Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-10-16 / 234. szám
s Üstökös Csütörtökön este feljött a hold. Ezüstös, sugaraival telehintette vaz utat, az udvart. A ■ csillagok is előtűntek az égen. Bürge úgy vélte, hogy szaporán pislognak. Hol az egyik, hol a másik. Mondta is az asszonynak: — No, asszon, hónap nekikezdhetünk a szüretnek. A csillagok is megkóstolhatták mán az idei mustot, mer ugyancsak . sunyurgát^ nak. Emenek a sógorér, meg Borzonékér. — Pénteken kezdeni szüretet? kérdezte az asszony. —' Tudod te, hogy az szerencsétlenséget jelent? — Én majd tartom a hátamat, te meg csináld a dogodat. Hónap legyen gulás, annyit mondok! Pénteken reggel nekifohászkodtak. Fölsorakoztak a tőkék előtt, puttonyokkal, saj-< tárokkal. Bürge vezényelt: — Katyi jányom, te csak a nagy»kM tükéket v álaszd. KöH a finom szőlő a lakodalomra, mert ott lesz a plébános úr is, meg {a tanító úr is, meg a jegző. Tégy ki háti magadér! : . / Kati cikk-cakkozott a venyigék között. Ifjú Bürge a préssel volt elfoglalva. Csavargatta, csinálgatta, nehogy szőlőmag kerüljön a mustba. Nászuramék is szorgoskodtak. A nászasszony mondogatott ugyan, hogy jobban meg kell nézni a tőkét, ne maradjon rajta egy ártatlan szem se, de a nászuram túltette magát ezen egy vállrándítással: — Mér asszon ? Azér, hogy moroggyon. Szét is repedne, ha nem moroghatna. Délre már szedtek annyit, hogy ifjú^ Bürge is munkába állhatott a prés mellett. A többiek is körülállták a sajtóiét és várták ja nagy pillanatot, amikor az rdei szőlőből' kibuggyanik az első édes erecske. Mert bizony nagy pillanat is az! Elsőnek Kása ugrott a pohárért. — De fenemód rosszul vagy érte! — mondta neki a felesége. Kása csak balkézről lelelt: — Ne avatkozz bele a föllebbvalód dó- gába! Most a nászasszony is rázendített. Bürge erre fogta a bokállós korsót, telecsúrgatta új musttal és ünnepélyesen bevonult a pince- ezobába: — Emberek, utánam! Itt én vagyok a gazda! Kiürült a korsó, amikor az asszonyhad is megjelent egy bokállóssal: ha tik úgy, mink is úgy! Ifjú Bürge megcsóválta a fejét: — Ezt a szégyent mán nem vallhatjuk! Elő- vele a tavalyi óborral! Előkerült az is. Koccintottak, ittak. Nászuram még a bajúszáról is beszür- csölte az ott gyöngyöző óbor-harmatot, azután csettintett a nyelvével. A szájáról levett üres poharat a nap felé tartotta, megforgatta és szólt: — Ez osztán a bor! De ez csak uraknak való, nem pedig holmi szoknyás népségnek. Igyunk urak! — De nagyra viszed! — mondta a sógor- asszony, — pedig én urat itt nem látok! — Hát én kutya vagyok? — kérdezte Ábris. — Én is úr vagyok, mégpedig a te lírád! Kásáné magasra tartotta a poharát: — Szeretnéd, ugy-e? Te csak lollan úrforma vagy! Igyunk, hölgyek! . — Fehémépek váltok, nem hölgyek! Közben egyik korsó a másikat érte. Az ur&k nem engedtek túllenni amgukon, a hölgyek pedig nem akartak elmaradni az uraktól. falain a lakodalomra valót is megitták már, Hűdkor Kása inogva felállt, Gyomrára tette a (tenyerét és az Ajtónak tartott. Először a,, kályhaajtónak, aztán a pinceajtónak. Magyu-, rázatu! visszaszólt: ■ Megnézem, iőy.yüü-ó mán az. üstökös. J j ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. október lő. Mikor vissza botorkált, »azt mondta, bogy néni. —- Nem jól láttad, sógor. (Ép majd megnézem — így Bürge. (\ se (Tattá jól. Megnézte a nászlnratn is,,meg\Jancsi is. Nászuram azt mondta, hogy nem jó ^ bor. Nászasszony azt mondta: —- Mustra nem is! — Én ifs ammondó v agyok — szólt Kása. — Te ócsárolod az ón boromat?! . kiáltott Bürge. — Aki azt meri mondani, hogy nem jó 'az én borom, az