Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-14 / 35. szám

zalamegyei újság B. Pesti élet IIL. Joggal vádolhat valaki, nem adtam köz­lést az emberi élet anyagi lelt été leiről eddig, amikor a pesti életről írtam, .önigazolásai említhetem, megnézegettem az árakat, meg az árukat, őszintén .vallók': nem értek hoz­zájuk. Láttam kötött kabátkát. A piros színéről gondolom, női holmi lehetett. Ara: 377 P. Láttam l’éríikabátot nadrág nélkül. 470-es szám állott rajta. A nadrágtartót pz eéviik helyien II, a másik helyen lő P-ért hirdették. \ alamikor kiabáló hirdetésekben, hő: éaes árjegyzékekben nyomatták ki a kínált árú minden kiválóságát és adták mindenkinek él ­tesére. mintha fontos történelmi adatot kö­zöltek volna, vagy megjegyzésre méltó, iro­dalmi értékű írást. Ma megváltozott a helvzet. Mégis az író helyzete nem változhatik meg. Nem veheti át a kereskedők feladatát. \em szerkeszthet árjegyzéket. Egyszerűen, mert nem 'ért hozzá, főiem akár össze is kev er­hetik az árat jelző papirosokat. Vannak dolgok, amelyeken nem v enném észre, ha az öt és öt ven pengős táblácskákat fölcserélték volna. Nem véletlenül jöttem erre a gondolatra. Sze­repeltek árak, amelyek kissé hihetetleneknek tűntek fel. amikor anyagi körülményeimhez mértem azokat. Mintha összekeverték volna a lapocskákat, annyira érthetetlenek voltak nekem. Ugye, nyugodt lelkiismercttel nem ír­hatnék ezekről a dolgokról? Ezért folytatom inkább az emberek lelkében kezdett kutatást. Örömömre szolgálhatna, amikor mégis, egészen a mai élettel van kapcsolatban az eset, amelyet az egyetlen szóval rögzítettem: trafik. Mégsem örülök. Szomorú dologról van szó. Nem az a szomorú, hogy hiába megyek cigarettáért, nem kapok. Nem az érint, hogy ebéd után nem szívhatok azzal a nyugodt ér­zéssel. amit nein dohányosnak úgyis hiába ma­gyaráznék. Mondóm, nem az a kellemetlen. Azért megélünk mindketten, a trafikos is, én is. Az a szomorú, amikor odamegyek, leg­kedvesebb képemmel igyekszem mivoltomat kellemessé tenni, majdnem megejtő hangon kérek Darlingot, a trafikos odaugrik az egyik sarokhoz és sajnálkozva jelenti ki: Darling? ... ? az nincs. Kár — gondolom —, de ugyan­olyan kedvesen, csaknem részvéttel és vigasz­talással kérdem az elárusítót, mert érzésem szerbit mindkettőnket károsodás ért: mikor lesz? Azt nem tudom megmondani..., de eset­leg pirossal szolgálhatok. Egyfajta bogaram miatt lemondok, ilyenformán: inkább majd holnap idenézek. Ugylátszik, nem szereti, ha zaklatják. Szemrebbenés nélkül éppen, a má-ik sarokból elővesz 10 darab kéket, jödíaadja, mint aki a leghelyesebben cselekedett. A meglepetéstől csak akkor térek magam­hoz. amikor már eljöttem a trafiktól, llát le­het így, ilyen nyugodtan, ilyen természetesen és színleléssel, szóv al és cselekedettel hazudni? Mintha, kezdve az eredeti bűntől a mai napig, nem minden haj okozója a hazugság volna a .földön? Csak ezt természetesen nem tudják. Hiába is bizonyítanám a korban, janiikor'»mu­száj hazudni«, csak az igazság igegít. Pedig benne volna ez a pogány bölcsek következte­téseiben. Benue v an a tízparancsolatban. Benne az Ur Jézus szavaiban. Ezért nem írok róla, csak lejegyzőm a hosszúmat: szívesen oszto­gattam szét a