Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-23 / 240. szám

1943. oki ober 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG ,'r 5. A tanító által jónak látott módszer megválasztásában fegyelmi utón beleavatkozni nem célszerű Budapest, október 22. Annakidején részletesen megírta a Zala- megyei Újság, hogy a zalai közigazgatási bi­zottság fegyelmi választmánya dorgálásra ítélte Szabó Sándor b ú esd szent l.ás zló i állami nép­iskolai igazgató-tanítót, mert állítólag a zsi­dókkal barátkozott és a zsidókat állította az ifjúság elé példaképül. Annakidején részle­tesen foglalkoztunk az üggyel, mert hiszen meggyőződésünk volt, hogy hajsza csak ,vA egész, és minden komoly alapot .nélkülöz, és esetleg politikai célzata is van a feljelentés­nek. Állást természetesen nem foglaltunk az ügyben, ellenben hangsúlyoztuk, hogy min­denki őrizkedjék a tanító meghurciolásátó 1, bármilyen magas polcon is ül az, mert a tanító a nemzet napszámosa, aki egy egész életet ál­doz a nemzetnevelés érdekében. Azt sem vi­tattuk, hogy Szabó Sándor nem barátkozott a zsidókkal, de ismerve a dolog hátterét, vár­tuk, hogy a felsőbb hatóság mondja ki a végső szót. A végső szót a kuhuszmmisztériumban terjedelmes végzés alakjában dr. Stopja József államtitkár mondotta ki, aki a Szabó Sándor ellen hozott ítéletet teljes egészében meg­semmisítette. Az államtitkári végzés indoko­kolása szerbit a fegyelmi választmány vég- határozata azt rótta fel a tanítónak, hogy nem szakította meg kapcsolatait a zsidókkal, sőt a zsidókat követendő példának állította u2i ifjúság elé. Megállapítja a végzés, hogy a fegyelmi ítélet ténymegállapításai és az azokból levont következtetések nem helytállóak. Majd ígv folytatja: »A fegyelmi vizsgáját során beszerzett bi­zonyítékokat gondosan mérlegelve, úgy talál­tam, hogy a terheltnek Búesúszeuílás/ló köz­ség zsidólakosaival való érintkezése nem volt tűntető jellegű es nem ment lűl azon a mér­téken, amelyet a terheltnek általában minden községbeli lakossal, de különösen tanítványai­nak szüleivel, az érintkezésben követnie kell- Eninek az érintkezésnek előzékeaiyüijek, és ud­variasnak kell lennie. A terheltnek, mint a községben az udvarias érintkezést illetően is^ példamutatásra kötelezett nevelőnek, nem volt óka arra, hogy a községbeli zsidóLakosokAal szemben az udvarias érintkezéseken túlmenői társadalmi szokásokat megtagadja. E részben azt is figyelembe kell venni, hogy a kis lélek- s/úmmjal bíró községben a lakosság inkább egymása’a van utalva cs régi kapcsolatok fű­zik egyik községbelit a másikhoz. Egy ébként egymagában az a tény, hogy a terhelt a községbeli zsidó családok egynéme- lyikéhcz eljárt, a tanítónak az elsőfokú ítélet megállapítása szerint is, hazafiasán is kitű­nően teljesített szolgálati tevékenységével ősz- szefüggésben nincsen. Szolgálaton kívüli (is- kobínkívüli) maga tar tá-a szempontjából pedig fegyelmi szempontból ez a magatartása csak tikkor volna felróható, ha az érintkezés a fjénnálló törvények ellen irányuló piolétikjaij céíizat vezette volna jég az érintkezést tűn tető- jellegű megnyilatkozásokban is kifejezésekre jutott volna« Megállapítja továbbá a határozat, hogy a tanító azzal, hogy a zsidókkal nem szakí­totta meg az érintkezést, fegyelmi vétséget nem követett el. »Nem mondhattam ki vétkesnek a tanítót azon az alapon sem, hogy a tanulók előtt !a zsidókat — az elsőfokú fegyelmi ítélet meg­állapítása szerint — félreértésre alkalmas mó­don .