Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-12-30 / 295. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. december 2ÍT* Hogyan történt a halálos vonatgázolás? Zalaegerszeg, december 30. Farkas Ferenc 45 éves, 4 gyermek atyja, aalaegerszegi, Bíró Márton-utca 11. szám. alatti íuvarost december 28-án este az állomás rakodó részén halálos baleset érte. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a baleset a következőképpen történt: Farkas Bereue Halász Kálmán zalaegerszegi fakereskedő alkalmazásában állott és az .állomásról fuvarozott állandóan Hidász ügyfeleinek fát. 28-án délután 3 órakor indult el az állomásról a Becsali-út egyik házához. Amikor a fát a megrendelt helyre leszállította, nem haza Itájtott, hanem a becsüli korcsmába. Imrén Sóra tájban indult haza kocsijával. Útközben túlságosan elérhette az általa elfogyasztott szesz hatása és így a kocsin elaludt. A lovai ösztönösen nem haza, hanem az állomás rakodó részére húzták a kocsit az alvó gazdájukkal együtt. A kapu he volt zárva, de a lovak nekimentek, mire kinyílt az. Itt az irányítás nélkül haladó kocsit a lovak a sínek közé vezették, ahol egy tolató szerelvény a kocsit elütötte, amelynek következtében a j kocsit teljesen összetörte, az alvó tulajdonos pedig a kocsiról a sínek közé esett és ott a vonat kerekei halálra gázolták. A lovak az ösz- szeütközéskor kiszabadították magukat, szerszámaikat elszakítva és háza vágtattak. A kender termelésnek nagy jövője nyílik Göcsejben Göcsej, december 30. Göcsej régi időktől fogva kendertermelő hely. Mégis jártamban-keltemhén sehol oly silány kendertermést nem láttam, mint éppen itt. De nem is lehetett szebb eredményt elérni a r égimódi tala j mű vel és, mag- és vetés- rendszer mellett. Azt tartjuk: a tudás hatalom. Y alóban az is, mert tudással hatalmat ^nyerünk \ a% anyagi világ fölött s használatunkra hajlíthatjuk erőit. És csakis így kell e mondást értelmeznünk. Ebben az értelmezésben szép eredményt jértek el a hármasmalomi gazdák éppen a kendertermelés terén. Nemrégen még ott is régimódi kende r- termelés folyt. De amióta tizennégy jczüstka- lászos gazda van a Ids faluban, másra fordult a helyzet. S ebben nagy érdeme van Kalotai Artór m. kir. gazdasági felügyelőnek js, aki fáradságot nem kímélve ^emelte ki e kis helységet elmaradottságából, s megadta a tudás hatalmát egyelőre a talajművelés, nemesített magkiválasztás, okszerű trágyakezelés és vetésrendszer terén. Most csak a kendertermelésről lévén szó, annak először a régimódi termelését írom le, ahogyan nem szabad, nem lehet ma már kendert termelni. Tavaszi szántással a télen, vagy tavasszal kihordott trágyát, amelynek kezelését is csak a kakasok és tyúkok végezték a trágyadombon, alászántották. Ez a szántás üregessé tette a talajt, a kiszáradásra előkészítette és nem tudott »megkelni« a föld. Egy keverő szántással e hibát még tetézték, sőt a hajcsövességnck utat nyitottak azzal, hogy e szántás után nem is boronái tak. A talajélet a tál aj baktérium ok kedvezőtlen életfeltételek közé való jutásával pangott, a legcsekélyebbre szorult. Yelőre mégis újra szántottak, vagyis újra szárítottak. Vetőmagnak a régi, elsatnyult vetőmagot használták, mert nem is hallottak vetőmagnemesítésről. A vetést is szokás-mondás szerint végezték: pünkösd hetében. Pedig de változó időkre esik pünkösd! Hol májusba, hol júniusba. Ennek eredményeként a kender Göcsejben nem hozott méternél magasabb termést. Baj volt ez, mert évről-évre csökkent a vele való foglalkozás iránti kedv is. S így nagyobb lett a ruhaszükséglet, amit a boltokból kellett s ma: kellene — kielégíteni. A helyes kendertermelés módját a következőkben vázolom: A kendertermelésnek is első feltétele az okszerű trágyakezelésscl kezdődik. Erről most sok volna beszélni. A jó! kezelt trágyát már a vetést megelőző ősszel kihordjuk a kenderföldre és azonnal középmélyen alászántjuk, majd egy mélyítő őszi szántással a vizet tároljuk a talajban. Tavasszal nem fordító eszközzel a ,talajt porhanyójuk. Ilyen eszköz akár az egyfogatú lókapa is, vagy a lcultivátor. Vetőmagul csak nemesített vetőmagot használjunk, amelyet a járási gazdasági felügyelőségek útján igényelhetünk, vagy kérhetünk. A vetés szigorúan megszabott időben és nem változó [ünnephez kötve történik. Mégpedig április első felében, Ez a mozgókép a legsikeresebb történelmi magyar filmek egyike. Históriánk legviharosabb időszakában játszódik le, a meséje és 11. Rákóczi Ferenc szabadságharcát eleveníti meg megrázó képekben az elnyomó osztrák zsarnokság ellen. Egymásután elevenednek meg a film kockáin a Rákóczi szabadságharc immár legendáshím, történelmi nevezetességű alakjai. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Vak Bottyán. Károlyi Sándor, u balul végződött szabadságharc többi nagy hőse jelenik meg élethű ábrázolásban a néző előtt a vásznon. A film meséje egy vakmerő kuruc vitéz és a kuruc sereg önkéntes kémnő jenek megható, trügiküsveg'ű szerelméről szól. Refejezése azt példázza, hogy a szerelem túl a szabadságszeretet eszméje is tartalommal töltheti meg egy ember életét. A filmet a Hunnia-filmgyár készítette el fennállásának 15 éves jubileuma alkalmából. A forgatókönyvet Asztalos Miklós és Daróczy József írta, a gyártást pedig maga Bingerth János vezette. A rendező Daróczy József volt. A. szereplők közül Elsősorban Abonyi Gézát leéli megemlíteni, aki II. Rákóczi Ferenc szerepéi)« n nagyvonalú és felejthetetlenül szép alakítást nyújt. A többi szerepet Tolnay Klári, Sárdy János, Makláry Zoltán, Csortos Gyula, Kovács Károly játszók. Rákóczi nótáját Bemutató Szilveszterkor este 8 és 10 órakor az Edisonban Jegyit előre vriltsa ínegl FERENCJOZSEF KESERÜVIZ de feltétlenül áprilisban^ mert a má jusi vetés már késő. Az így előkészített talajban a nemesített vetőmag hozama a réginél 2—300 százalékkal nagyobb volt. Rostminősége jobb. áztatási kockázata kisebb, kézileg, vagy gépen való feldolgozásra alkalmasabb. Ha lehetne, a mondottakat akár szemléltetésképpen is bizonyítani tudnám. V annak felvételeim, amelyek mindkét kezelési módról fényesen szólnak. Népruházati jelentőségét e kendertermelő vidék előtt nem kell hangsúlyoznom, különösen most, amikor nem juthatunk ruhához. Göcsejnek minden talaja kiválóan alkalmas a nemesített rozskender termelésére. Fej dolgozásáról legközelebb számolok be. . H. S«. A székely havasi-fenyők üzenete Irta: zetelaki Tóhathy Marianna. Ilyenkor, a szeletet ünnepe kőiül nagyobb erővel tör lelkemre a honvágy a székely havasoktól távol. Lelki szemeim előtt állnak a fehérbe öltözött havasok évszázados fenyőivel, íestői, tündéri szépségében. Úgy reáereszkedik a kemény tél a Székelyföldre, mintha sohasem akarna kitavaszodni. Valami fenséges mély, áhítatos csend van, csak itt-ott csilingel bele a csendbe egy-egy hazatérő hegymászó lovacska csengetyűje. Gazdája mellette igyekszik a két kerékre reáerősített óriás szálfa mellett, amit kemény munkával a nagy lűdégben ledöntött a havas tetején. Nagysor ám ezt lecsusztatni a völgybe! Igyekszik, mert a kemény hideg és hófúvás levenné a lábáról. De abban a kemény lúdegben csodálatos kis piros szívek, a székely-szívek meleget sugároznak, az önzetlen szeretet csodálatos szent tűzet. Ez teszi olyan tündöklő széppé a kemény, hideg telet. A fenyőerdő koszorúzta székely bércek csúcsát az égbenyúló, kristály- tiszta, érintetlen szűztakarója fedi. Ott van szimbolizálva, mintegy megtestesítve a székelyek örök magyar hitvallása, történelmi sorsa és a keresztény világ küldetése. A székely ember jellemének jelképei ezek a hó födte szxklacsúcsok. Isten keze irányította életünk útjait. Csak egymás szemébe néztünk és megértettük egymást. Pedig útunk nehéz volt, kereszt volt, a szó szoros értelmében láthatatlan, de annál fájóbb töviskoszorú volt valamennyiünk fején, ősi hagyományainkban kiszakít hatatlanul belenőve és abból egy szikrát sem engedve, talán idegenül mozogtunk a világban. De mindig az évszázados tölgyek keménységével, hajthatatlanságával álltunk a vártán. A mi ifjúságunkat, a székely ifjúságot a világháborút követő feledési vágy, mámor soha egy pillanatra sem tette .a divathóbort sallangok rabszolgájává. A mi ifjúságunk sem idegen ifjúság: csak megviselt,, agyonhurcolt és- — bármennyire is furcsán hangzik —- ,a nü ifjúságunk már kiskorúságában börtönöket járt magyarságáért, szent hivatásáért. Mosolygós gyermekarcában születésétől kezdve a szenvedés van belevésve. De a szenvedésben mindig nemesebbé csiszolódott a lelke. Csak mi* székelyek tudjuk átérezni azt, amit délerdélyi testvéreink a felfokozott düh állandó rohamai és fékevesztett kitörései közben szenvednek. És mi hisszük és bízunk, hogy az örök magyar hitvallás éber és féltékeny őrtállói a tündöklő! hó tengerben pompázó sziklabérceken magas - banőtt fenyőrengetegei közé, nekik is meghozza a karácsonyi békét és a boldog új esztendőt. i A székely sors tragikus sors. Az voif mindig és az is lesz műidig. Ali; székelyek' • ebbe mar beletörődtünk. A mi élethivatásunk!