hazugságon adott, a mai világ­ban kincsnek tartott cigarettát. Mégis, miért írtam le az esetet? Segít? Megszűnik erre, a hazugság a világban, amely a szörnyű háborút is kirobbantóim az embe­rek között? Nem. Csak Tompának a sora jár eszemben. Azt tanár o!ta egész leikével: »f i­aim. csak énekeljetek«, llát én js a magam gyenge hangján, nem is egészen csiszolt hang­ján elcsipogom: no hazudjatok. Nem haj. az emberek, ha hallják mellékesen, csaknem bosz- szusan leg) intenek, mint amikor érdekes, is­mereti ai madarat szeretlek volna látni, inte­nek : eh, hiszen csak egy szürke veréb. Mintha a boldogság kék madaráról is megállapítottuk volna, a filmben láttuk, amint tovább repült: szürke volt, igénytelen. Igen, szürke és igény­í%ü 1944. ídu-ár 14. télén, mint a verebek, amelyek ott csivogtak a forgalmas pesti utca tar fáin. Sokan voltak, falán annyian, hogy kis tüdejükből tíz em­bere is kitelt volna. I Lát egész tüdőv el csiri­peltek. Majdnem harciasán, meg hősiesen, mert olyan világot élünk, amikor az igazság veresé­get szenvedett és akkora menedékhely sincs, mint egy, az út közepére 'épített kis trafik. —rög. —o— Ifjú szivekben élek »Igen., én é'tni s hódítani fogok Egy fájdalma-, nagy élet jussán.« költő próféciája önmagát illetően ritkán igazolódott be oly teljességgel, mint az Advé. Az »Uj versek« idején, amikor Dévénynél Pa­ris köveiről bediibörgött érthetetlen, nagv és vihart kavaró verseivel, csak kevesen hitték, hogy ez a furcsa, halottszagó poéta negyed­század múltán is lehet valakije a magyarság­nak. Első kötetének versei robbantották ki azt. a vihart, amely aztán egész (életén, sőt ha­lála után még napjainkig is elkísérik. Szerelmi versein entellektúel-IHiskák bizseregtek föl. míg magyarság-látása és magyarság-vallomása a hivatalos körök döbbenetét és fia rágj át, ta­gadását váltotta ki a küllő ellen. Egy boldog, önfeledt, de alapjaiban már megrendült társadalmat találtak e versek, egv olyan társadalmat, amely félt a szem felnyi­tásától is. egv boldog, csupa illúziókban élő Nem volt kívüle e kornak írója, aki fel tudta, vagy fel merte volna tárni a sír szélén tán­torgó faj közelgő tragédiáját, nem volt író. (aki a maga vérének sötét hullámzásán át érezte volna a magyarság vesztét. Dekadens volt a szó olyan értelmében, mint ahogy a kor is annak mondható, amely- amelyben élt. Az akkori »Má«-nak volt az embere, vállalta életével és költészetével is korát, de mégis kiemelkedett belőle. El in ára­dott szociális viszonyaink', nemzetközi és tör­ténelmi helyzetünk, a körülöttünk élő kis- népek túlfűtött nacionalizmusa ,a fajtáját oly szenvedélyesen szerető lelket, mint az Advé. a végsőkig felkorbácsolták. Ezekből a szomorú meglátásokból fakadtak fajtáját ostorozó ver­sei, amelyek miatt a legtöbb vádat zúdították! feléje. Míg élt, s még halála után is nagyon soká ellene szegült a hivatalos Magyarország, életét és költészetét a napilapoktól kocsmai és kávéházi asztalokig mindenütt hurcolták, vitatták, tagadták, vagy melléjeszegődtek, az szerint, ki milyen politikai és ízlés-irányhoz tartozott. Ma már, fellépésének harmadszázados táv­latából, amikor a (történelem az ő akkori pró­féciáit igazolta, nagyságának elismerése kö­rül elült