áhította oda mintaképül. Bár a terhel1 be­ismerte. hogy a tanurók előtt egyes közscg- beli zsidók szorgalmát, önművelési készségéi hangsúlyozta, nincsen megcáfolva a terheltnek 'a fegyelmi során előadóit azon .védekezése. hogy ezeket ,a kifejezéseket azzal a célzattal tette, hogy tanítványainak a zsidóság gazda­sági és szellemi téren való visszaszorítására, minél hathatósabb ösztönzési adjon és erre al­kalmas eszközül a munkás, a szorgalmat és az önművelési készséget jelölje meg.« Hangsúlyozza a határozat további része, hogy a tanulók kihallgatása semmi támpontot nem ad arra, hogy a tanító 'szavait más­képpen magyarázták, vagy értették volna. Rámutat az államtitkár arra is, hogy »a tanítót bizonyos hivatási szabad­ság illeti meg, tanítási módszereinek használatában. A tanító által jónak látott módszer megválasztásába — ha csak az nem kifejezetten törvény, vagy felsőbb rendelkezés ellen irá­nyul — fegyelmi úton beavatkozni, a tanítással foglalkozó alkalmazottjuk fegyelmi és felügyeleti ügyeinek inté­zésében és elbírálásában bosszú időn át kialakult gyakorlat szerint, nem célszerű.« Hangsúlyozza még az államtitkár, hogy semmi panasz sincsen a tanító ellen államhűseg szempontjából és semmi olyan momentum nem merült fel, amely vele szemben a magyar tanítói és nevelői kötelességének teljesítess szempontjából aggályossá tehetne. örülünk, hogy beigazolódott a magyar tanító büntelensége és a felsőbb hatóságok nem hogy elmarasztalták volna, hanem szinte példaképül állították oda, hogy miképpen is kell egy magyar tanítónak példát mutatni a falu életében. cHsszonyofi és hányok Álint minden szezoimyitáskor, most a tél előtt is főirányító az egyszerűség. Ruhánknál a fiatalos és a fiatalító pubiglalléros fazon teljesen magas záródással, legtöbbször a \ ál­lakon, vagy a háton végig zippzárral. Lehet ezeknek a ruháknak gallérja és zsebdísze lapos szőrmével. Igen emeli a ruhát. És gálasabb al­kalomra is fel lehet venni. Igen praktikusak a síma aljak, amelyeket egy-ket hólberakas bő­vít, de ezek a hó lók nincsenek leavsalva. Itt említünk meg még több szoknya-íazont, leg­többjük húzott glokiiiba szabva. Egy lova­sa lat lan, elől szembe hólos szoknya, ővtar- tóval, melybe keskeny antilop ővet húznak. Részekbe szabott szoknya két nagy rávarrott, begombolható zsebbel. Kissé húzott s glok- niba szabott szoknya széles passzérésslzel, me­lyet keskeny szíj ázás díszít. A lecsatolt szii lehet bőrből is, de legtöbbször a szoknya anya­gából készül. Az egyszínű szoknyák mellett nagyon divatosak a sottis sportszoknyák is, de' ehhez legtöbb esetben kötött blúzt hordanak. Fazonjuk: nadrágszoknya. A szoknyák hoPsza valóban rövidült, de mégsem annyira, mint azt varosunkban töb­ben lemintázták. Szép a rövid szoknya, csak hozzávaló tartalékokkal. A szép lábon kívül, ami fő kelleke a rövid szoknyának, meg na- gvon finom harisnya kell. ami bi­zony a mai világban fehér holló számba megy. Tehát kedves hölgyek, csak mertek - tékkel... * A kötött kesztyű, sál és sapka mellett, a kötött táska is nagyon divatos. Kötött ruha- kombinációnak nagyon szép a bor mellény, de összedolgozott ujjakkal és a szoknyával. * * RECEPTEK: Apró sütemény- 30 deka liszt. 20 deka v aj, 10 deka cukor. 2 tojás sárgája, 2 evőkanál sütőpor, 1 citrom leve. Ebből a másszából apró csókokat formálunk és megsütjük. Töl­telék: 20 deka darált dió, 15 deka cukor, kévés rum. A cukrot sziruppá főzzük, ha sűrű, bele­keverjük a diót és rumot. A kisült tésztából kettőt összeragasztunk a töltelékkel, i * Mákkoch. 5 deka vajat, 4 tojás sárgáját,

Next

/
Thumbnails
Contents