. Nem mesterkélt, hanem igazi énün­ket tükrözi vissza. Ezzel a természetes kultú­rával kell átitatnunk szebbik életünket. Ke­resztény erkölcsre van itt szükség, amely ala­pot ad ahhoz az új paraszti életformához, ah#f a parasztság végre kezébe veheti sorsának tár­sadalmi és gazdasági irányítását. MŰVELTEBB FALUT. — Műveltebb' embereket, műveltebb népit akar mozgalmunk. Az Agrárifjúsági Mozgalom hadat üzen a falusi lustaság, a falusi nemtö­rődömség és maradiság ellen. Tanulnunk ás dolgoznunk kell, hogy megmaradhassunk. Szel­lemi fegyverek ellen csak szellemmel lehet harcolni. A továbbiakban az életerős népről és az : önérzetes magyarról szólt. Hajdu-Németh Já- l nos a Kalot-Mozgalorn apostola. Hirdessen a ZALAMEGYEl UJSÁG-Mn Eredményes — gyors és biztosi ingáz Csütörtökön háromnegyed 4. fél 6 ée fát 8 órakor: l SZÓ VÁROS. Francia film. Michele Simon. Gaby M«r- **y, Jules Berry. Pénteken premier! HETEN. MINT A GONOSZOK.) Ági. Biücsi, Sárdy János, Mednyánszky Kiss Mcjiyi, Makláry, Vaszarv Piri.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents