Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-10-19 / 236. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. október 19* Német Jelentések Olaszországból (Rómából jelenti a MTI.) Néniét részről a következőket közük: Az angolszász erők clél - (olaszországi hadműveletei az Appenninekbe.n túbiyomórészl)en a német vonalakra összpontosultak. Úgy látszik, hogy az inváziós csaK tokát nemcsak az őszi esőzés, (hanem a köz- cedési nehézségek is akadályozzák a támadásokban. A német taktika nem .engedi meg, hogy az ellenség az Appenninen húzódó útvonalat egész hosszában használhassa.' Az ia- vaziós csapatok csak lépésről-lépésre haladhat - nak előre. Capuától északkeletre a ,németek a támadókra nézve, véres veszteséggel verték vissza a támadást. Bellanó egy részét ugyan cbogialták az angol csapatok, de a (németeknek' két oldaltámadással sikerült visszaszerezni. Itt a németek angol és kanadai csapatokat vágták el, amelyek nagy részét foglyulejtették. Zalaegerszeg lesz a vasi és zalai sakk élet központja Zalaegerszeg, október 17. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartották összejövetelüket a vasi és zalai sakkozók kiküldöttei dr. Szirmai Géza helyi sakköri elnök vezetése mellett, aki üdvözölte a megjelenteket és kiküldötteket, nevezetesen a szombathelyi, muraszombati, Csáktornyái és nagykanizsai kiküldötteket, valamint S o ó k y László sakkmester, szövetségi kiküldöttet. Megnyitójában mindenekelőtt ismertette az országos sakk-életet, amely meglehetősen pang. Ismertette az összejövetel célkitűzéseit, hogy nem mestereket kívánnak nevelni, hanem népszerűsíteni a sakkot. Ismerteti, hogy a helybeli sakk-kör elgondolása alapján Zalaegerszeg székhellyel megalakítani óhajtják a Délnyugat Dunántúli Sakk Kerületet, mégpedig azért Zalaegerszegen, mivel a leendő tagegyesületeknek ez a központja, ezt tudja valamennyi az esetleges téli forgalmi akadályok idején is megközelíteni. Soóky László szövetségi kiküldött leszögezi, hogy különkerülétként működhet, de csak1 a szövetség alapszabályaival, mert külön alcsoport létesítését nem engedélyezik. Ajánlja, hogy intézőbizottság vegye át a vezetést és ne kezdjenek működni nagy csapatokkal, mert ez az egyesületek tönkremenósét eredményezi. Nagykanizsa kiküldötte - hangsúlyozza, hogy a kártya és a korcsma helyett a sakkra kell rászoktatni az ifjúságot. Ismerteti a 22 éves múlttal rendelkező kanizsai sakk-kör eredményeit és méltánytalannak mondja, hogy Zalaegerszeg legyen a kerület székhelye. Szerinte a múlt kötelez. Csáktornya, Muraszombat, Szombathely kiküldöttei szerint Zalaegerszegé a kezdeményezés és .egyébként is ez van jobban kézre minden egyesületnek és ez a központ. Dr. Szirmai elnök összegezve a felszólalásokat, leszögezi, hogy a kerület felállítását követelni senkinek nincsen joga. össze kell tenni a tudásukat, hogy tömegkultuszt csinálhassanak belőle. Ha aztán majd alapszabályt is megszerkesztik, vitatkozhatnak arról is„, hogy hol legyen a kerület székhelye és ekkorra majd tapasztalatok is lesznek. Indítványára elhatározta az ülés, hogy az intézőbizottságba: minden egyesület elnöke hivatalból tag, egyet pedig választanak, ennek joga van ,az elnököt is helyettesíteni. Az intézőbizottság elnökéül pedig dr. Pénzes László törvényszéki; tanácselnököt, a nagytudású ós nagy múlttal rendelkező sakkozót kérik lel. Szabó József javaslata alapján felkérik zőhizottság egy-egv versennyel kapcsolatosan tartsa meg ülését. Az ülés elhatározta még, hogy vamig az intézőbizottság az intézőt megválasztja, a helyi sakk-kör vezetőségét kéri fel az ügyek vezetésére. Kimondják, hogy az intézőbizottság azonnal érintkezésbe lép az egyesületek- i kel, hogy november elsejéig közöljék a kiküldöttek nevét. Rendkívül érdekes előadást tartott a nagy kanizsai kiküldött arról, hogy hogyan sikerült a kanizsai sakkört felvirágoztatni. Hangsúlyozza, hogy a sakk nem sport, hanem a kultúra terjesztője és mindent el kell követni, hogy az ifjúság a Jkorcsmázás és a kártyázás helyett ezt kedvelje meg. Szabó József javaslata alapján felkéri, Soóky Lászlót, hogy nyerjék meg a leventeintézmény legtöbb vezetőit is a sakknak, hogy minden egyesületbe bevonuljon a nemes szórakozás. Ezzel a kerület megalakulását