nem ért hozzá! Kása fölhördült: — Aki aszongy a, hogy nem értek a borhoz, az megkeserüli! — Nem mered te az én nászomat elverni, 7— mondta nászuram. — Kicsoda?! Csattant föl Ábris. -— Hogy én nem .merem ? — Te hát! Kása az asztalba és székbe kapaszkodva fölállt. Néhány tántorgó lépést tett. — Hogy én nem merem?! Hát idenézz, öcsém! És cselekedett. , Bürge egyik zápfogát köpte n sarokba. Kása valahogy eljutott a székig és lezökkent rá: — Méghogy én nem merem! — du- bogta. Bürge a íz-ápfogára nézett. Az asszony, megmondta, hogy pénteken nem jó szüretet kezdeni. Félve sandított az asszonyra és meg- hatottan dadogta: — Igazad vét, annyuk. De azér nekem van a legjobb borom a világon. Érted? Az én borom a legjobb! Fölkecmergett és az ajtó leié botorkált. — Hová mégy? — kérdezte Bürgéné. — M-megnézem, f-fölgyütt-e mán az, ü-üstökös. K. L. Jlsszonyo£ és leányok Az őszi 'anyagok közül egyike a legdivatosabb anyagoknak a jersey, egyrészt, mert ezt még (aránylag könnyű beszerezni, másrészt, nagy előnye, hogy nem gyúródik. Ezekből az-anyagokból készült ruhák mindig angolosak, nagy zsebek és nagy kerámia, vagyi fagombok díszítik. * * * , Kosztümökhöz, vagy p'ől ny itott szabású ruhákhoz angúráhól, (kötött betéteket hoznak a nagy pesti szalonok. Ez a hetét magas nyakkal készül, mint a pullovereké és derékhoz szalaggumival szorul, l^hogy el ne csússzon, A nyáron oly divatos moire-táskák helyett télre bársonyból, ruha- vagy kabát anyagból készülnek. Angolosak, zippzárrál, a-húzott bársonytarsolyok pedig nagy fémcsattal záródnak. * * * A téli kaiapdivat már most kialakulóban van Masamód kirakatokban láttunk nagyon szép, angolos kalapokat, erősen fejbehúzva, ez szép és főleg jó viselet, de aztán az úgynevezett nagygála turbánok .........Egyiken egy fül, a másikon két.........fül és mellette egy lel ógó. A harmadikon sok csavarás és dupla lelógó. Hát kedves Hölgyeim, csak azért nem fűzünk hozzá semmi kommentárt, mert nem akarjuk a kalapszakma üzletét rontani. •fc APRÓ HÁZI DOLGOK. \ Ha fürdőkádunk, vagy kagylónk meg- sárgult, vagy csúnya barna foltok éktelenítik, a következő szerrel tisztíthatjuk le: Egy ruhadarabot mártsunk be erősen felhígított sósavba és dörzsöljük át vele az említett tárgyat. Tömény sósavat ne használjunk, mert az, még jobban tönkreteszi a zománcot* Ugyanez az eljárás a vízlerakódásos főzőedényünknél is. Utána forró, szódás vízzel jól kimossuk és hideg vízzel többször átöblítjük. - * * * ; Ha a ifehérnemű vasalás közben meg- perzselődött, álékor a barna foltot benedvesítjük hideg vízben feloldott boraxban és addig vasaljuk, amíg megszárad. Ezután lehetőleg tegyük napra és akkor a folt feltétlenül eltűnik. * * * A rozsdafoltot úgy vesszük ki a fehérneműből, hogy ezüstkanálba eitromlevet csepegtetünk és azt nyílt láng fölött megmelegítjük. A forró citromlébe belemártjuk a rozsdafoltot, így azok pár perc múlva eltűnnek * * * Ilu a vasedényt meleg sósvízzel mossuk ki, elkerülhetjük megrozsdásodásál. , ^ ^ ^ A víztől megsárgult üvegeket mossuk le kékítővel. Ez leviszi a foltokat. Utána bőségesen öblögessük ki hideg vízzel. * * Porcé liánedényen támadt égési foltokat nedves sóba mártott parafadugóval .dörzsölj ük meg alaposan s a foltok eltűnnek. telekkel együtt Keménfa mellett eladó. Érdeklődni Stubits János asztalosmeste Z a I a 1 0 v 6. Szókimondó, független, friss és színes, katolikus újság amely mindennap részletesen és budapesti napilapokat 12 órával ’ megelőzve közli a világszenzációkat. Ha tehát lépést _akar tartani a világeseményekkel azonnal rendelje megl Ára havi 3*40 P.
