Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-18 / 261. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. 3H)\ ember 18. dúltak segítségért Angliához, amelyben kérik, hegy a bebörtönzött vezetőit engedjék sza- j badon és mozdítsák el a francia vezetőket, hogy visszatérhessen a normális élet. Berlin. Hitler Ciril hercegnek születés­napja alkalmával táviratban szerencseiviNana- tait tolmácsolta. Stockholm. V svéd lapok szerint Ang­liában a balkáni harcokhoz támaszpontul akar­ták felhasználni Lerósz szigetét. Egész Ang­liában egyébként nagy az elégedetlenség. Kct- ségtelenüi politikai bonyodalmat is fog maga Után vonni és hadügyminiszterének előrelát­hatóan sok kellemetlen kérdésre kell majd vá­laszolnia az alsóházban. Zágráb. Egyes montenegrói vidékeken a lakosság rendkívül sokat szenvedett a parti­zánok garázdálkodása következtében. Sok he­lyien egész helységek tűntek el a föld színé­ről és a lakosság földönfutóvá lelt. Közzétették az ONCs4 munkájának számadatait Budapest, november 18­Somogyi Ferenc, az országos szociális fel­ügyelő most tette közzé az 1940— 1942. évről szóló jelentését, amely a többi között felöleli a sokgyermekes családok sta­tisztikai adatait is. Ennek összeállításakor a sokgyermekes családok intézményesen történő támogatása céljából volt szükség. A statisztika (Budapest kivételével) a kö­vetkező képet adja: A 4 és annál többgyermekes, a szülőkkel közös háztartásban élő családok száma Ma­gyarországon (Budapest nélkül) 402.000 volt, inig az e családokban iélő összes gyermekek száma 1,966.000-re rúgott. A sokgyermekes családok, túlnyomó többsége falun élt, össze­sen 340.000 család, (85.0 százalék) és 1.663.000 gyermek, míg 36.000 család (9.0 százalék) és 177.000 gyermek a megye ivarosokban, 26.000 (6.0 százalék) és 128.000 gyermek pedig a thj. városokban élt. Az. egyes foglalkozási csoportok közül a sokgyermekes családok száma a legnagyobb volt a mezőgazdasági munkások és napszá­mosok között-: 86.000 (21.5 százalék), ezután következett az 1—5 kát. holdas törpebirtoko­sok és bérlők csoportja 69.000 (15.0 százalék), majd az 5—10 kát. holdas birtokosok és bér­lők 42.000 (10.5 százalék), a gazdasági cse­lédek 38.000 (9.5 százalék), az ipar-forgalom körében dolgozó önállók és tisztviselők, tehát tulajdonképpen a kisiparosság 35.000 (8.8 szá­zalék), a 10—12 kát. holdas kisbirtokosok 26.000 (6.3 százalék), az 1 kát. hóidon aluli birtokosok 21.000 (5.3 százalék) családdal. A sokgyermekes családoknak tehát közel három­negyede, 294.000 család (72.5 százalék) az. ag­rárnépesség köréből került ki. A mezőgazda­sági népességen belül a proletár-jellegű ka­tegóriák 145.000, a birtokkal rendelkező cso­port pedig 149.000 sokgyermekes családot számlált. A többi csoportból kiemelkedő az önálló iparosok és tisztviselők csoportja 35.000 csa­láddal, valamint a kisipari segédszemélyzet 11 ezer családdal. Tehát a túlnyomóan kisipa­rosokból, valamint az alkalmazottaikból áiló kél csoport 46.000 családot tud kimutatni, a gyáripar segédszemélyzetének 13.000 család­jával szemben. A vármegyék között a családok számá­nak sorrendjében Pest, Szabolcs, Szalmái*, Zala, Bihar és Borsod vármegyék állnak az vjejlső helyen. A sokgyermekes családokkal kapcsolatban felvett adatok gyakorlati szervezési célokat szolgálnak. A felvett egyéni lapokat ugyanis a felügyelőség a helyi szerveknek szétküldi, úgy, hogy a szociális szükségletet községekig, ezen­felül, családokig menően meg lehet majd ál­lapítani. A községekig menő adutokat az egyes vármegyék és városok már a múltban meg­kapták, ez egyéni családi kartoték lapok szét­küldése pedig a közeljövőben történik meg. Vitéz Makray Lajos képviselő nagy beszéde a keresztény eszméről Budapest, november 17. A magyar parlamenti élet tegnapi ieg- jelentősebb beszéde vitéz Makrav Lajos ke­resztény néppárti képviselő felszólalása, ame­lyet a kultusztárca költségvetésének benyújtása alkalmával mondott el. — Mikor a Néppárt először hirdette a keresztény és nemzeti gondolatot mon­dotta többek között— idegen szellem ural­kodott a magyar közéletben és valósággal út­törő munkát kellett végeznie ezen a téren. Ma már más a helyzet. Ma már a keresztény és nemzeti gondolat hivatalos kormány'prog­ramra lett, de ezenkívül a különböző mozgal­mak egész sora tette magáévá ezeket a gondo­latokat és masíroz azoknak izászlaja alatt. —- A keresztény gondolat pedig olyan lo­gikus . és magábazárt eszmerendszer, amiből semmit sem lehet lealkudni és semmit sem lehet hozzátenni. A keresztény gondolat ma­gán viseli az igazság jegyét, sem hozzátenni, sem elvenni belőle nem lehet. Abszolút érték és megváltoztathatatlan. Formája az isten aka­rata, alapja a természeti törvény és a tíz­parancsolat. Éppen ezért lényegében mozdít­hatatlan és örökéletű. Csupán gyakorlatban ínyerhet a korok szerint más és más s íné etet és gyakorlati kivitelében gazdagodhat újabb és újabb momentumokkal. Nekünk .ezeréves feladatunk ennek a keresztény gondolatnak a megőrzése és feladatunk különösen ma, ami­kor lényegében ezért folyik a harc. V keicsz- tény gondolat világnézet és' egyetlen lehet­séges felelet az emberiség életében felmerülő összes lényeges kérdésre. A keresztén'} gon­dolat egyben szociális gondolatot is képvi­sel, viszont nem programúi, hanem fundamen­tum, amin az igazi szociális munka egyedül épülhet fel. Alapvető tétele az emberi sze­mélyiség nagy értékeinek vállalása és ezek­nek a nagy értékeknek védelmében szállt és száll mindenkor síkra. — A Néppárt másik nagy vezető elve a nemzeti gondolat, amely nem egyéb, mint a nemzeti eszmének és a nemzet sajátos kul­túrájának hű szolgálata. Leszállás a magyar lélek nagy mélységeibe. Nem jelent ez el­zárkózást az idegen hatásokkal szemben, mert hisz ezek termékenyítőén hatnak a magyar géniuszra. De kötelesség és parancs abban az irányban, hogy nemzeti sajátosságainkat mindenkor megőrizzük. Minden nevelésnek legmagyarabb célja és iránya kell. hogy le­gyen. a magyarságtudatnak ápolása és a ma­gyar érzésnek megerősítése. A magyarság- tudat helyes értelmezéséből következik, hogy a magyar nemzet nem biológiai fogalom, ha­nem eszmei és mindenkor döntő szerepet játszik itt a léiek. A lélek és az akarat azt elhatározása annak, hogy össze akarunk ol­vadni ennek a nemzetnek géniuszával. A nemzetek alakulásában a legdöntőbb tényező mindig a lélek, az eszme. Nagy, hatalmas népek megengedhetik maguknak azt a fény­űzést, hogy biológiai szempontok szerint né­zik a nemzet fogalmát, de nálunk a biológiai alapokra helyezkedés a birodalmi gondolat feladásával jelentene egyet. Ezután rátért a költségvetés tárgyalására. Nagyszabású ünnepségeket rendeztek Zrínyi Miklós halála évfordulóján Csáktornyán — A Zalaniegyei l jság munkatársa jelenti — Csáktornya, november 18. Ma ismét zászlódíszbe, ünnepi köntösbe öltözött Csáktornya város, mint annyiszor már a visszatérés ideje éta. Ma ünnepli ugyanis a \ itézi Bend Zrínyi Csoportjának központi ve­zetősége Zrínyi Miklós költő halálának 279. évfordulóját, amelybe bevonják az egész Muraköz lakosságát. Az ünnepségek egyébként a mai napon a következő műsorral folynak le: Reggel kilenc órakor ünnepélyes szentmise. Háromnegyed tíz­kor a Zrínyi-szobor előtt a honvédzenekar térzenét ad, amelyen szavalatok is lesznek, ma jd v itéz Oszlányi Koméi vezérőrnagy a Vitézi Bend, dr. Brand Sándor alispán pedig a vármegye részéről mond magyar nyelvű be­szédet. Muraközi nyelven vitéz Pánczél Ferenc drávaszentmihályi bíró beszél. Utána megko­szorúzzák az emlékművet, amelynek során ko­szorút helyeznek el az összes megjelent társa­dalmi egyesületek és iskolák. Innen vonul ki az ünneplő közönség Szent- ilonára, a Zrínyiek sírhelyéhez, ahol vitéz Ro- bogány Ede ezredes magyarul, a szentilonai községbíré pedig muraközi nyelven mond be­szédet. Délután egy órakor közebéd van a Zrínyi Szállóban. Négy órakor a városháza (nagytermében tanácskozásra jönnek össze a Zrínyi Csoport tagjai és munkatársai. Háromnegyed ötkor dL Dezső Gábor egye­temi tanár »Ä Zrínyiek a magyar állameszme képviselői és védelmezői« címen tart előadást, amelyet a Levente Otthonban hallgatnak meg. A rádióbeszéd elhangzása után a honvédzene­kar nyitánya következik, majd Visonczai Ilona Weher József né zongorakísérete mellett éne­kel. Zrínyiről szóló verseket ad elő Kosta An­dor. Tóvízi Irén operaénekesnő hősi áriákat énekel zongorák íséretteI. Utána a vegyeskar énekel. Végül Hiszekegy. A hivatalos kiküldöttek: vitéz Rózsás Jó­zsef ezredes, a Zrínyi Csoport központi veze­tője, vitéz ltobogány Ede ezredes, az Orszá­gos Vitézi Szék képviseletében, vitéz Föld- házy Pál ezredes, Kodár Elemér ezredes, Kalkó Gytula ezredes, a vezérkari főnök képviseleté­ben, v itéz Székely Jenő nyug. ezredes, a Vár­megyei Szék, dr. Brand Sándor alispán a vár­megye, dr. Terbócz Miklós .miniszteri osztály­főnök, dr. Traeger Ernő miniszteri osztály­főnök, dr. Nemes Árpád miniszteri osztály- tanácsos, Kulcsár Lajos zászlós és 11 er boly László karp. őrmester a vezérkari sajtó osz­tályának képviseletében, a honvéd haditudósító osztálytól Kemenes Hermán hadnagy és Ri- nóezy József fotóriporterek. \ itéz Darv assy István festőművész, vitéz Mikesy Almos Má- vag f elügy elő, Hajós Elemér igazgató, A góc« Géza szerkesztő, Ander Tibor szerkesztő és Zimonyi Erzsébet a \ itézi Rend központi ve­zetősége nevében. A fényes •ünnepség részleteit holnap kö­zöljük. Mindenféle vadbőrt: •sarvast, özet, macskát, |! pézsmát, borzot, nyári j; rókát, nfüiflt a legmagasabb napi áron megveszek. ! ; RADII DEZSŐ tímár üalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. i

Next

/
Thumbnails
Contents