Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-12-02 / 273. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. december 2. jészaka meri kai kötelékeket, amelyek tegnap a kedvező, felhős időjárásban Nyugat-Német or­szág területe fölé repültek. Az eddigi megálla­pítások (szerint több, mint 30 amerikai re­pülőt lőttek le. A németek vesztesége csekély volt. Este 9 órakor 20 négymotoros amerikai bombázó és 12 amerikai vadászgép roncsai^ találták meg. Amszterdam. Mekmesben, Rabatban rend­zavarások voltak. Két ezer embert tartóztat­lak le.-—o— Zágráb. A hóivá t lapok állandóan közlik a partizánok elleni tisztogató hadműveleteket. jFQina vidékén egy tisztogató eljárás során 2 ezer partizán esett el. Szlatmánál is súlyos, méreteket öltenek a tisztogató hadműveletek. A veszteségek a partizánok részéről igen ér­zékenyek. Ankara. Roosevelt, Churchill és Csang- k'aisek találkozójának helyét aknamező veszi körül és erős légvédelem, tűzoltóság, vala­mint óvóhely állt rendelkezésükre. Lisszabon. Az amerikai hadügyminiszté­rium bejelentette, hogy elveszett egy ame­rikai csapatszállítórepülőgép, amelyben 16 gér pész iés 13 ápolónő tartózkodott és útban volt Algírból Bariba. Az Adriai-tenger környékén egy brit bombázót is lelőttek a német gépek. —•— Stockholm. A svéd lapok közlik, hogy a találkozó a szovjet által megszállt területen folyik le. Ezzel kapcsolatosan londoni poli­tikai körökben rámutatnak arra, hogy a szov­jet nem visel háborút Japán ellen és ebben a tekintetben nem is várható változás. Külön kell tárgyalni a távolkeleti kérdést és az euró­pai kérdést ás. Svéd lapok szerint a távolkeleti kérdést Kairóban Csankaisek jelenlétében tár­gyalták meg. Az európai kérdést Sztálin részt- vételével tárgyalják meg. Ütközet II. Sírdogáló asszonyok és gyermekek kupo­rognak iegyik-másik udvarban... Nagy roppa­nással beomlik a templom... Jobbra tőlem száz méterre két ház még nem ég! Feltevésem sze­rint innen kaptam a tüzet. Járőr indul kézi­gránáttal lés géppisztollyal felszerelve, hogy el- vegye a vörösök kedvét az alattomos lövöl­dözéstől. Az (égő pajta mellett felsorakozott raj tüzelni kezd. A füstfüggönyön át bátran tor előre a raj... A »bolsik« mesterei a beásás- nak. Alig fél óra alatt már jól kiépített lö- vészteknőkből tüzelnek. Ez megnehezíti a raj munkáját. Már kézigránátok robbannak, de a »bolsik« nem hátrálnak. Egymásután nó- mulnak el gyilkos fegyvereik, az állást azon­ban nem adják fel. Ügy látszik, vannak mö­göttük. Ez a feltevés helyes, mert távolabb­ról is íelkelepel a géppuska. Az átfésülésre kiküldött szakasz jobb- szárnya is rátámad a túlerőben lévő ellenségre. Vad .fegyverropogás. .. Az ellenség nagyobb túlerőben van. — Egészségügyi járőr előre! Hordággyal rohannak az embermagasságú kukorica és napra forgótáblában a sebesült ha j­társak (Segítségére. Egyhangú fütyüléssel sí\íl felettünk az akna. Mindenki lapul. Hála Istennek.. . nem talált.. . Jön a második... A harmadik... A zászlóalj parancsnok intézkedik, hogy a közelben felállított légvédelmi ágyúval puhít­sák meg a véres »viharsarkot«. — Berreg a motor, a »Bolörs« közeledik. Tüzéreink nem ft******A*TliWWMWW*MW*M»M¥M¥*** törődnek a sivító golyókkal, nekifeszítik Nul­láikat a keréknek. Liliánátok alatt túzkésszé teszik derék »légfúrósaink« a földi harcokban is kiváló fegyverüket. Közben a harcosok hátrábbhúzódtak, és kapott parancsuk értelmében a gyűrű szét­nyílik: A légfúró tüzelni kezd. A kezjelők hidegvérrel dolgoznak, nem zavarják őket a közelben porzó aknák, serényen töltenek, iz­zadnak, lőnek... A »bolsi« sarok portengerré változik. A csattan ások közt egy-egy távoli segélyordítás hallatszik. Az aknavető elnémul... Egészségügyi járőrünk véres hajtársat hoz. Az ;orvos már segít. A járőr megy ki újra és újra. Az ellenség egyre ritkábban lő. A légvédelmi ágyútúz porfelhőjében eszeveszet­ten menekülő alakok tűnnek fel. Légvédelmi tüzéreink megoldották feladatukat. Hadapródőrmester parancsnokuk az arcára tapadt por és füstréteg mögött boldogan tno­Budapest, december 2­Röviden jelentettük, hogy a Házban meg­kezdték a megajánlási vitát, amelynek során a Keresztény Néppárt nevében gróf Zieh y János a következő deklarációt olvasta fel. — Tisztelt Ház! A háború elhúzódása, az azzal járó rend­kívüli vér- és anyagi áldozat és az -ebből! úgy a bel-, mint külpolitikái tekintetben elő­állott és bizonytalansággal terhelt helyzet tel­jesen igazolja pártunknak a háború kezdete óta következetesen elfoglalt azon magatartását, hogy gondosan kerüli olyan kérdéseknek nyil­vános megvitatását, amelyeknek egyszerű fel­tevése is súlyos következményekkel járhat. — A most lefolyt vita eddigi fel fóliá­sunkban csak megerősített bennünket. Nem jelentette és nem jelenti azonban ez a ma­gatartás, hogy pártunk úgy, amint a múlt­ban mindenkor megtette, a jövőben is köteles­ségének ne tartsa, hogy az arra illetékes fó­rumok előtt a kormány által köv etett külső- és belső politika tekintetében álláspontját vi­lágosan kifejezésre juttassa. Épp ezért ma is a felvetett vitás kérdések nyilvános tárgya­lását megelőzve, a nagy elvi kérdésekben dek­larációban kívánja kifejezni a maga állás­pontját. ' — A Keresztény Néppárt, hűen az el­múlt nehéz időkben tanúsított politikájához, ma ,is feladatának tekinti, hogy a válságos idők (előtt a nemzeti egységnek megterem­tését előmozdítsa és erre szolgálatát felajánlja. Természetes, hogy a párt a maga nyilvános­ságra hozott programinjához hűségesen ragasz­kodik, az előttünk álló nehéz időkre való te­kintettel azonban ezen deklarációban csak azo­kat a pontokat emeljük ki, amelyeknek alap­jául hazánk a kis államokat fenyegető ve­szedelmeket elkerülheti és állami önállóságun­kat, függetlenségünket é| történelmi keresz­tény jellegünket megőrizhetjük. — Fenntartás nélkül felajánljuk közremű­ködésünket, hogy a kormány az országot a háborús állapotból kivezesse és az átmeneti idő nehéz közrendi és szociális problémáját megoldhassa. Tudjuk, hogy pártpolitikai szem­pontból ez áldozatokat jelent ránknézve is, mégis azt hisszük, hogy ma minden pártnak kötelessége egyébként tiszteletreméltó párt- programmjából kikapcsolni minden olyan kér­dést, amely akadályozhatná az együttműkö­dést. Meg kell találnunk azokat a közös alap- elveket, lámelyek az átmeneti idő alatt a nemzet érdekében szükséges békét és együtt­működést biztosi tj uk. — A Keresztény Néppárt a maga ré­széről (ezeket az alapelvcket a következők­ben látja: sqlyog és kiadja a »tüzet szüntess« parancsot. Gyalogosaink sem nézik tétlenül a jelenetet. Üldözőbe veszik a menekülőket. Csendesül a harcizaj. Az átfésülő szakasz balszárnyán még lövések hangzanak. A fő­hadnagy bátor vezetéssel, személyes példa­adással lendületet ad a támadásnak. Ered­ménynek kell lennie. Van is! A »bolsik« a távoli erdőbe hú­zódnak. A harcizaj lassan elül. A nap aranyos fénnyel övezve bukott le. Átadta helyét a vadul recsegve-ropogva égői házak világának. A zászlóaljparancsnok intézkedik az éjt- szakai biztosításra és váltásokra. A bevetett szakasz parancsnoka pedig je­lentkezik az alezredesnél: — »Alezredes úr, alázatosan jelentem, a támadó ellenséges erőket leküzdöttük!« (Vége.) — Nincs vita a felett, hogy az ors/plgf vezetése csakis a népképviseleti alapra és a miniszteri felelősségre felépített parlamenti kormányzás alapján nyugodhatik. Minden kí­sérlettel tehát, mely ehelyett egyéni, vagy osz­tálydiktatúrát akarna, szembehelyezkedünk. — A keresztény életfelfogás kötelessé­günkké teszi, hogy amint az a pápai encik- Ilkakban js le vau fektetve, biztosítsuk azl ország minden lakosa számára az egyént meg­illető természeti jogokat és ennek megíelelő­1 leg az állafn polgárainak nemzetiségre, nyelvre, faj ra és vallásra való tekintet nélküli jogegyen­lőséget. De ugyanennek a keresztényi életfel- ■ fogásnak kell érvényesülnie a kulturális és ' gazdasági élet műiden vonalán, amely többek j között megköveteli azt is, hogy az ifjúság nevelése, a család és iskola kettői alapjáig való erkölcsi elvek szerint történjék. — Ugyanebből az elvből folyik a sze­mélyi, vallási, lelkiismereti, vélemény- és mun­kaszabadság törvényes biztosítása, amely sza­badságjogoknak korlátáit icsak az erkölcsi tör­vények és a közrend parancsoló szempontjai lehetnek. — Biztosítani kell a magántulajdonra épí­tett gazdasági rendet, amelyet az állam csak! közérdek címén, teljes kártérítés és az ezt biz­tosító bírói védelem mellett korlátozhatja. — A keresztény életfelfogás és a köz­rend fenntartásának megóvása parancsolólag megköveteli, hogy az átmeneti idő alatt idő­szerűvé váló gazdasági átalakulással szükség­képpen együtt járó társadalmi megrázkódtatást előrelátó szociális politikával megelőzzük, első­sorban a háború közvetlen áldozatai sorsának! kielégítő rendezésével. — Azt hisszük, hogy akik az idők sú­lyát átérzik, azokra nézve nem jelent nagy áldozatot az átmeneti idők alatt ezekre a ve­zérelvekre korlátozni politikai ambíciójukat és működésüket. Engedje meg tehát nekem a tisztelt Ház, aki ennek a Háznak egyik leg­régibb tagja vagyok, (Éljen! Éljen!) hogy nyo­matékosan kijelenthessem: vannak a nemzet életében döntő pillanatok, amikor felül kell emelkedni a pártszemponton és még ha ex pártszempontból ^áldozatot jelent is, a nem­zet pillanatnyi életfeladataira kell az erőkéit összegyűjteni. — Mentsük tehát át a nemzetet és az­után keljünk versenyre abban a tekintetben, — mi, vagy azok, akik utánunk következnek! — hogy mely utakon tudjuk tökéletesebben a nemzet sorsát előrev inni. Gróf Zichy János beszédét több ízben! szakította félbe élénk taps és helyeslés, majd a deklaráció felolvasásának végeztével számo­sán üdvözölték. Vannak döntő pillamikor felül kell emelkedni a pártszempontokon — mondotta Zichy János a parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents