Zalamegyei Ujság, 1944. január-március (27. évfolyam, 1-73. szám)
1944-02-11 / 33. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG vagy megegyezés alá. mint például a lengyel határkérdés és a balkáni politikai kérdés. Megállapíthatóan megingott a bizalom a szövetségesek között. Zágráb. I lorvál uszlasa rohamosztagok szervezését kezdték meg. amelynek az a célja, hogy az ország területén fellépő bandák ellen harcoljanak. — o — ' Róma. \z angolszász vezetőség bizonyos területeken ismé t átad La a közigazgatás vezetését az olasz kormány hatóságoknak: természetesen a Radoglio-pártiaknak. Pesti élet i. Körülbelül négyszáz méter magasból, a Svábhegy oldaláról nézem a fővárost nap-nap után. Fejemet fürkészőn kissé előrehujtom. mintha a jelentéktelen táv olságesökkentés segítene. A tenyeremet is merőlegesen a homlokomra igazítom, mint aki jobban, pontosabban szeretne látni. Kiesebben, mint ahogyan a bár kevés párával, mégis fátyolba burkolt kép látszik. A Duna olylan szennyes színű, majdnem megviselt, mintha tivornyáról érkezne. A hidak is gubbasztanak, mintha elfáradtak volna a szüntelen erőfeszítésben, amely- lyel a kőt partot összekapcsolják. A bazilika komolyan, yggódón figyel a házak fölött, mert valami veszélytől kell tartani. A kotlós jut eszembe, mint valamikor az l r Jézusnak Jeruzsálemnél. Kutatom a magasban a ragadozót, de nem találom. (Azóta értesültem. Zalaegerszeg fölött kóv ályogtak). Az Országiul/ bizonytalan ködbe vész. mintha tanúsítaná, nem lehet a jövőt illetőleg semmi bizonyosat tudni. Legjobb lesz várni, meg dolgozni ebben a ködben, amint a lelkiismeret, meg a kötelesség előírja. Mondom, nem lehet jól látni. Ezt a határozatlan képet nem helyezhetem el az újságban, ahonnan pontos értesüléseket akarunk./ Pedig, ha már eljöttem, írni kell olvasóinknak ä főv árosról, amely mégis csak a mienk, amely- ről talán nem is nagyon túlzó hlasonlatjtaí, mondják: az ország szíve. Mit tehetnék mást, le kell száUnom a magasról. J la kissé v eszélyesnek tűnik is fel a feladat, amikor a háború jelentkezik a lelkekben. Mégis közelebbről kell megvizsgálnom a helyzetet. Már a kezdésnél tapasztalom a változást. A villamos zsúfolt. A kalauz csak valahonnan a sarokból kiabál: »Szabad a jegyeket, ahol még nem kezeltem.« Egészen egymás mellé préselődünk. Hang mégis nehezen szorul ki az emberekből. Az sem a háborúról szól, a frontokról, a lelőtt repülőgépek számáról. Arról, bogy a R jegyre mit lehet kapni. Igen, az emberek megunták, hogy Maginot-v onah ban, tonnákban gondolkodjanak. Inkább tojásban gondolkodnak, amely olcsóbb lett az enyhe tél miatt. Most már nem érdekesek a híradások. Mégcsak az sem izgatja az indulatokat, hogy Netlunonál partraszállás történt. Az egyéni élet. amelynek kedvező, vagy kedv ezőtlen feltételei Magyarország sorsától függenek, a fellengzős v ihígkahb,kodásból visszatérítik a magyiart az érdeklődés fele, amely a vallomásban nyilvánul: idehaza még jó. Sem a I égném csehi» indulat teremti, az aggódást a hazáért, amint a tömeg hangulat át ritkán, arra talán mégis jó lesz. hogy akik idegen eszmékben keresik az ország jövőjét, meglássák. jobb alkotmányt nem találnak, mint szakszerűen végez Kossulh Lajos-utca 15. és Iskolaköz 6 amelyikbe Szent István rögzítette a nemzet életét. Nem érek rá azonban sokáig cszmélődni. Egy kislány sírása hangzik: ».anyu. menjünk haza«. Hiszen hazafele megyünk, gondolnám, de az édesanya megcáfol. Kissé különös a j felelete: »neked ott vau otthon, ahol az édesanyád van«. Csaknem igaz a mondat. Mégsem igaz, inert a perzsa láb bundába öltözött hölgy' nyugodtan tárgyalja barátnőjével a válást, amely »kedvező stádiumban vau«. Ilyenformán hiába sír a kislány: »amu. menjünk haza«. Nincs haza. Nem, mert a lakbér nemfizetés miatt kilakoltatták őket, mégcsak bomba sem hullott a házra, csupán a válás rombolta széjjel. Még az is eszembe jut, a másik fájdalmasabb, érzékelhetőbb pusztulás, amelytől egyelőre megóvott az ég bennünket. Ez alattomosabb. mintha magunk alatt v ágnék a fát, és nem lehet segíteni többé, visszaállítani. Elég sokan leszálbiak a megállónál. Az anyja, a kislány és a barátnő is, akikről megtudtuk a takargatniv aló titkot. Úgy vélték, titok marad így is. Elveszik a sok ismeretlen között. Csak azt nem tudták, veszedelmes titkot mutogatnak, amely nem ártalmatlan; pusztít, mint a talált gránát, amely a kíváncsiskodók kezében robban. Az üres helyekre újak tódulnak. A töl»- biek között .egy zsidó család is. Apa, anya és a liiígyierek. Megtudom azt is, hogv az apa főmérnök, mert az egvik fajtabéli fitogtatni akarja az ismeretséget, meg mindenkit értesít a szellemi fölényéről, amint a hanglejtés v ilágosan bizonyítja a szándékot, ígv köszönti: szervusz‘főmérnök úr. Kiabáló hírverés, rikító reklám, gondolom, de mindig ígv szokták tenni. A tömegre meg általában hat az ilyesmi, ha ízléstelen is. Szívesen figyelnék másfelé. Nem lehet. Szerénytelenül hangoskodnak a szülők, hogyan is nevelik egyetlen csemetéjüket, aki egészen természetes, beleszól á beszélgetésbe, amely róla szól. Csak klasszikus értékű könyveket olvashat. Most Andersennek a meséi vannak soron, lamelyből hol az apa,' hol az anya olvas föl majd a kicsinek, aki villogó szemmel élvezi. amint személyié körül — akiből lesz valaki. majdnem mint Mózesből — történik a zajos társalgás. Mégis hiába mindez. A klasszikusokon való Röv iden megírtuk, hogy az elmúlt vasárnap éjjel a vasúti töltés mellett eszméletlen állapotban találták Reményi Mátyás kir. adóhina ali tisztviselőt. Reszá!'flották a zalaegerszegi kórházba, ahol megállapították, hogy súlyos külső- és belső sérülései vannak. A rendőrség megindította a nyomozást, de csak annyit sikerült megállapítani, hogy Reményit a vonal ütötte el és ennek következtében szenvedeti súlyos sérülésekét. Hogy j aztán milyen körülmények között kei ült a t vasúti sínekre és a vonathoz, azt nem leheteti 1944. február II. nevjeles csiszolttá teszi. Nálunk sem ártana már a gyermekkorban így emelni a szellemi színvonalat. Csak éppen nem elég ez. N m ad keresztény erkölcsöt, amely egyedül teszi az embert azzá. aminek a Teremtő elgondolta, amelynek hiányát annyira érezzük. Meg ez sem segít a zsidókon, ez a kultúra. Annak idején Egyiptomban sem ez volt erejük forrása; inkább szaporodásuk. Egykével nem lehet megmaradni. Mindig magányosuk maiadnak a népek között, mint a kevés és haszontalan, kiabálón piros pipacs az életet ringató búzatáblában. Haza gondolok, Zalaegerszegre. Már csak hallom a villamosi beszélgetést, nem értem. Hiába az otthonnak, ha második is, mindig erősebb a hangja. Gondolataim a megyegyillés elhatározásain járnak, amelyen az egyke elleni hathatós küzdelem megindítását jelenteitek. Az ismerős számítást latolgatom. Ahol csak egy gyermek van, meghal a két szülő, s marad utánuk egy ember. Ahol két gyermek van, a szülők halála után csak két í.jtv'tal marad. A nemzet nem nyer semmit. Mintha a szántóföldön itt-ott, egészen ritkán a pipacsok mellett néhány búzaszál nőne, amely inkább a pusztulás jelzője, mint az élet hordozója. Eszembe jut Széchenyi, aki hasonló kifejezést használt, ha más vonatkozásban is, mikor a magyar parlagról beszélt. A villamos tov ább robog a forgalmas Rá- kóczi-úton. Mikor ígv szemlélődő szemmel né- zeni a magyar életet, az egyik mellékutcába látok. Egv csomó »pesti srác« rúg valami labdafélét, mintha mellettük tíz lépésre nem dübörögne a főváros ma talán fokozottabb forgalma, amelyből feléjük is jut emberből, autóból. Nem figyelnek rájuk. Mindenről mog- feledkfezetten játszanak, mintha nem lenne a világban háború, meg cipőjegy. beleegyezem [ még a v ásottságha is. Elnézem a szertelen- kedést. Csak a gyermekeket látom. Mintha a kőrengeteg között életet ringató búzatáblát látnék, tér vissza a kép. \ al a hogyan nagyobb bizalommal teszem tovább utamat Budapesten, amelv a Svábhegy magasáról kissé ködös, közelebbről kissé küzdelmes, kissé kiábrándító, de azután újra biztatón jelentkezőit, mint amilyen az emberi elet íaz előírás szerint: »ember küzdj és bízva bízzál!« -—rög. megállapítani, mert :az elmúlt héten minden orvosi beavatkozás ellenére sem sikerült egyetlen pillanatra sem eszméletre téríteni. Míg most a péntekre virradó éjtszaka meghalt. IWWWWWWWWWWWWWWWWW — Gyenesdiás és Vonyarcvashegy községek a körjegyzői iroda és lakás építésére I07.94<B pengőt fordítanak. A munkálatokat máris vállalatba adták. — Ha nincs étvágya, úgy igyék néhány napon át reggel éhgyomorra felpohár természetes »Ferenc József« keserű vizet, mert ezáltal bélműködése szahályozódik és így egész emésztése rendbejöhet. Kérdezze meg orvosát! Premier szombaton az EDISONBAN! szalut kelti, hogv hűtlenül elhagyta imádott feleségét, két gyermekét, barátait, holott az igazság az, hogy ebbe a látszatba ■menekül, nehogy valakinek ártalmára legyen. Három pompás szerep van a filmben, amelyet három kiváló színész játszik. Pager Antal játssza a tudós érdekes és vonzó szerepét, Tolnay Klári a titokzatos trópusi asszonyé, Bulla Elma a feleséget, aki nem tudja, mi történt. A többi szerepet \ ízváry Mariska. Petites Sándor, Lehotay Árpád, Ajtay Andor, Toronyi Imre és Mihályffi Béla játssza. Férfihűség Az Edison mozi szombaton mutatja be az uj Hajdú—Daróczy filmet, amelynek Ua- róczy József nemcsak producere, de írója és rendezője is. A történet bőse egy magyar tudós, aki tudományos kutatásai során Afrikában gyilkos fertőző betegséget kap, hónapokig ápolják egy gyarmati kórházban, majd hazatér, hogy művét befejezhesse. Nem szabad azonban senkivel érintkeznie, mert puszta érintése is fertőz. Útjára elkíséri a gyarmati kórház orvosnője, egy csodálatos szépségű ik egzotikus akinek segítségév el azt a mesterséges lát ------ ~~ —.....v— Megha lt 'Reménvi Mátyás kir. forgalmi- adóhivatali tisztviselő Zalaegerszeg, felírnál* 11.
