Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-11 / 280. szám

' 6.

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1943. december 11«,

Magyar vendek

Megdöbben ten olvastuk a fiatal jegyző- Inek erőszakos halálát. Sokan már-már hajlandók voltak hinni, hogy az ott lakó nép. ha nem is egészen, de jelentős részében megbízhatatlan elemet jelent a magyarság számára. Szó esett az emberek között a kíméletlen és elrettentő büntetéstől. A húsz év ennyit változtatott volna ra jtuk'( — kétségeskedíek a higgadtabbak is. \ olt, aki kimondta: nem magyarok azok, de ellenségek. Azóta ismerjük már az alispáni jelentést, amely szerint kétségtelenül megállapítható, hogy a Dráván túlról besziv árgott aljas emberek gaztettéről van szó.«

; ról meglátogatta őket, íelcsukló zokogással -— • 1 vele síit a nagy magyar és vend tömeg — j j magyar szíve minden édes-könnyes indulata- ;

val így búcsúzott: ».'..Kérjük; vidd el a ha- i j zaba síró szívünk dobbanását, s benne a ha- ! i zavágyas el nem múló sóhajtását. Kérd az ís- | I tent velünk, értünk, egyszer mi is \ issza tér- j j jiitik. Hadd lássunk még.magyar hazát, Szent j j Istvánnak M ária-honát!«

Nekem mindehhez hozzáfűznivalóm nem ! j lehet. Legfeljebb a bizonytalan helyzet idején,

| amikor a gonosztevők szabadabban garázdái- j j kodnak, és hitványságukat nemzeti mezbe öl- í ] töztetnék. mégegyszer leírom a címet: magyar j j vendek. —rög. i

I m**ß+*+ß+ß+*mß+******************* I

i

Gondolatok a

DZSESSZ

körű!

í.

Irta: bitó József.

Gyakori, hőgy a napi élet útvonalán az egyénre nézve meg nem szokott jelenségekkel találkozunk. A találkozás hangulata szerint ezeket a jelenségeket szeretné néha az emberj élőlény álcájában látni, hogy azután, teszem fel. bárddal, vagy konyhakéssel a kézben, jogos »bosszú«-vággyal — ahogy mondani szokták — kizsigerelhetné. Ez az álcában látni kívánt: jelenség, mint úgynevezett zenei tényező, a dzsessz.

Fellélegeztünk: hál mégsem olyan mély a szakadék a magyar és a zalai nemzetiségek között, amely az együttélés akadálya lenne. Azért beszéljünk őszintén, nyillan, egyenesen. A hosszú és erőszakos szerb uralom nem múlhatott el nyomtalanul: különösen a gyengébb jellemfíelcnél, méginkábh a kevésbbé éretteknél nem. Ebből azonban v égzetes volna lekövetkeztetni: a v endek, meg a muraköziek nem magyarok. Az általános helyzet az ellenkezőjét bizonyítja. Én most mégis nem erről írok. A brazíliai vendekről, akik főleg Zalából kerültek ki, jegyeznék föl pár sort. Számunkra, bizonyíték, .nemzetiségeinknek pedig példa, buzdítás magyarságuk gyakorlására.

. ° CV

Ne sajnálják olvasóim az idejüket. Nem kell alattomos aknáknak, mélyen lapuló tengeralattjárók torpedóinak, óceánok fölött búgó repülőgépeknek a veszélyeitől majdnem lehetetlen hajóutat teníiiök. Olvassák el jelentésemet, amelyből értesülhetnek a Brazíliába kikerült v endek hazafiasságáról, vagy fogalmazzuk, amint Ők mondták: »Ali magyar vendek vagyunk, a mi érzésünk magyar!« •

Magyarságuk pűalt menekültek ki.

Sao Par Jóban könnyen megtalálhatjuk őket. A hatszázezer lakosú nagyvárosban is együtt maradtak. Egy csomóban élnek. Legtöbbjének saját telke, háza van. Fehérre me- : szelt, virágos kerttel övezett lakásaikkal a régi, j a hazai otthon kereteit másolják.

11a megkérdezzük, miért jöttek ilyen mész- j szire az édes anya földtől. így felelnek: a trianoni békeparancs miatt nem volt megélhetésünk. Azt is mondják: 1921-ben tiltakoztunk a szeri) uralom és a rablás ellen. Alenekülni kellett:. Többen ezt v álaszolják: nem akartunk a jugoszláv hadsereg dísztelen soraiban katonáskodni. Nem a szolgálattól féltek, de megalázó viseletnek tartották a szeri) uniformist és amit annak a hordása jelentett. Nehéz volt így is, az élet szempontjából talán nehezebb, de becsületesebb. hazafiasabb magatartásnak vélték. Azután — az eddigi szomorúságot, derűsebb fény váltja szemükben — talán nincs messze az idő, hogy hazamehessünk. Hiszen már Magyarországhoz tartozik szülőföldünk. Jó lesz, nagyon jó lesz hazamenni.

