Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-20 / 263. szám
L ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. november 20» v Szerkesztői üzenet —jO— S. J. Borban az igazsáp; című beküldött kéziratára, sajnos, nem kerülhet sor, mert haj sonló tartalmút nem régen közöltünk. Kérj jiik, hogy kéziratait szíveskedjék ezentúl ritkított sorközzel gépelni, mert így lehetetlen a íklézíraton módosításokat eszközölni. Az egész átírására pedig nincsen időnk. Kéziratait szí" Vesen fogadjuk és, amennyiben megfelelnek, közöljük is azokat, az esetleges kisebb módoj sításokat azonban fenntartjuk magunknak, üdvözlöm. cFilmSzinfíáM —o— ALIDA VALI I Fellép szombattól hétfőig a »Fények a* éjtsZakában« című filmben az Edisonban. November legszebb filmjének főszereplő" j 'éről, az olasz filmgyártás üdvöskéjéről kü- ön tanulmányt lehetne írni. * » • Ahogy megjelenik a filmen, máris betölti ez egész nézőteret. A szépséges finomság mozdulataiban csupa zene, kitűnő és érzelmeinek egyszerű, de annál érdekesebb kifejezése az, ©mi őt annyira népszerűvé teszi. Milyen szép, ft mik or nyílt szemév el érzékelteti velünk az őszinte szerelmet, amikor bánkódik, amikor lemond, és hogy ragyog a végén, amikor szerelme viszonzásra talál. • • * Uj filmjének külön értéke, hogy partnere ftz olasz filmgyártás legjobb színésze Foscó Giachetti ez Alcazar, Bengázi stb. hőse. Az Edison mozi műsora: Szombaton háromnegyed 4, fél 6, fél 8, vasárnap 2, háromnegyed 4, fél 6, fél 8i hétfőn háromnegyed 4, fél 6 és fél 8 órakor: FÉNYEK AZ ÉJTSZAKÁBÁN Alida Valii felejthetetlen filmje. 1 Kedden háromnegyed 4, fél 6, fél szerdán fél 6 és lel 8 órakor: DALOL AZ ÉJTSZAKA. Vidám és ötletes francia vígjáték. Csütörtökön háromnegyed 4, fél 6 és fél 8, pénteken fél 6 és fél 8 órakor: HÉTSZIL VAF A .1 . ; : Szilassy László, Turay Ida, Mály, Csortos, BiU.csk, Kiss Mannyi. 27.-én, szombaton premier! * v 28-AS. Uj magyar film. Uray Tivadar, Mészáros &gi, Mály, íiajmássy, Pethes. Gazdákat érdekli... A zalaegerszegi gazdák és a téli mezőgazdasági iskola. A zalaegerszegi gazdák gazdaköre majdnem egy évtizeddel ezelőtt kérte a téli gazdasági iskolának létesítését s hogy most ez megvalósult, városunkban társadalmi különbség nélkül osztatlan örömet keltett. Az iskola első évének ünnepélyes keretek közti megnyitásán, úgyszintén pár 'nap múlva a városi képviselőtestületben olyan kijelentés hangzott el, amelyből az iskola iránt a helyi gazdák nemtörődömsége, hanyagsága, a tanulással járó haladástól való idegenkedése vehető ki. E lap hasábjain jelent meg mindkét kijelentés: az iskola megnyitóján hangzott el az, hogy bár a városi lakosságnak mintegy 50 százaléka gazdálkodó, az iskola növendékei közt egyetlen városi gazdaifjú sincs, amelyet a város képviselőtestületében az egyik v árosatya szintén nehezményezett, — szerinte a gazdák nem értik meg az idők hívó szavát. Minthogy a nyilv ánosság előtt elhangzott fentírt kijelentések alkalmasak a helyi gazdák értelmiségének téves1 megítélésére, kénytelen vagyok — kötelességszerűen is — az erre vonatkozó való helyzetet ugyancsak e lap hasábjain feltárni. Elsősorban is rihgy tévedés volt a város lakóinak 50 százalékos gazda-beállítása. Sajnos, ez csak ezelőtt egy évszázaddal lehetett, ma azonban, feltéve, ha az i—2 holdas szőlőmunkásokat, napszámosokat is gazdáknak számítjuk, lehetne ez talán 10 százalék. Hogy az iskola tanulói között nincs eger- szegi gazdaifjú, oka az, hogy ilyen korosztályú gazdaifjú a városban nincsen. A helyi gazdák gyermekei részben középiskolába járnak, részben az iparban és kisebb mértékben a kereskedelemben kívánják hasznossá tenni életüket. Két évvel ezelőtt 2 gazdaifjú a nagykanizsai téli gazdasági iskolába akart menni, de internálasa nem lévén, nem mehetett el. Ezek közül időközben az egyik a lábát törte, a másiknak két bátyja katonai szolgálatra vonult be s így otthonmaradása vált szükségessé. Végül a katonának bevonult gazdaifjak létszáma is .számottevő. £ÜÍ is kerül ki, amely szintén azt bizonyítja» h°gy gazdáink törekvők, mindig előbbre, magasabbra törő természetnek. Ezt egyébként a kifogásoló városatya példája is mutatja. r Szomorú tényként állapítom meg azt, hogy gazdáink termőterületei a városépítés fejlődésével fokozatosan csökken. Ámde az eladó parcellák 99 százalékát, mivel a gazdák nem tudják megfizetni a k on junk túrás ár álcát, — nem gazdák vásárolják meg. A zsidótörvény alapján parcellázott birtokok között elvétve sem akad helyi gazda. Pedig a bármilyen címen való pareel- j hízásnál mégis csak kellene a gazdákra is gondolni, azokra a gazdákra, akiknél még nincs i egylvíe, a házasság szentség és e téren nem má- j sok részére tartják kötelezőnek a házassági | hazalias kötelességet, hanem ők maguk a csa- | ládi szentélyen belül — őseikhez méltóan —- j áldozatra kész élettel valósítanak meg. N árosunknak rendezett tanácsú város volta ! előtt volt itt külön tehén- és bivalycsorda, sertéskoncla, külön bikalegelő. Ezekből egyedül tehén (marha) csorda maradt meg, a töb- ! bit már a múlt emlékei közé soroztuk. Szomorú tényként kell megállapítanom» j hogy amikor az egyik városi közgyűlésen a sertéskonda eltörlése ellen az egyik gazda érvelt, mint a gazdálkodás, \a zsírellátás egyik elengedhetetlen ágához tartozó sertésnevelés szükségességére hivatkozással, az egyik, a város életében tekintélyes, nagy szerepű városatyja a gazdáknak a város elhagyását javasolta. Ezek után kérdezem, hogy a helyi gazdákat nem a körülmények kényszerítik-e arra, hogy (gyermekeiket más, a gazdálkodásnál rendezett viszonyok között biztos megélhetést ■ nyújtó pályára nevelik? Minden szülőnek az ; á törekvése, hogy gyermekeit a tanulással jobb megélhetési helyzetbe helyezze. Ennyit az egerszegi gazdákról elhangzottakra, amellyfel célom volt a helyi gazdák- szemüvegén keresztül bemutatni gazda társaimat. Remélem, bog}7 aki ezt elolvassa, megérti álláspontunkat s a hibát és erkölcsi fogyatékosságot ott keresi ezután, ahol ezek valóban meg is vannak. . Kováts Ferenc í gazdaköri elnök. *AßAßAfiAßAßAfiAfiAt***V*#AA*******¥* — A gypri tábla felmentette az alsó- lendvai esernyőgyárost. Annak idején megírtuk, hogy az alsólendvai járásbíróság áruéi- vonás miatt Polkák Emilt, az ottani Hungária esernyőgyár igazgatóját 5000 pengő pénz- büntetésre ítélte. A győri tábla most végső fokon megállapítja, hogy az elmúlt évben bc- j következett üzemszüneteltetés az igazgató hatáskörébe tartozó olyan jogos ténykedés volt, | amiért a bíróság őt felelősségre nem von- | hatja. ********************************************************************* i Szókimondó, független, friss és szines, katolikus újság Hogy a gardák a tanulás v ágyától nagyon távol vannak, — erre legyen elég annyi, hogy (alig van a városban olyan gazda (a korosabb gazdákon kívül), aki valamilyen gazdasági iskolát, vagy tanfolyamot nem végzett, sőt van köztük külföldi tanulmányaltat tett is. Olyan pedig egy sincs, aki a gazdakör, kamara, Zöldmező és gazdasági egyesület által rendezett tanulmányúton részt ne vett volna. Gazdakörünkön belül pedig a gazdasági haladást szolgáló újabb kísérleti eredményekről és ennek a gyakorlatba való átültetéséről tájékozást szereznek. Az iparban és kereskedelemben való utánpótlás, amint ez köztudomású, a gazdák kö-
