Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-12 / 230. szám

* 2.

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1943. október 12*

Melyik községben terjesztették ki a fegyverhasználati jogot?

Zalaegerszeg, október 11.

A belügyminiszter a csendőrség íegyver- haszaiábiti jogát az alábbi területeken kitér-; jesztette:

Stridóvári csendőrörs: v.Bükkösei, Erzsébet-' lak. Farkashegy; Hétvezér, Királyiak, Ligetfalva, Mogyoród, Robádihegy, Turzóvölgy, Vargahegy, Végfalva és Zalabárdos.

Mu raszerdahelyi csendőrörs: Afoótfereru—'

falva. Bányavár, Békásd, Bocskaihegv, Felső - király falva, Lapány, Muraréthát, Murasiklős. Muraszentkereszft, Muraszentm árion, Sze’encc- hegy, Szentmargithegy, Tündér lak, és Zsidón v.

Dráva vásárhelyi csendőrörs: Miksavár, Cseresnyés, Drávacsány, Drávamagyaród, Drá- vaóhíd. Dúsbely, Felsőmihályfalva, Gyümölcs- hegy, Kismihály falva, Nyíresfalva, Puszta fa és Víziszentgyörgy.

.? . Í-.

Mmagárdonyi csendőrőrs: Alsópálffc, AFó- pttíztala, Bottorma, Damása, Dezsérlaka, Dé- karifalva, Felsopáifa, Györláka, Harastyán,Muralövő, Mura újfalu, Törökudvar és Udvard

Csáktornyái csendőrörs: Beliea, Dráva- nagyfalu, Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Jánosfalva, Kristóf falva, Muraszilvágy, Nyír- völgy, Százkő, Szentilona, Tótfalu, Zalaújvár és Zrínyifálva.

Perlaki csendőrörs: Csahlaka, Drávadiós, Drávaegyház, Drávaollár, Drávaszentistván, Drávaszilas, Kisszabadka és Ligetvár.

Muracsányi csendőrörs: llodosány, Mura- király és Tüskeszentgyörgy.

Kotori csendőrörs: Murakeresztúr.

Alsódomborúi csendőrörs: Alsómihályfalva Drávafüred, Drávasiklós, Muraszentmária és Muravid.

Légrád község.

Az Országos Katolikus In tern á tus-mozgalo m m iértjei *

Hogy miért indította, cl a magyar katolikus vezérkar ezt a mozgalmat, annak az az oka, hogy a családvédelem fokozottabban terelte rá a figyelmet az ifjúságra. Az ifjúságot, a jövőt szeretnünk kell: .a cselekvő szeretetnek velejárója az, hogy az ifjúság nevelésében eddig tapasztalt hiányokat és akadályokat szüntessük meg.

Adva v an két jelentős fa a nemzet életében: az egviket jelezzük 66.6, a másikat 24.4 néven. Lelkünk minden képességével szeretjük és szolgáljuk az elsőt, hisz ősi, meggyökerezett iá Szent István földjén, ráhajolt .a magyar állam bölcsőjére, az ezeréves nemzeti lét tanúja és elsővonalú tényezője. A fiatalabb, kisebb fával is a szeretet vezet bennünket, hisz felebarátainkat, magyar testvéreinket hitünkből folvóan szeretnünk kell. Ez a sszeretet azonban nem tiltja meg nekünk, hogy a kézzelfogható számtani igazság érvényesüljön. A 66.6 pontosan a nemzet egészének 2/3-a, a 24.4 ennek a 2/3-nak nincs I 3-a, sőt (az egésznek 1/4-e. ;

Vegyük szemügyre a két fát, sokat tudnak mondani a miért-re.

Az öreg fa dús gyökérzetú, a földhöz közel, alul a törzs is erőteljes. Az vélveszü- letés vonalán 71.5-et, az elemiiskolás tarisznyák végső határáig is .0.8-at mutat: aztán a középiskolák életében, főként a gimnázium és kereskedelmi iskolák idején satnyul \a fa (64.0 és 59.5). A Tudományegyetemeken 66.3, a Jogakadémiákon 62.8 a számjelzője. Tehát a gimnáziumtól fölfelé az eddigi állandó pluszokat felváltja az állandó mínusz, a gyengeség. A fa koronája az élét-igénylés mezején olyan, mint a visszanyesett dísznövényeké. A fiatalabb fa az élveszületés és elemiiskola vonalán gvengébb (23.8, 23.o), mint (^országos arányszáma (24.4). Sőt: a polgáriban is csak

22.6. De a gimnáziumokban már a tizedig menő pontossággal az országos arányszámot (24.4) foglalja eS. A lionvédal- és főreáliskolákban 27.2. a ma jelentős mezőgazdasági középiskolákban 29.2. A Tudományegyetemeken1

29.7, a Jogakadémiákon 36.2. Ez a fa, minél inkább közelít törzsével az (let. a kenyér es a súlv világához, annál erősebb .törzzsel es annál dúsaid), kieresztett koronával és lombozattal éri el a gazdasági életet, a hivatal és hatalom ormait. A kezdeti állandó mínuszok állandó és jelentős pluszokká válnak.

M ért gyengül kétségtelen életereje mellett a nagyolj» fa? A mesterséges okot, ha

FERENCJÓEEF

KESCRUVIZ

tatta a katolikus restauráció munkáját és szomorú képet mutat, ami a mai magyar katolikus társadalomnak legégetőbb sebe. Meaflza katolikus tájaknak, nagy katolikus többségű vármegyéknek, jelentős katolikus városoknak nincsenek katolikus liúinternátusaik.

Sárospatakon nincs katolikus íiúinterná- tus, a reformátusoknak 3 van. Pedig az 1930- as népszámlálás szerint katolikussága 6812, a református 3227, amihez jön 77 ág- h. ev. Deb- reeen-ben 50 fiúra van katolikus, 300-ra 3 rei. internátus. Jász-Nagykun-Szolnok varmegyében — katolikus, 3 ref. internátus (a lé- lekszám 260,926 és 142,560). Békés vármegyében — katolikus, 2 prot. fiú internátus, Szabolcsban (199,386 — 169.168) — katolikus,

1 protestáns internátus. Pest-Piüs-Solt-Kiskun vármegyében (304,985 — 99,882) 1 katolikus, 5 protestáns.

A Tiszántúlon I katolikus, 10 protestáns, a Duna—Tisza-közön l katolikus, 5 protestánst fiúinternátus.

Ks a katolikusaid) Dimántúlón alig valamivel jobb a helyzet. Zalának 1 katolikus, — protestáns; 72 Vu-ban katolikus V esz prém vármegyének 1 katolikus, l református inter - nátusa van. Ellenben Somogy vármegyének — 303,1.2 katolikus és 74,307 protestáns lakosa mellett nincs katolikus, de van 1 református internátusa. Maga a helye, Csurgó 3331 katolikus és 1302 protestáns lakost számlál.

Innét érthető meg, miért nem juthatnak szegény, tehetséges katolikus fiúk internátu- sokba, sőt gimnáziumba sem; ez az egyik oka, hogy a katolikusok szám-súly a nem érvényesük hanem árokparton kuporog.

Ez a válasz arra is. hogy miért nincs legalább kielégítő katolikus öntudat. Felnőtt, intelligens Jer fiainknak hiányzik a katolikus internátusok 1—4 I 2 évtizedes, állandó, megalapozó élet-nevelése.

Hogy miért ép most. amikor egyes társadalmi osztályok nehezebben élnek, mint bármikor? Olyan időt hiába várunk, amikor egyszerre minden társadalmi osztálynak kedvező a helyzete. De a legnehezebb viszonyok közt élő társadalmi osztálynak is jobb a helyzete, mint az otthontalan, szegény középiskolásé és. egyetemi hallgatóé, aki, há jut is vékony Menza-ebédhez, de a vacsorát úgy keli elfütvöluie és a telet átvacognia. No, és most helyezték) kilátásba nekünk a kormányrúd mellett azt, hogy amit mi összehozunk az országban, megduplázzak. llát itt sietni, sietni muszáj. Ezt az -ígéretet csak ez az ígérő köteles állunk

Holnap reggel Magyarország és Zala vármegye lakossága lépje át a tehetetlenség Rubicon-jáu! A legnépesebb, legkeresettebb, legjobban felszerelt, a legjobb nevelést adó, a legjobb eredményt felmutató középiskolák mellé építsük meg végre az ifjúsági erődvonalat. Ez lesz a nemzeti, történelmi, szociális és nevelési nagyszerű tett!

* Mindszenty József pápai prclátus, apátplébános beszéde a Katolikus Diákotthon- Mozgalom v asárnap megtartott kultúrházi gy űlésén.

Dr. Hollós Ferenc

a Zalaegerszeg Vidéke Hitelszövetkezet ügyvivő ügyésze elhunyt. Dr. Hollós Ferenc 15 éven át vezette a fenti Hitelszövetkezetet. Elhunytéval a Szövetkezet ügybúzgó vezetőjét gyászolja.

volna, ive keressük: de a természetes okot vegyük szemügyre!

Nincs arányszámunknak megfelelő közép- iskolás es benne, elsősorban gimnazista és kereskedelmist a seregünk. Ez az első vér-, térés csatavesztés éspedig a köztisztviselői és gazdasági pályákon. Nincs aztán arány lagosan ifjúságunk a I údománv’egyetemeken és a Jog -, továbbá a Gazdasági Akadémiákon. Ez pedig már diplomák, a kenyér, az élet és hatalom csatavesztése a bírói, ügyvédi, közigazgatási, tanári, orvosi és gazdatiszti pályákon és mindabban, ami ezekből kinő.

És azok a picike mínuszok és picike pluszok nagyon sokat adnak ki évente.

Az összes középiskoláknál a 4. *>u-os hiány 344, csak a gimnáziumoknál 1512 fő. a Tu-~ domány egy etemen a 0.3 o/o = 21, a Jogaka- démiákon a 4.3 <>i> hiány 33 fő. A másik fánál az egyetemi 27.9. a jogakadémiai 36.2, a gazdasági akadémiai 30.7 többlet még jelentősebb (444).

llát miért gvengébb a nagyobb fa szellem v onalon, a taníttatás terén? És miért erő- f sebb ugyanott a kisebb fa?

Két okból: v * 1 h

1. ,a nagy obb fára esik a munkások, zsellérek, ngezőg'azdasági cselédek aránytalanul nagyobb része.

2. Nincsenek a belőlük kikerülő szegény tehetséges fiúkat olcsón, vagy ingyenesen felnevelő közép- és felsőiskolai internátusaink.

Mindkét nehézség elesik a kisebbik fa oldalán.

Az a magyar katolicizmus, amely a WIE században minden középiskolája mellé céltudatosan konviktust vagy internátust emelt, it századok folyamán ezen a téren nem folv-