Mindig a magyarokkal együtt.

Mintha a nagy Brazíliában külön kis államot alkotnának a magyarokkal együtt. Közösen alakít ják életüket. A »Saopaulói Római Katolikus Szent István Egyházközség« — s egyben az egész magyar kolónia igen sokat köszönhet ezeknek a hűséges magyar vend testvéreknek. Anyagi áldozatossággal, idővel cs lelkesedéssel dolgoznak mindig a magyar ügynek a sikeréért.

A magyar összejöveteleken mindig megjelennek. Mjéjgj a disznótoros vacsorák sem múlhatnak e! nélkülük. Sírva vígadnak a magyarokkal.

Csrenkó Mariska.

Vastag betűvel szedtük a kislánynak a nevét. Érdemes megjegyezni, jobban, mint a filmcsillagokét. Tizcnkétéves korában tette a kivándorlás hosszéi útját szüleivel és kis öcs- kősévei. Akkor még magyarul sem tudtak. Azóta tökéletesen beszélik a nyelvet, mintha az idegenben tudták volna meg, hova is tartoznak. Azóta nincs magyar ünnepség, amelyen a vend szülőktől származó Csrenkó Mariska nem szerepelne.

, 1942. augusztusában valakit, aki itthoncfááéié~mű$or

VASÁRNAP, december 12.

7.30: Szózat, liee&eli zene. 8.13: Hírek. 8.30: őszinte beszéd. 9.00: Unitárius istentisztelet. 10.00: Református istentisztelet. 11.00: Egyházi ének és szentbeszéd. 12.15: Levente- műsor. 12.55: Budapesti 1 lan g ve rseny zenek a r. 13.45: Időjelzés, hírek. 14.00: Mű\ észlemezek. 15.00: Gazdasági előadások. 15.45: Művészek a Vöröskeresztért. 16.55: Hírek. 18.20: Hang- képek a Ferencváros—Csepel és a Kispest— Kolozsvár labdarúgó mérkőzésről. 18.40: Liszt:

IV. rapszódia. 18.50: Hírek. 19.00: Híres színművek, híres szerelmek. 20.10: Vonósnégyes. 21.00: Szárnyal a dal. 21.40: Hírek, sport- eredmények. 22.40: Nagy mesterek, örök művek.

HÉTFŐ, december 13.

8.35: Katonazenekar. 9.30: Daluk és hangszerszólók. 10.15: Szalonzene. 11.15: Beethoven: C-moli szonáta. 11.40: Előadás. 12.10: Országos Postászenekar. 14.00: Szalonötös. 15.00: Délutáni muzsika. 15.30: Előadás. 17.00 Előadás. I.. 15: Hámori Imre énekel. 18.00: Hadszínterek földrajzi szemmel. 18.20: Zongora. 19.00: Csevegés. Í9.10: Vándorló témák. 20.35: Költők, írók a magyar emberről. 21.10: Hangulat és ritmus. 22.40: Zongora. 23.10: Operett részletek.

!

JlpróMirdeiéseA

Minden sző 8 fillér. A vastag betű duplái- szárait. A cím a kiadóban feladott hirdetések kezelési díja 50 fillér.

Az üzlet, az ipar és a mai kereskedelmi élet lelke a liirdetés. Hirdesse minden eladni-, vagy vennivalóját a Zalamegyei Újságban

Délutáni órákra, 1—6-ig, bejárónőt azon- nalra felveszek. Postaépület, Herceghaími.

Jókarban lévő, rendszámtábla nélküli Sachs Viktória jó gumikkal eladó. OAITK Zalaegerszeg.

Újságkihordót felvesz a Zalamegyei Újság kiadóhivatala. Jelentkezés naponta délután 6-ig.

Mindenféle "bútort és mély „ gyermekkocsit veszek. Landler Dezsőné, Könyök-utca 2.

Magánhirdetés. Jómegjelenésű, magasrangú, jól szituált, gyümölcskertészetet kedvelő, ötvenes, tényleges állami főtisztviselő feleségül venne hozzáillő, 40—50-ig, katolikus úrinőt (gyermektelen özvegyet). Hozzátartozók is válaszolhatnak »Karakter« jeligére.

Eladó kb. 900 négyszögöl szántóföld az Általszegett-dűlőben. Cím: AVI assich-utca 47.

Vennék nagyol) binéretű ebédlőasztalt, {szekrényeket, iskolaberendezest és páncélszekrényt . Ajánlatokat »vidéki« jeligére kérem a kiad ó ha. ____ .

Ela

dó 31 kát. hold szántó-, rét- és erdő- birtok épületekkel, állomástól 7 km-re, négyszögölenként 2 pengős áron. Élő- es liolt felszerelés külön átvehető. Érdeklődni a Nemzeti Hitelintézetnél lehet Zalaegerszegen.

Különbé járatú bútorozott szoba kiadó december 15-re. Rétién Gábor-utca 2.

Kifejezh etet len káröröm töltene el, ha az | utcán hirtelen lefékezett autó alól valami Tájj- j dal más végsóhajt lehelő plazmaszerű lényt vonszolnának elő s amikor kérdezném, ki a szerencsétlen, azt mondanák: — Ez, kérem, a Dzsessz nevű teremtés. Túlmerész volt, megcsúszott és a társadalmi, szépkultuszi, vagy] politikai élet gépezete, vagy a mindeimapiság reális lüktetésének eszköze lerohanta, agyon- gázolta.

— Ö, a szegény — nyelnék ártatlan ábrázoltai, udvarias részv éttel, miközben ezt gondolnám: — Szóv al, agyon léptek. Hm. Ige«, ugyanis, hát, kérlek, a fák valóban nem nőnek az égig. A bessz után jön a hossz, a konjunktúra után a dekonjunktúra, a farsang után a böjt, a hét kövér esztendő után a hét szűk] esztendő, a mámor után a kijózanodás. Látod,, barátom, végre beteltél önmagaddal. Nem volt. j elés; neked, hogv ügynöki illemtelenséggel ül- j tel le, kmalatlanul, idegenek szobáiban, hanem mindjárt háziúr akartál lenni. Nem is kispolgár, hanem báró, gróf, herceg, alkalmasint király. No. hát ez már pofátlanság volt tőled. — Ugyebár, holnap temetnek ? Hehe. Számíthatsz rám, ott leszek magam is. Bizony, utána elodázhatatlanul elfelejtünk s nincs tovább. Vén platánok-szegélyezte, csendes sétányok alól felássuk inkább a múltat, a szuny- nvadó jácint-, nárcisz- és rózsa töveket s újból ezeknek gumóiból nev elünk v irágokat magunknak és gyermekeinknek, a te sajátos hajtásaid helyett. — No, de száz szónak b egy a vége. Béke hantjaidra.

* * *

Valóban, a dzsessz, ez a különös vasa- bund, nem is hosszú év ek múltával tomboló si- , kerrel Kirakodott be a szalonokba, ötórai teák,, műsoros estek, nemaddig zenekari előadások meghittebb számai közé, mint tolakodó zsűrim, v ásott modorral, feltűnést keltő v i§elkedéssel és, csodálatosképpen, minden előítélet nélkül hódolt be neki a szépérzék, higgadt modor és választékosság nevelője kezéből kiengedett, vagy kicsúszott ifjúság.

Hódításában túlment a »határon« és szédítő tempóban szerzett magának polgárjogot az egész földgömbre, — de azon túl a Holdra és csillagokra is, amennyiben óda is eljut «. villamosság rezgésével. Ostoba pöffeszkedés- sel foglal helyet azok között a fogalmak és sikerek között, amiket újszerűség néven ismerünk. Mint az újgazdag, parnevü tudálékosságával, a jóhiszemű szerények között.

Mert, sajnos, tény az, hogy például a> berlini filharmonikusok »orthodox« előadásában Verdit zene gyanánt nem óhajtják úgy, mint ezt a konokul-forradalmiasan idegbök- kentő, melódiátlan zenebonát, ami irdatlan dobogással döngeti fel és vonja gépzördületének erőszakos bűvkörébe az ütemszomjas tánckreténeket.

Ezek után bizony megfősz to ttnak illenék! ereznünk magunkat, nekünk, laikusoknak, akik a dzsessz köhögő emlőin nevelődött iijúság újító nyomdokaiban nem haladunk. Milyen elmaradottak is vagyunk, hogy nem értjük ennek az örökmozgón, kaoéran taktusos /ördü- 1 etnek szer kezet-bonckó rságtan át.

(Folytatjuk).

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

KéczSlt a Zrínyi Nyomdaipari Rt. gépein. Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4. Nyomdabérfts Felelős kiadó:

GAÁL ISTVÁN. 2 J