kimondó gyűlés végétért. Zalaegerszeg, október 19. Ködhomályo9, őszi délelőtt. A fáradt napsugarak bánatosan simogatják az egerszegi utcákat. A kórházkapuban állok, a látogatási időre várakozók között. Egy kisírtszemű, őszhajú .asszony vezet kifelé egy még őszhaj óbb asszonyt, valószínű az édesanyját. Uriasszony mindkettő. A fiatalabbik tele van gyermekes aggódással, leitő gyengédséggel. Óvatosan lej) a beteggel. Az öregasszony száraz, magábarévedt arccal dö cög mellette, mint aki érti az egészet. Ki- as szőtt, sápadt bőre nem rá;ndul„ megadó nyugalom ül ki rá. Csak a szemében botlik fel néha egy-egv ijedt, tőrt sugár. Hajlott alakja megrándul. A fiatalabb még közelebb vonja magához és szánalommal néz rá. Az öregasszony lehajtja a fejét és megnyugszik. A szeretet csillapító ring,ássa teszi a halál közelségét. öreg, Ixeteg pap jön kifelé. Nem ismePillanatképek az egerszegi kórház körül rém, de a vonásából latom, hogy valamikor élesarcú, emelthangú levita lehetett... Ma összeszáradt, megroppantvállú aggastyán. Apró, erőtlen köhögéssé fakóit egykori érchangja. Keze remeg. Járása fáradt, hajladozó. De az arca, Istenem, az arca csodálatos. Csupa min- dentértő hallgatás! Rémié szunnyad kicsinyek, nagyok élettitka, soha fel nem bontott rejtelme. Nincs előtte új. Mindent oly sokszor hallott, oly sokszor látott már. Nem kutat, nem keres, csak nézi a földet csendes meg" adással. Hallgatagon, rezdülés nélkül hordozza magában a halott titkokat, mint az ősi ténye tő S nem is gondolja, hogy aligélő. tört {egymagát irígyü valaki, aki ott áll a \(córháj kapuhím, s akinek, ha most meghalna, azt vésnék a tej fáj ára: élt 21 évet. Mert irigyellek, jó. öreg fő tisztelendő. Irigylem azt a mindentértŐ hallgatását arcodnak, azt a felséges nyugalmát szemednek, mely csak az égre néz már titokzatosan — a földön mindent megértett. Meginujtom feléje fejemet halk tiszteletFERENCJOZSEF KESERUVIZ tel. J udom, hogy nem veszi észre, de így is akarom. Mert mi ia egy főhajtás annyi-annyi áldozatéli., amennyit ez az ősz pap hozhatott a lelkekért. A kórteremben ,eléggé vidám kép fogad. Öcsém egészséges, piros arccal nevet felém. — Béla, ez so-k! Te roppant jó színben vagy — szólok rá meglepetten. — Én vagyok a reklámbeteg — feleli nevetve és már magyarárza is, hogy pedig milyen hosszú vágásokat kapott. — De azérí még fogok ám birkózni! — tör kt belőle » 18 éves gáz és bizalom. Szelíd apáca jön be. — Nagy csibész az öccse! — szól hozzám mosolyogva. — Rossz fiú, kedves nővér?. — kérdezem majdnem ijedten.. — Nem, csak túl élénk — feleli kedvesen és megnyugtatón. Helyes! szőke fiúcska hangjára leszek figyelmes. Csupa életvidám legényke. Lehet úgy 4 éves. öcsém elmondja, hogy pestszenter- zsébeti fiúcska, valahol a környéken nyaralt és vetőgépet piszkálva a fogaskerék közé került az ujja és összeroncsolta. öcsém megkérdezi tőle, mi lesz most, ha visszamegy az óvodába és a többi gyermeknek 10 ujja lesz, neki meg csak kilenc. — Hát nem női ki? — kérdezte csodálkozó naívsággal Józsika és csalódottan nézett bepólyázott kezére. A másik ágyhoz megyek, ött is Józsika fekszik. Talán 3 éves. Félénken fogad, do lassan nekibátorodik. Aztán megy a társal- ás. Aranyos készséggel mutatja bekötözött ábát. Megsímogatom. Akkor rámnéz. Nagy csillogóbarna szemei v annak. — Kinn vak fény, után futnak az emberek és nem is gondolják, hogy benn lázas kórtermekben, ártatlan gyermekszemek rejtegetik az őszinte fényt. Egv keményszavú kis magyar olvas. Imponál. Megszólítom. — Elemibe jársz? — kérdezem. — Nem. — Hát hová? — Negyedikbe. — Polgáriba? Gimnáziumba? — bámulok rá. — Nem, iskolába — feleli öntudatosan. Természetesen elemibe jár. Az ajtó mellett egy kis 9 éves »hadirokkant« fekszik. Istvándi fiúcska. Egyik nap a telken szaladgált és az útjába kerülő légvédelmi árkot akarta átugorni, ami olyan rosz- szíul sikerült, hogy a combcsontja eltörött^ — Ezt is a háború áldozata — mondom és megsímítom a kis »hős« fejét. Szomorú, okos tekintetét rámemeli és majdnem sírva fakad. Mindenféle vad bőrt: szarvast, őzet, macskát! pézsmát, borzot, nyári rókát, nyalat a legmagasabb napi áron megveszek. RADU DEZSŐ tímár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-ataa 58—87. sz.
