Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-29 / 270. szám

Í943. november 29. Megfelelő bérösszegért két szobából álló hivatalhelyiséget keres az Állatforgalmi kirendeltség, Kossuth-e. 42. Vitézi Tamásy István dr- polgármester a város nevében mondott köszönetét. Majd meg­hatott szavakkal emlékezett meg arról, hogy, amíg a világban az engesztelhetetlen gyűlölet tombol, (addig mi itt, Zalaegerszegen családi tűzhelyeket építünk. Hangsúlyozta, hogy lehe­tetlen tiem az égfelé tekinteni és lehetetlen nem hálát adni az irgalmas Istennek, hogy1 ezt a napot megérhettük. Lehetetlen most nem arra gondolni, aki előtt minden erő még­ha jól. Hálát mond ezután azoknak, akik segít­ségével épült meg a göcseji házcsoport. Majd az új háztulajdonosokhoz szólt: — Legyetek büszke és öntudatos polgárai ennek a városnak. De nemcsak külsőleg, hanem belül is ilyen életnek kell folyni. Ezután bejelenti, hogy a kereszt körüli teret Kádár Levente-térnek, az ONCsA-házak- kal szegényezett utcát pedig Somogyi Ferenc utcának nevezik el. Bokréta ünnep Ezután az államtitkár és kísérete a Köz­jóléti Szövetkezet irodahelyiségeit, majd a két évvel ezelőtt épített ONCsA-házakat tekin­tette meg. Itt megjegyzi, hogy a göcseji stí­lusú házak jobban tetszenek. Kissé kijebb lévő hadigondozottak [telepére sétálnak ezután a vendégek, ahol bokréta-ünnepét tartja az épít­kezés. Itt Stumfl József vállalkozó üdvözli az államtitkárt, majd Dávid Ilona magyar ruhás kislány szavalja el Háry Emma versét. Vitéz ,Teleki Béla grőf főispán hangsú- lyiozta, hogy a 72. zalaegerszegi ház felava­tására jöttünk össze. Megemlíti, hogy az or­szágban először Zalában, Balatonfüreden épült ONCsA-ház [és most először itt, Zalaegerszegen épülnek házak a hadigondozottak részére. El­mondotta, hogy ezeket a házakat azok család­tagjainak építik, akik testükkel védelmezik ezt a hazát, vagy az életüket áldozták. Rámutatott arra, hogy amíg magyar él, sohasem hálál­hatjuk meg ezeknek a nagy áldozatát. Éppen ezért a társadalomnak lehetővé kell tenni az itthonmaradottak .megélhetését. Az igazság és méltányosság szempontjait kell mindig ezek­ének a családtagjaival szemben alkalmazni. ígé­retet tesz, hogy a hadiárvák és hadiözvegyek érdekében mindent el fognak követni, hogy olyan szilárd lelki egységbe kovácsolódjunk, hogy bármilyen áldozatot is követel tőlünk a Teremtő, zúgolódás nélkül viselhessük el. Utána Kádár Levente szólott: — Amikor a keleti fronton folyik az ádáz küzdelem, amelyben őrt áll a magyar katona is, kötelességünk, hogy gondoskod junk azoknak a családjairól, akik a hazáért ál­dozták ;fel az életüket. Amikor ez a húsz ház épül, rá kell mu­tatni, hogy a hadigondozottak megsegítése ez­zel még nincs befejezve. A magyar társada­lomnak a kötelessége, hogy kárpótolja a vesz­teségekért legalább is úgy, mintha a csa­ládfő, a kenyérkereső itthon lenne. Kéri a társadalmi egyesületeket, hogy gondoskodja­nak, hogy e házak lakói soha ne éhezzenek, munka nélkül ne legyenek és a gyermekek megkülönböztetett elbánásban részesüljenek, ügy, hogy nyugodt lelkiismereti el elmondhas­suk mindenkor, hogy ők megtették a kötelessé­güket, de mi is megtettük a kötelességün­ket. Az .államtitkár és kísérete ezután a vasúti vendéglőben szőkébb korú ebéden vett részt, majd Tapolcára hajtatott az ott elkészült ONCsA-házak felavatására. (sz.) ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. '1 Nagyszabású földrengést észleltek az elmúlt éjjel Zala megyében Zalaegerszeg, november 29­Csak két héttel ezelőtt adtunk hírt ar­ról, hogy Szentpéterfölde községben éj jel több­ször is nagyobb földrengést vettek észre. Az elmúlt éjjel azután 3 óra 3 perckor Zalaegerszeget js hatalmas földlökés rázkód- tatta meg. A rázkódás hatalmas sivító hang kíséretében következett be és körülbelül 20 másodpercig tartott. Ez alatt a bútorok is Polgár Lajos írja: Karikagyűrűjét ... Kemenesalján nincsenek híres, hangula­tos szüretek. ,Kevés szőlőt termelnek ott a gazdák. A sík vidék szépségét mindössze csak két hegy emeli, a Ság és a Kissomló. Erre a két hegyre büszkék is ám a kemenesaljaiak. Különösen a Sághegy tekintélye emelkedett, amióta rajta (áll a magasba nyúló trianoni emlékkereszt. De, ha nincsenek is vidám, hét várrne- gyjére szóló .szüretek, azért szüreti bált min­den faluban rendeznek, amelyek tarka fel­vonulással kezdődnek g reggelig tartó tánc- mulatsággal végződtek, ;— akkor. Engem is meghívtak egyszer egy szü­reti bálra az egyik kemenesaljái faluba. Vendéglátó házigazdánk (jogosan ünne­pelte a szüretet, mert — mint mondta — neki is van mintegy' 100 tőke szőlője és egy nagy lugas az udvaron. Vacsora után házigaz­dánk kijelentette, hogy nem megyünk vissza a vendéglőbe, (hanem őnáluk mulatunk reg­gelig. Cigányról is gondoskodott, három szál cigány szolgálta a zenét. Úgy éjfél tájban a hangulat már emel­kedett volt, amikor a cigány rázendített egy akkori divatos nótára s egy leány halkan éne­kelte vele: Karikagyűrűjét visszaadom... Las­sanként a társaság többi tagja is bekapcsoló­dott s szállt a nóta, csak a háziasszonyunk törölhette a szemét. Talán senki se vette észre, én is csak úgy véletlenül (odapillantottam s arra gondol­tam: valami fégi emlék húzódhatik meg a könnyek mögött. Közelebb kerültem hozzá s megkérdeztem: Mondja, ffCftti néni, mi jutott eszébe? Talán az elmúlt lánysága? A régi szüreti bálok? [Kati néni rám se nézett, még mindig a nóta, vagy az emlékek hatása alatt Sálit s csak! úgy suttogta: Eszembe jutott, hogy egyszer én is... Itt elakadt a hangja. No, mondja csak jneg, Kati néni, — kértem —, nem mondom el senkinek. Kati néni most már rám nézett s halkan folytatta: — Valamikor én is visszaadtam a gyű­rűmet három évi jegy esség után. — Kár ilyen sokáig halogatni a dolgot - mondtam — azt szokták mondani, a hosz­szú Jcötél elszakad. De később is csak őhozzá mentem, mondta Kati néni, majd így folytatta; Falubeliek voltunk mind a ketten s annyira megszerettük (egymást, hogy sokszor mond­tuk: ha nem volna semmink, ha a legsze­K ŐSZ ÖN ETN Y1L VAN IT ÁS. Mindazoknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk elhunyta alkalmával mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Györgyialvay Jánosné és családja Ül gényebbek volnánk is, akkor is egymásé len­nénk. De 'éppen ott volt a baj, hogy mjpn voltunk olyan szegények. A férjem szüleinek 40 hold földjük volt és négy gyermek. Ne­künk 30 hold földünk volt és szintén négyen vo ltunk. A szülők egyik részről sem ellenezték a házasságunkat, de azt kijelentették, hogy földet nem adhatnak egyik részről sem. Mert, hí» egyiknek adnak, akkor a többieknek is kell adni és akkor miből élnek ők? De meg nem is lehet csak úgy egyszerűm rábízni p földet a gyermekekre, hátha nem jól tudnak gazdálkodni és elúszik a birtok. Hozzánk nem jöhettünk lakni, mert még otthon voltak a többiek. A férjem szüleihez sem mehettünk volna, mert ott már volt egy menyecske. ,Igy hát vállalnunk kellett voina a (napszámos sorsot. Ha, mint napszámosok nőttünk volna fel, vállaltuk is volna, de így, megszégyenítő lett volna ránk a napszámos munka. Nem is volt más megoldás, mint várni. Három évig hordtuk a jegygyűrűt a a sok várakozásba belefáradtunk, rénlényeink szertefoszlottak jés egy szép napon lehúztam ujjamró! a karikagyűrűt és könnyezve vissza­adtam. Egy év múlva férjem édesanyja meg­halt s fáz anyai birtok feloszlott, a gyermekek között. Ekkor férjem újra eljött értem, a karikagyűrű visszakerült az ujjamra és rövi­desen oltárhoz is vezetett. Ez a paraszt életnek az árnyoldala: a szü­lőknek meg kell halni, hogy a gyermekeik boldogok lehessenek s családot alapíthassa­nak. Ezt beszélte el nekem Kati néni ezelőtt, mintegy nyolc \évvel, én már el is felejtettem, s most a napokban levelet kaptam tőle. írja, hogy már a gyermekei felnőttek, a két nagyobbik már nősülni akar s kérdezi, hogy mit csináljon? Felosszák-e köztük a bir­tokot, vagy engedjék, hogy megismétlődjön' az ő sorsa? Levelét azzal fejezi be, hogy? okvetlen választ vár tőlem, addig nem csi­nál semmit. Én postafordultával küldöm a választ: Kedves Kati Néni! Tudom, hogy nehéz a kérdés, de van meg­oldás. Ne osszák fel a birtokot a gyermekek között, mert áll az a közmondás: Könnyeb­ben eltart egy anya hat gyermeket, mint hat gyermek egy anyát. Hanem, ha csak tehetik, küldjék jel a fiukat gazdasági iskolába s mi- ) kor már megtanultak okszerűen gazdálkodni, | akkor béreljenek a részükre legalábbis 15—20 ) holdas kisbirtokot s azon önállósítsák. Ezt I üzenem csak Kati néni, de minden gazKi- szülőnek is, hogy a karikagyűrűk a rendes idő- : ben ott ragyoghassanak ,a »fészket rakni«: óhajtó ifjú párok ujjjain s ne kelljen azt \ issza- adni soha. megmozdultak a helyükön és több helyen be- főttes üvegek és hasonló tárgyak lezuhantak. Nagyobb kárról nem érkezett jelentés. Heszneki tudósítónk telel on jelentése sze­rint a fenti időben szintén hasonló tartamú rázkódást éreztek. Itt azonban hatalmas rob­banásszerű hangokat. majd hosszabb moraj­lásokat Is hallottak. A különös és régen tapasztalt erős föld­rengés okát nem sikerült kideríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents