Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-10-13 / 231. szám
ZALAMEGYEI UJSÄG 1943- oki ober 13/ üa* bevételeknél nincsen ellenőrzés és nincsen senki, aki a gazdákat védelmezze, kéri, hogy legalább a községek mezőgazdasági bizottságainak tagjai közül legyen valaki jelen. Ugyancsak kéri, hogy a marha átvételi helyeken függesszék ki a szükséges tudnivalókat, hogy a gazdák tudják, mihez is van joguk. Kéri', hogy a Mász a Lebélyegzett jószág helyett most a nehéz ökröket vegye be, amiket a gazdák most úgyis árúbabocsátanának. Megemlíti, hogy a lóátvételeknél megdöbbentően csekély összegeket fizettek ki, a gazdák a beadott jószágok helyett nem tudnak újat vásárolni. Gyakorlati példával mutatja be, hogy a vaskiutalás milyen csekély és a községek és az igények felét sem tudják abból kielégíteni. Ismételten kérte, hogy a vöröslisztet ne kelljen belekeverni az egységes lisztbe, mert azzal elrontják a gyúrólisztet is.-(Itt említem meg, hogy Tolna megyében példáid már hónapok óta a rendes, békebeli kiőrlés folyik, valószínűleg felsőbb engedéllyel, mert általános. A szerk.) A főispán szerint a kiőrlés megváltoztatására nincsen mód, mert az. technikai módosításokat is szükségessé tenne. (Tudomásunk szerint az őrlés úgy történik, hogy az őrlés befejezése után keverik össze, vagy, ahogy moi- nárnv elven mondják, csapják bele a vöröslisztet a kenyér lisztbe. A szerk.) i Dr. Brand Sándor alispán válaszában bejelentette. hogy a lósorozó bizottságok rájöttek. hogy rossz és nem a mai áraknak megfelelő árakon veszik át a lovakat. Azonnal a honvédelmi miniszterhez fordultak, ahonnan jött is intézkedés, hogy csak előleget kaptak a tulajdonosok, amíg a táblázat megérkezik és akkor utólag egészítik ki az árakat. Bejelenti, hogy a levente-ügyben szintén kérte, hogy a nagyobb év lolyamisták foglalkozása november 15-ig, a mezőgazdasági munkák késése miatt, mentesítve legyenek. Horváth Gergely gyakorlati példával mutatta be a lósorozások helytelenségét. Vitéz Teleki Béla gróf főispán válaszában kijelenti, hogy a Mász-nál eljár a szarvasmarha-ügyben, a liszt-ügyben azonban nincsen változtatásra módja. A vas-ügyben pedig eljár az iparügyi miniszternél, hogy válasszák el a községek és a nagv gazdaságok részére kiutalt vasmennyiségei. mert a nagy gazdaságoknak aránylag több a szükségletűik s így a kisgazdaságoknak nem jut. AUTÓBUSZ MENETREND Érvényes 1943. május 17-től, Zalaegerszeg—Keszthely !4'45 t. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 1000 15.1? é. Bak Hangya szövetkezei t. 3*28 15*20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 9*26 ‘5-45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9*00 !? 40 é. Keszthely Hungária szálló i. 7*25 !7’50 é. Keszthely pályaudvar i. —•— ! T 25 í. ■ — Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 17 05 í? 57 & V** Bak Hangya szövetkezet i. 16*33 8*30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 1631 855 é. Zalaszentmihály—Pacsa pu i. i. 16*05 10 45 é. Keszthely Hungária- szálló i. 1405 10 55 é. Keszthely pu. i. —•— fiák—Nova. 8*35 i. Bak pályaudvar é. 13* i o 3*30 í. Bak Hangya szövetkezet é. 13*10 10*10 é. Nova — i — Bak pályaudvar 1 12*30 15*40 i. é 6*55 *5*45 i. Bak Hangya szövetkezet i 6*50 15*25 é. Nova Xaltt *ger*z*g'~ S t »n t a dór já xk i. 6*10 17-25 Zalaegerszeg Széchenyi tér é. —•_ 17*57 á. Bak Hangya szövetkezet é 7*00 18*19 é Söjtör Búza- vendéglő i. 6.42 Í950 é. Szentadorján i. 5* IC 14*20 i. Bak Hangya szövetkezet é. 15*2C 14*58 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 15*05 Bocfölde község lakossága példát mutat Bocfö de, okiéber 13. Annakidején, amikor a templom szentelés napján ebben a községben jártam ivés riportot írtam, s megemlékeztem arról, hogy a koz- ség lakosságán valami haladnivágyás, kultúra- sóvárgás látható. Minden gazda tükörképe az udvara. Hát itt az udvarokon egymás után láttam a magasabb gazdasági tudással járó gondoskodást, amikor megnéztem a trágyadombokat. Ez mutatja meg a gazda igazi értékét. A jó gazda ugyanis előre elkészített helyen, szögletesen egymásra rakja, tiporja és a vegén leíöldeíi a kihordásig a trágyát, hogy az abban lévő értékek iné a lev egőbe szállingózzanak, hanem érleljék a szabna és a szárak keményebb, tehát trágyának értéktelenebb, részeit. Míg a rossz, hanyag gazda trágyadomb ja az egész udv ara és az értéktelenné száradt trágya egészen a konyha ajtóig kúszik és beszennyezz mindent, ami az udvaron vau. Érdekes, hogy Boc földén azt lehet mondani, hogy csak az előbbit láttam. Eltűnődtem akkor és örültem is neki. Most. hogy meghallottam a téli mezőgazdasági szakiskola megnyitását, szemügyre v ettem a tanulók számát, amiből meg kellett állapítanom, hogy a bociöldiek ugyancsak rászolgálnak a jó és haladó gazda dicséretére, mert ebből a jelentéktelennek mondható és ezer lakost sem számláló községből 12 gazda!egéiiy je'emkezctt az aranykalászós gazdákat képző is- k ólába. Ezidcig ugyanis, tudomásunk szerint, 43 tanuló jelentkezett, amiből 12 boc földei,' 8 sze- petki és 5 csácsbozsoki, míg a többi a járások egesz sorának községeiből adódik ki. Persze nagyon sok helység van, ahonnan egyetlen jelentkező sem akadt, így a megyeszékhelyről sem. örömmel állapítottuk meg, hogy Bocfölde község előijár és példát mutat. \ alószínűlegi azért vau ez így, mert Balogh György gazdaköri díszeinök és Kámási Gábor gazdaköri elnök maguk is mindent elkövetnek a falu mezőgazdasági életnívójának emelése érdekében. Mint látjuk, a jó péida ragadós és ahol a falu vezetői jó példát adnak, könnyen vezethetik a jó úton a községet. Valószínű a nagv érdeklődésben és lniladnivágyúsban nagy része van unnak is, hogy a község plébánosa, iváuzli Gyula csatári esperes, szintén ezüstkalászos gazda, aki a csatári téli gazdasági tanfolva- mot végezte el sikerrel. Sok szerencsét kívánunk a kis, göcseji községnek és bízunk abban, hogy pédaadása mg a dó 3 lesz. — Csáktornya^ tudó bitónk • telefon j'e'fcatcse. — A Csáktornyái Gráner-Iving gyár szociális vezetője, <ir. S abad Lajos, kegyeleti staféta- vándordíjai szervezett. A kezdeményezésre a Graner-King gyár egy gyönyörű ezüst serleget, mint ekő vándordíját, a Hiumia-gyár egy nagyon szép, művészi kivitelű órát, a Csáktornyái Gőzmalom Bt. pedig .egy kis ezüst serleget ajándékozott. Ezen kívül a Gráner leány levente csapat nagy ezüst, kis .ezüst, nagy bronz és kis bronz érmeket réndszeresített a versenyzők díjazására. i Az első vándordíjas kegy eleti stafétát október 10-ón tartották meg, amelyen indult a Csáktornyái Zrínyi Torna Egylet, a honvédség I., a honvédség 11., .csapata, a kereskedelmi középiskola levente csapata, a Gráner gyárak levente csapata, Jánosijaivá és Dráva- szentmihály egyesített csapata és Bányavár levente csapata. A kegyeleti stafétafutás a bősök emlékszobrától indult ki 15 váltással. Az abszolút győztes a Csáktornyái ZTL, második a honvédség II. csapata, harmadik a kereskedelmi iskola levente csapata, negyedik a Gráncr-gyárak levente csapata, ötödik a Drávaszentmihály—János falva—Banv a- vár. Az egyéni csapatversenyben egyéni érem- jutalomban részesültek, az első nagy ezüst, a második kis ezüst, a harmadik nagy jbronz, a negyedik kis bronz éremben. Tekintve, hogy a vándordíját, a nagy ezüst serleget, csak egy levente csapat viheti el, így azt a harmadik helyezeti, a kereskedelmi iskola leventecsapata kapta meg, a nagy jbronz éremmel együtt. A második díjat és a nagyezüstöt, a CsZTE, a harmadik díjat, a slas ezüst serleget, a honvédség második csapata /nyerte meg. A staféta futás- után a honvédség tisztikara, a nagyszámban megjelent közönség es az összes katonai alakulatok jelenlétében a Zrínyi-szobornál ünnepi beszédet mondott dr. Szabad Lajos és felhívta Muraköz ifjúságát a további nemes küzdelemre. Utána a nyerteseknek kiosztották a díjakat. Majd a csapatok megkoszorúzták a hősök emlékművét. A Himnusz elénekíése után a levente csapatok díszlépé:Ben elvonultak a helybeli helyőrségi tisztikara és a közönség előtt. Dr. Szabad Lajoson kívül meg kell emlékezni Tamás Kálmán kereskedelmi középiskolai tanár, sportvezető nagy ügv buzgalmáról* mert neki köszönhető, hogy u kereskedelmi középiskola levente csapata, Jobb győzelem utá.n. a jelen vándordíját, a nagy ezüst serleget! elv illette. LUN A ASSZONY. Bemutatja az Edison mozi csütörtököm fél 4, fél ú. fél 8, pénteken fél 6 es fél íjf órakor. lkául I mice híres operettje, a Luna asszony cs az 1899 Szilveszterére első bemutató mulatságos bonyodalmai elevenednek meg a J oins Luna asszony című filmjében. Theo Liagenről,. a rendezőről kell először megemlékezni, aki kommikusképességeit és mulattató humorát pompásan vezette ál a filmen és a Ű-U»taí asszonyt nemcsak látványos filmoperetté, de rendkívül szórakoztató vígjátékká dolgozta fel. A békebeli Berlin sprüd társadalma és a modern világ ütközik össze a filmben »Luna asz- szony« bemutatója körül Pompás szereplőgárda viszi sikerre a filmet. Lizzi W aldmüller, Irene von Mcycrdorff Georg Alexander. A film humoráról Theo Linger és. Paul Keni]) gondoskodik. Jóízű, friss és vidám film, amelyet áradó jókedv és Lineke ÍV. lejt hetet lenül szép operettmuzsikája visz sikerre.