a zaj, de most, halálának negyed­százados év fordulóján bov atartozandóságáról még mindig élénk viták folynak. Az a világ­nézeti oldal, amelynek szellemi gyökerei a ma­gyarságtól idegen talajból nőttek ki. Aa ma­gáénak követeli, jóllehet, ha életében közöt­tünk is élt, épp oly idegen volt tőle, minti minden más, .»fajtából kinőtt magyarnak«. összes verseinek kiadása hosszú időn át alig v olt hozzáférhető kisebb pénzű i (ember számára s ez volt egyik oka, hogy mindmáig nem juthatott el a legkisebb magyar faluig is. Most a Nemzeti Könyvtár öl ven filléres ki­adása, amelvben legjellemzőbb verseit adták ki, eljuthat mindenhová, az egyszerű falusi leánv és fiú is olvashatja, s ez egyben válasz is arra a politikai és egviéb érdekekért kisajá­títani ak író sajlóhangokra. amelyek már sok­szor majdnem ha!ott-gyalázás számba mentek. Ady Endre ma már semmilyen politikai párthoz sem tartozik, Adv Endre clrabolha- tatlanul a magyarságé. Csordás János. A művelt magyar ember nélkülözhetetlen kézikönyve amely 1200 oldalon hozza mindazt, amit minden magyarnak tudnia kel a magyarság történelméről, múltjáról, jelenéről és helyzetéről. A könyv mindössze 6 pengő. Kapható a ZRÍNYI könyvkereskedésben Befútta az utat a hő Tűrje, február 13. A népies megállapítások szerint Gyertya­szentelő Boldogasszony napján amennyire be­süt a nap, a lakásba, annyira befújja a szel a • havat február hónapban. A magyar paraszt azt szokta mondani: a kutya nem ette meg a havat. Ez az igazság most is bevált. Szomba­ton enyhe, lassú szél, majd vasárnap reggel borzalmas szél keletkezeit Zala vármegyében. Kora hajnalban már lehetett arra következ­tetni, hogy valami készülőben van. Körülbelül 4—r> óra tájban, amikor reggel 4.3o-kor Za­laegerszegről induló vonat l kkr t érkézéit, már a szél olylan erővel lomholt, hogy a szembe jöv ő v onat elakadt a hóban < s csak mái la lovai késéssel sikerüli a személyvonatot elindítani Buba, illetve Celldömölk leír. \z illa ok egy- része természetesen v isszalurduit, hoetv v i: z- sza jusson a kiindulási állomásra, \zonban sem­mivel seni jártak jobban azoknál, akik Buda­pest felé igyekeztek, mert Tűr jón a vonat: el­akadt és a rendkívül erős hófúvásban nem tudta útját folytatni. A vonatnak körülbelül 90 utasa Tőrjén az állomásfőnök jóindulata ős gondoskodása mellett kedvező és nagyon ba­rátságos váróteremben töltötte az éjtszakáíj. Az .utazóközönség a legnagyobb inegnv ugv ássál veszi a vonalfőnökségnek az intézkedését. A tegnapi nap folyamán hókotró mozdo­nyok érkeztek Zalaegerszegről, azonban a rendkívül nagy hólúvásbau I űrjéről a szeniélv- vonat, annak ellenére, hogy a mozdonyok meg­érkeztek, nem tudott kiindulni. A tolatásnál az egyik hókotró mozdonv egyik szerkocsija is ki siklott. Ma délelőtt van Iblvnmatbun a hó eltakarítása. Zalaegerszegről vett értesülés sze­rint az alsőlcndvai vonal zakaszon is elakadt a forgalom. A zalaszentiváit- halalonszeut- gvörgv nagv kanizsai vonalon a közlekedés nem szünetel. A celldömölk szonihatbclyi vo­nalon szintén köz'ekeJnek. \ fő oaalakon nin­csen különösef)l) haj, Csupán a vicinális vá­gányokat fújta he a szél. 7 ZAV , VJ' AGB* ' . ■ura

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents