Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-27 / 269. szám
* 6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. «member 27. mmsmammmmm A gazdákat érdekli... ALFA TAU Sí tenger himnusza. Hz olasz filmgyártás új remeke. Jen az Edisonban. ♦ Mester, vagy Bärge? Rendezgette^n a könyveimet, szerszámaimat, amikor kezembe akadt egy zöld ládika. — A festékeim! Felnyitottam. Megvolt az egész. Sokáig pihentek a íádikában. Több, mint . egy évig. S most, hogy hazatértem, ez az első, ami elém kerül. Hadd nézzük, megv-e a munka még úgy, mint azelőtt? Az ecsetek ja terpentines vázában vártak rám. A vászon is előkerült. A les tőál hány! eddig fejtetőre állítva támasztotta a falat. Most! a három lábát szélvetve, készségesen tartja a vásznat. Na, most festek. Ige* ám, de mit? Tájat, csendéletet? (Jaj van a gyerekszobában is. A természet nem tudja úgy szétszórni a a irágos, színes mezőket, mint a gyerekek a szőnyegeket, újságokat, cipőket. Csendélet? Arra nincs szükségem. Kielégítő csendélet van akkor, amikor két gyermek kétfelől kezd bömbölni. Jiogy (olvasóimnak mértéket adjak ehhez, elárulom, hogy mind a két gyermek I á ;n y. Azt hiszem, így el lehet képzelni . . . Akkor hát festek mást. Mondjuk: Bürget. Ez nem is rossz gondolat! Bürget lestem, amikor olvassa a Zalamegyiei Újságot. Meghúztam a körvonalakat, aztán a leg- széleseebb ecsettel föhn ázol tani a színeket. Megnéztem messzebbről. Nem is rossz! Akkor gőzerővel inckimentem. Lassan előbúj t a kinagyolt, nonátóf piros arc. A legerősebb cinébert jhasználtam hozzá. .Jött aztán ia sötét mellény, a fehér ingujj, az újság fehér lapja, az újságot és pipát tartó két kéz. Sikerült minden. Na, most gyerünk kidolgozni! A magyar (embernek jó nagy bajusza van, hát Bürge se maradhat utolsónak. Ám. akkor észrevettem, hogy .furcsán hat. Furcsa volt a bajusza, olyan, mint a sörte. Pár lágy húzás az leesettel. Most meg mintha valami .prém lenne, (annyira bársonyos. Mit eshiál- jjak hát azzal a két szárával, ami túljutott az ere vonalán (és esetlenül belelóg a borgőzös háttérbe? Amíg ezen gondolkodtam, a lányom rátalált ja hosszúszárú ecsetekre. Csak akkor vettem (észre, amikor már a felver-( Ífestékes ecsettel dobolt ,a vásznon. Kitettem a kisasszonyt az ajtón. Aztán csodálkozva néztem a képre. A csöppség fehér, ferencjóskás ofaszakállt dobolt Bürge balképére. Na, eb- Ő1 a gyérekből festő lesz, az biztos. Megigazítottam! a szakállt és a másik felére is oda- ifiestettem. Jó (lett. Kopogtattak. Egyik tanítványom lépett be: — Tanító úr, kérem, a papa küldött egy (üveg bort. Nini, ez meg a Mester Jancsi bácsi! — Nem, fiam, hanem Bürge Jancsi bácsi. A fiú érdeklődve nézte, hogyan lesz a Sebé rségből Zalamegyei Újság. Aztán megszólalt: — Pedig éppen olyan, mint a Mester Jancsi bácsi. Másnap, tanítás (alatt a fiú kinézett az nbl akon és leinevette magát, aztán ijedten1 j kapta szája (elé a kezét. Kipillantottam én fis. Mester .Jancsi bácsi ballag az utcán. Ugyanígy tartja a pipáját, mi,nt az én Bürgern. 'Poiaszakállát borzolgatja a szél. Mikor visszafordult am, vettem csak észre, hogy az egész j (osztály áll a padokban és nézi az öregei mosolyogva. Aztán visszazökkentek a padokra. Mit mosolyogtok? ,— kérdeztem. Kórusban feleltek, miközben kimutattak az ablakon Mester Jánosra: — A Bürge Jancsi bácsit! KOCSIS LÁSZLÓ Juhokat minden gazdaportára Az ország textil-nyersanyagellátásában a külföldi nyersanyagok mellett döntő jelentősége volt a belföldi gyapjúnak. A háborús viszonyok következtében a gyapjúállományban is visszaesés következett be és a földművelésügyi mi nisztérium érdekes akciót kezdett részint a juh állomány növelése, részint a gyapjúhozam gyarapítása céljából. Az elmuit évek eseményei oebízonyítolták, hogy egyedül az ármegállapítás vonalán nem lehet a juhállományt emelni és a gyapjúhozamot növelni, hanem más megoldást kell ke resni. Ez a megoldás az lenne, hogy minden tanyai vagy falusi ház legalább egy-két juhot tartson, ezeknek takarmányozása nem ütközik különösebb nehézségbe. A lenyírt gyapjú ellenében a juhtartó gazdák számára kész textil - anyagot biztosítanának. Szakértői számítások szerint egy egy birkáról annyi gyapjút lehet lenyírni, amennyi megfelelő pótanyag hozzá keverésével egy egy személy ruhaszükségletét fedezné. Mikor kell az olajlenszalmát beszolgáltatni ? A rostnövényforgalmi központ felhívja az olajlent termelő gazdák figyelmét a rostnővé nyék forgalmának szabályozásáról szóló rendeletben foglalt kölelességek teljesítésére. A rendelet értelmében a gazda köteles az általa termelt olajienszalmát beszolgáltatási határidők szerint a jogosított kereskedőnek vagy kikészítő vállalatnak eladni, vagy vételre felajánlani. A beszolgáltatás, felajánlás két részben történhetik. Az első részben a termésnek 70 százalékát október elejéig, a visszamaradt 30 százalékát 1944 április 1-ig kell vételre felajánlani. December végéig kell megkötni az ipari növénytermelési szerződéseket Iletékes helyről már az elmuit hetekben is felhívták a gazdák figyelmét arra, hogy az ipari növénytermelési szerződésüket mielőbb kössék • meg. A kötelező ipari növénytermesztésről szóló rendelet, mint ismeretes, kimondja, hogy az a gazdálkodó, aki ipari növényeket szerződés alapján akar termeszteni, a tavaszi vetésű ipari növényekre december 31-ig köteles a szerződést megkötni. Aki ezt a szabályt betartja, idejében kap jó vetőmagot kedvezményes áron, műtrágyát, erőtakarmányt hatósági áron és termelési előleget kamatmentesen. Aki viszont a határidőt elmulasztja, nem igényelheti a vetőmaggal kellő időben történő ellátást, nem igényelhet műtrágyát, erőtakarmányjárandóságát pedig csak fele mennyiségben kaphatja meg. Ez a rendelkezés, illetve újítás tulajdonképpen a gazdák érdekében történt. Sok ezer métermázsa vetőmagot kell ugyanis sok ezer gazdához idejében eljuttatni és olyan időkben, amikor a szállítás hihetetlenül, nehéz. A köte lező termelés rendszerében a gazda köztudomás szerint több növény közül választhat, sőt a csere és pótnövények rendszerén keresztül a rendeletben felsorolt mind a nyolc ipari növény szóba kerülhet valamennyi gazdánál, ami szintén nagy körültekintést igénylő kérdés. Rendkívül fontos, hogy a termelőnek idejében álljon rendelkezésére a szükséges vetőmag. Ennek feltétele azonban az, hogy a szerződést a meghatározott időre kösse meg, mert csak igy lehet lebonyolítani a vetőmageilátást. Tisz tában kell lenni azzal, hogy még rendes, ide Szakképzett téglanvester szabadalmazott tégla gyártásét vállalná. Jucxi Ferenc Péc»,Pécsváradiorsz.út5. jében történő igénylés mellett is micsoda óriási munkát kell végezniük a vetőmagellátással megbízott szervezeteknek. Az, hogy egyes gazdák saját termésükből tartsanak vissza vetőmagot, nem célirányos, mert hiszen ipari növénytermesztésünk még olyan fiatal, hogy a gazdák túlnyomó részének még nem is lehet nemesített, igazán jó minőségű vetőmagja, a központi ellátásban pedig mindenki a legjobb vetőmagot kapja. A kötelező ipari növénytermesztés rendszere két elmúlt évének tapasztalatai alapján került a rendeletbe az, hogy a termeléssel járd kedvezményeket az említett határidőtől teszik függővé. A határidő a gazda érdekében van, annak elmulasztásából származó hátrány pedig kénytelenségből. Ha a kitűzött határidőig szerződik a gazda, hamarább lehet a vetőmagszükségletet megállapítani s így biztosabban, gyorsabban és jobban lehet a vetőmagigényléseket kiosztani. A műtrágyagyár is csak akkor tudja a gazdáig eljuttatni a műtrágyát, ha kellő időben tudomást szerez az igénylésekről. A késő* szerződő gazda csak azért kaphat fele erőta- karmányjárandóságct, mert késői jelentkezésével maga akadályozza meg az olajosmagvak egy részének feldolgozását. Mindezekből nyilvánvaló, hogy közérdekből történik a szerződéskötés határidejének korlátozása és saját érdekét szolgálja a gazda, ha december végéig az ipari növényekre megköti a termelési szerződést. Miért jó az útmenti fák termése ? Egyes gyümölcstermő vidékeken érdekes megfigyeléseket folytattak az útmenti gyümölcsfák terméseredményeiről. Minden kétséget kizáróan megállapították ugyanis, hogy az útmenti gyümölcsfák termése mindig igen kiváló. Ennek oka valószínűen abban keresendő, hogy a fák ágain és levelein felgyülemlett porréteg kiváló védelmet képez esetleges fagy- és rovarkárok ellen, de lehetséges, hogy a gépkocsik kipufogása jó hatást gyakorol a gyümölcsök fejlődésére. Mindenesetre ezeknek a gyümölcsfáknak a termése legrosszabb években is kiválóbb volt a kerti fák termésénél. Az erre vonatkozó érdekes megfigyelések folyamatban vannak. AUTÓBUSZ MENETREND. Érvényes 1943. november 1-től. Zalaegerszeg—Keszthely 1445 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1000 15*17 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9 28 15*20 í. Bak Hangya szövetkezet é. 9 2§ 15*45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8*42 17 35 é. Keszthely Hungária szálló i. 7*10 17*45 é. Keszthely pályaudvar i. — • . —°— 17*25 í. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 1705 17*57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 16*33 8*15 i. Bak Hangya szövetkezet é. 16*31 8 52 é. Zalaszentmihály—Pacsa pu. i. 15*47 10*30 é. Keszthely Hungária szálló i. 14*15 10*40 é. Keszthely pu. i. 1400 Bak—Nova 8'30 i. Bak pályaudvar é. 13*15 9*30 i. Bak Hangya- szövetkezet é. 13*10 10*10 é. Nova i. 12*30 15*25 t. Bak pályaudvar é. 6*55 15*30 i. Bak Hangya szövetkezet i. 650 19-10 é. Nova í. 6*10 Zalaegerszeg—Bánokszcntgyörgy 17*25 i. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 1000 1805 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7*00 18*19 é. Söjtör Búza vendéglő i. 6 42 19*10 é. Bánokszentgyörgy i. 5*50 14*30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 15*15 14*55 é. Söjtör postahivatal i. 1500 Az autó buszköz I eked és vasár- és ünnepnap minden viszonylatban szünetel. i
