Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-20 / 263. szám

L ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. november 20» v Szerkesztői üzenet —jO— S. J. Borban az igazsáp; című beküldött kéziratára, sajnos, nem kerülhet sor, mert haj sonló tartalmút nem régen közöltünk. Kérj jiik, hogy kéziratait szíveskedjék ezentúl rit­kított sorközzel gépelni, mert így lehetetlen a íklézíraton módosításokat eszközölni. Az egész átírására pedig nincsen időnk. Kéziratait szí" Vesen fogadjuk és, amennyiben megfelelnek, közöljük is azokat, az esetleges kisebb módoj sításokat azonban fenntartjuk magunknak, üd­vözlöm. cFilmSzinfíáM —o— ALIDA VALI I Fellép szombattól hétfőig a »Fények a* éjtsZakában« című filmben az Edisonban. November legszebb filmjének főszereplő" j 'éről, az olasz filmgyártás üdvöskéjéről kü- ön tanulmányt lehetne írni. * » • Ahogy megjelenik a filmen, máris betölti ez egész nézőteret. A szépséges finomság moz­dulataiban csupa zene, kitűnő és érzelmeinek egyszerű, de annál érdekesebb kifejezése az, ©mi őt annyira népszerűvé teszi. Milyen szép, ft mik or nyílt szemév el érzékelteti velünk az őszinte szerelmet, amikor bánkódik, amikor lemond, és hogy ragyog a végén, amikor sze­relme viszonzásra talál. • • * Uj filmjének külön értéke, hogy partnere ftz olasz filmgyártás legjobb színésze Foscó Giachetti ez Alcazar, Bengázi stb. hőse. Az Edison mozi műsora: Szombaton háromnegyed 4, fél 6, fél 8, vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél 8i hétfőn háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor: FÉNYEK AZ ÉJTSZAKÁBÁN Alida Valii felejthetetlen filmje. 1 Kedden háromnegyed 4, fél 6, fél szerdán fél 6 és lel 8 órakor: DALOL AZ ÉJTSZAKA. Vidám és ötletes francia vígjáték. Csütörtökön háromnegyed 4, fél 6 és fél 8, pénteken fél 6 és fél 8 órakor: HÉTSZIL VAF A .1 . ; : Szilassy László, Turay Ida, Mály, Csortos, BiU.csk, Kiss Mannyi. 27.-én, szombaton premier! * v 28-AS. Uj magyar film. Uray Tivadar, Mészáros &gi, Mály, íiajmássy, Pethes. Gazdákat érdekli... A zalaegerszegi gazdák és a téli mezőgazdasági iskola. A zalaegerszegi gazdák gazdaköre majd­nem egy évtizeddel ezelőtt kérte a téli gaz­dasági iskolának létesítését s hogy most ez megvalósult, városunkban társadalmi különb­ség nélkül osztatlan örömet keltett. Az iskola első évének ünnepélyes kere­tek közti megnyitásán, úgyszintén pár 'nap múlva a városi képviselőtestületben olyan ki­jelentés hangzott el, amelyből az iskola iránt a helyi gazdák nemtörődömsége, hanyagsága, a tanulással járó haladástól való idegenkedése vehető ki. E lap hasábjain jelent meg mindkét ki­jelentés: az iskola megnyitóján hangzott el az, hogy bár a városi lakosságnak mintegy 50 százaléka gazdálkodó, az iskola növendékei közt egyetlen városi gazdaifjú sincs, amelyet a város képviselőtestületében az egyik v áros­atya szintén nehezményezett, — szerinte a gaz­dák nem értik meg az idők hívó szavát. Minthogy a nyilv ánosság előtt elhangzott fentírt kijelentések alkalmasak a helyi gaz­dák értelmiségének téves1 megítélésére, kény­telen vagyok — kötelességszerűen is — az erre vonatkozó való helyzetet ugyancsak e lap hasábjain feltárni. Elsősorban is rihgy tévedés volt a város lakóinak 50 százalékos gazda-beállítása. Sajnos, ez csak ezelőtt egy évszázaddal lehetett, ma azonban, feltéve, ha az i—2 hol­das szőlőmunkásokat, napszámosokat is gaz­dáknak számítjuk, lehetne ez talán 10 szá­zalék. Hogy az iskola tanulói között nincs eger- szegi gazdaifjú, oka az, hogy ilyen korosz­tályú gazdaifjú a városban nincsen. A helyi gazdák gyermekei részben közép­iskolába járnak, részben az iparban és ki­sebb mértékben a kereskedelemben kívánják hasznossá tenni életüket. Két évvel ezelőtt 2 gazdaifjú a nagykanizsai téli gazdasági isko­lába akart menni, de internálasa nem lévén, nem mehetett el. Ezek közül időközben az egyik a lábát törte, a másiknak két bátyja katonai szolgálatra vonult be s így otthonma­radása vált szükségessé. Végül a katonának bevonult gazdaifjak létszáma is .számottevő. £ÜÍ is kerül ki, amely szintén azt bizonyítja» h°gy gazdáink törekvők, mindig előbbre, ma­gasabbra törő természetnek. Ezt egyébként a kifogásoló városatya példája is mutatja. r Szomorú tényként állapítom meg azt, hogy gazdáink termőterületei a városépítés fejlő­désével fokozatosan csökken. Ámde az eladó parcellák 99 százalékát, mivel a gazdák nem tudják megfizetni a k on junk túrás ár álcát, — nem gazdák vásárolják meg. A zsidótörvény alapján parcellázott birtokok között elvétve sem akad helyi gazda. Pedig a bármilyen címen való pareel- j hízásnál mégis csak kellene a gazdákra is gon­dolni, azokra a gazdákra, akiknél még nincs i egylvíe, a házasság szentség és e téren nem má- j sok részére tartják kötelezőnek a házassági | hazalias kötelességet, hanem ők maguk a csa- | ládi szentélyen belül — őseikhez méltóan —- j áldozatra kész élettel valósítanak meg. N árosunknak rendezett tanácsú város volta ! előtt volt itt külön tehén- és bivalycsorda, sertéskoncla, külön bikalegelő. Ezekből egye­dül tehén (marha) csorda maradt meg, a töb- ! bit már a múlt emlékei közé soroztuk. Szomorú tényként kell megállapítanom» j hogy amikor az egyik városi közgyűlésen a sertéskonda eltörlése ellen az egyik gazda ér­velt, mint a gazdálkodás, \a zsírellátás egyik elengedhetetlen ágához tartozó sertésnevelés szükségességére hivatkozással, az egyik, a vá­ros életében tekintélyes, nagy szerepű város­atyja a gazdáknak a város elhagyását javasolta. Ezek után kérdezem, hogy a helyi gaz­dákat nem a körülmények kényszerítik-e arra, hogy (gyermekeiket más, a gazdálkodásnál ren­dezett viszonyok között biztos megélhetést ■ nyújtó pályára nevelik? Minden szülőnek az ; á törekvése, hogy gyermekeit a tanulással jobb megélhetési helyzetbe helyezze. Ennyit az egerszegi gazdákról elhangzot­takra, amellyfel célom volt a helyi gazdák- szemüvegén keresztül bemutatni gazda tár­saimat. Remélem, bog}7 aki ezt elolvassa, meg­érti álláspontunkat s a hibát és erkölcsi fo­gyatékosságot ott keresi ezután, ahol ezek va­lóban meg is vannak. . Kováts Ferenc í gazdaköri elnök. *AßAßAfiAßAßAfiAfiAt***V*#AA*******¥* — A gypri tábla felmentette az alsó- lendvai esernyőgyárost. Annak idején meg­írtuk, hogy az alsólendvai járásbíróság áruéi- vonás miatt Polkák Emilt, az ottani Hun­gária esernyőgyár igazgatóját 5000 pengő pénz- büntetésre ítélte. A győri tábla most végső fokon megállapítja, hogy az elmúlt évben bc- j következett üzemszüneteltetés az igazgató ha­táskörébe tartozó olyan jogos ténykedés volt, | amiért a bíróság őt felelősségre nem von- | hatja. ********************************************************************* i Szókimondó, független, friss és szines, katolikus újság Hogy a gardák a tanulás v ágyától nagyon távol vannak, — erre legyen elég annyi, hogy (alig van a városban olyan gazda (a korosabb gazdákon kívül), aki valamilyen gazdasági is­kolát, vagy tanfolyamot nem végzett, sőt van köztük külföldi tanulmányaltat tett is. Olyan pedig egy sincs, aki a gazdakör, kamara, Zöld­mező és gazdasági egyesület által rendezett tanulmányúton részt ne vett volna. Gazdakö­rünkön belül pedig a gazdasági haladást szol­gáló újabb kísérleti eredményekről és ennek a gyakorlatba való átültetéséről tájékozást sze­reznek. Az iparban és kereskedelemben való után­pótlás, amint ez köztudomású, a gazdák kö-

Next

/
Thumbnails
Contents