Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-13 / 257. szám
1943. november 13. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. tenger felekén. Mérhetetlen mulasztása volt a múltnak, hogy a közvélemény évtizedeken át semmit sem látott a magyar faluban. Vagy egyformán szürkének látott mindent, 'mint a születeti ■ színvak. A gazdaképző iskola megtanít bennünket arra is, hogy fejlesszük ki népi értékeinket. Így ébredne légre öntudatra a falu magyarsága a felújított népdalok és népi táncok szellemében, amit újra :visszahordunk a magyar múltból, hogy még magyarabbul élhessük a magyar jövendőt. ; Zalaegerszeg, november 13. Az egyik kaposvári laptársunk azt írja, hogy a Zala folyó hordaléka nem akad meg a Kis Balatonban, hanem akadálytalanul belejut a nagyba és a nyugati partvidéket teljesen eliszaposítja. Az érdekes megállapítással kapcsolatosan dr. Cholnoky professzor az egyik fővárosi lapban a következő nyilatkozatot tette: — Nem a Balaton egész nyugati részének eliszaposodásáról van szó — mondotta kérdésünkre Cholnoky .Jenő dr. egyetemi tanár, hanem csak arról, hogy a keszthelyi öblöt fenyegeti a teljes eliszaposodás veszélye. Az öböl máris annyira eliszaposodott, hogy a gőzhajó emiatt nem tud kikötni. A Természetvédelmi Tanács ebben az ügyben már előterjesztéssel Zalaegerszeg, november 12. Többször hírt adtunk mái* róla röviden, hogy lapunk munkatársai elhatározták, hogy irodalmi és művészeti kört,hoznak létre, hogy* ja zalai származású és jelenleg Zalában dolgozó művészeket, írókat, előadókat tömörítsék. Ekkor úgy határoztak, hogy az irodalmi és művészeti kör egyelőre a Göcseji Egyesület keretén belül működik, amíg az önálló alapszabály el nem készül. Az elmúlt napokban a szervezőbizottság elkészítette a körleveleket, amelyek a közeli »lapokban szétmennek. Ugyanakkor a város és a vármegye társadalmi előkelőségeit is pártolótagokul kérik fel. hogy minél komolyabb alapokon indulhasson meg a munka. Mivel hamarosan sor kerül az alakuló közgyűlés összehívására, nem érdektelen röviden ismertetni a kör célkitűzéseit. A körlevél szerint elsősorban is tömöríteni kívánnak mindenkit, aki Zalából származik, vagy Zalában működik és valamelyik művészed ághoz köze van. A megalakulás után a vármegye területén minden esztendőben legalább két estélyt rendeznek, amelyekre országos mű- i ("székét hívnak meg, vagy egész műsort más, hasonló irodalmi és művészeti körrel cserealapon rendezik meg. A tömörült képzőművészek műveiből válogatott kiállítási anyagot állítanak össze, hogy ezzel a vármegye cs a megyeszékhely közönsége számára lehetővé te- gyfék az értékes mii vek beszerzését. A váSifelszerelest-Roälitj a zalaegerszegi L e v e n t e-Cserkészboltban vásároljon. Telefon 26S. Ajándékkönyvek — JÁTÉKÁRUK és az összes SPORTCIKKEK NAGY VÁLASZTÉKBAN. Végigpillantunk és megtanuljuk a magyar parasztság ezeréves történetéit. Az egyszerű, szolgabölcsőtől napjainkig, amikor a magyar- öntudatra ébredő falu gyermekei átlépik a mát a tudás Szöuljával, férfias 'elszántsággal és ke- mény akarattal és azzal a szándékkal, az iskola küszöbét, hogy apáik becsületével és határozott munkakedvvel induljanak el azon az úton, melyen járva, "döntően beleszólhatnak a verejtéktől gőzölgő munkájuk után: a nemzeti fennmaradásunk élet-halál harcába. fordult a földművelésügyi minisztériumhoz és kérte, hogy a Kis-Balatonon keresztül rendelje el a Zala töltéseinek lebontását, mert így a folyó már itt szétáraszthatja és lerakhatja iszapját, nem pedig a keszthelyi öbölben. A földművé lés ügyi minisztérium vízrajzi osztálya azon a véleményen volt, hogy az eliszaposodást a Balatontól északra fekvő hegyekről lefolyó vizek okozzák. A minisztérium ezután véleményadás céljából a Földtani Intézethez fordult, amely a Természetvédelmi Tanácsnak adott igazat, és megállapította, hogy csakúgyym a Zala tölti fel a keszthelyi öblöt. A* lényfeg tehát az, hogy a Zala említett töltéseit mielőbb lebontsák, mert így két-három- száz évre is meg lehet akadályozni a keszthelyi eliszaposodását. lógatott kiállítást más városokban is bemutatják, esetleg a fővárosban is. Ugyancsak a kör tagjai nívós műsorral más .városokba is át- rándulnak, hogy az idegen vármegyékkel is megismertessék az ősi Zala értékéit. Á szervezőbizottság hangsúlyozni kívánja, hogy! a kör tagjai sorába, politikai nézetre való tekintettel, minden arra érdemes zalait felvesznek. Sajnálatos ugyanis, hogy az ország legkülönbözőbb részeiből hallunk hírt értékes zalaiakról, akikről itthon vajmi keveset, vagy éppen semmit sem tudnak. Az ősi magyar vármegye hagyományai ellen vétenénk, ha nem őriznénk meg az értékeket és nem igyekeznénk azokat úgy tömöríteni, hogy abból a zalai szellemi élet is nyverhessen. * Éppen ezekre a szempontokra való tekintettel felhívjuk mind- jazokat, akik a közeli napokban körlevelet kapnak a kör szervezőbizottságától, hogy szív- vel-lélekkel álljanak a szervezőbizottság mellé. Hiszen köztudomású, hogy az ország csaknem minden valamire való városában van hasonló elhivatottságú kör, csak éppen Zalaegerszegen, nincs, ami nagyon meg is nehezíti a megfelelő nívón mozgó estélyek és előadások rendezését. Egyúttal szeretettel kéri a szervezőbizottság a pártoló tagságra felkérteket is, bogyj támogassák a lelkes fiatalok munkáját, mert abból csakis a vármegyének nő ki a dicsősége és arra van hivatva, hogy egyesítse mindazokat, akik szellemi értéket jelentenek a varmegyének. Ennyivel pedig mindannyian tartozunk is a \ ármegyének. Nem himlők, hogy az ország egyik legnagyobb vármegyéje lenne szellemileg a legszegényebb, hogy a vármegyét képviselő szellemi erőket sem tudná egyesíteni. Mi a magunk részéről is felhívjuk olvasóink figyjelmét a szervezkedésre, amelynek nem az a célja,’ hogy egyesülettel több legyen a megyei székhelyén, hanem az, hogy azt reprezentálni is tudja és gondoskodjon a vármegye cs a város szellemi életének fejlesztéséről. Ctllltl [ililllo megérkezett Kiss János bőrkereskedésébe (Megyeházzal szemben !) Jegy nélkül kapható! Gödé-égető Újra rendezgetem az irattárt. Amint keresgélek, kezembe akad egy \füzet: Késznek község története. Az elődöm állította össze nagy gonddal. Kézzel írott füzet. Megörökíti n hősi halottakat, tűzeseteket, dögvészt, jégv érést és egyéb elemi csap fisokat is. Élvezettel és kíváncsian forgattam. Egyik fordításnál kis papírlap esett ki. Fölvettem, megnéztem. Középen fönt a cím, hullámos vonallal aláhúzva: Helységek gúnynevei- Na, ez érdekes valami. Mindjárt az első: »Menyecskeszerető Résznek.« Ez hát találó. Utána: Vaskabín reperáló Gáfaor- jánháza. Ez humoros. Aztán: »Emberégető Nemesnép.« Ez a legérdekesebb. Rögtön utánajártam a dolognak. Egy látszik, Nemesnép, boszorkányégetessel foglalkozott. Egy embertől aztán megtudtam a gúnynév eredetét. — Még dédapáink életében lakott Nemesnépen egy Gödé nevű [ember. Maradhatatlan, összeférhetetlen, veszekedő természetű volt. Az volt a szokása, hogyha valakire nem nézhetett jó szemmel, annak a házát, vagy pajtáját valamelyik éjjel felgyújtotta. Senki se inert vele szembeszállni, inkább igyekeztek mindjobban a kegyeibe férkőzni. De még így is az történt,, hogy két évtized múlva nem volt ház, amelyik le nem égett volna. Végül is a nemesnépiek, nem mertek házat építeni, hanem sátrakban húzódtak meg. De még így is ki voltak téve Gödé bosszújának, aki most a sátrakra kezdte dobálni a szurkos szalmát. . Történt, hogy Gödé beleszeretett egyik módos gazdának a lányába. Nagy eset vo.lt |ez, miért a szívtelen, kegyetlen Gödén úrrá lettek az érzelmek. Annak rendje és módja szerint megkérette a szíve választottját. A leány kétségbeesett, az apa gondterhelten simogatta a szakállát. V égül elküldték |a kérőket azzal, begy a lány fiatal, még nem akar férjhezmenni. Még aznap éjjel leégett az apósjelölt háza. A módos gazdából nincstelen földönfutó lett. Tehetetlenségében két öklét rázta és megfogadta, hogy kamatostól fizeti vissza Gödének. Az egész falu a gazda pártjára 'Állt. Most már Gödé ijedt meg. Hogy a gyújtogatás gyanúját (elkerülje, elment a templomba, meggyónt, megáldozott. De sorsát nem kerülhette el. Amint kijött a templomból, meghökkenve látta, hogy minden teremtett lélek a templom előtt áll. Gödé sorsa meg volt pecsételv e. Páran megragadták Gödét és a nép szit- kozódása közepette kihureolták a falu melleit lévő rétre. A nemes nép ítélkezett fölötte. Gödét máglyára tették és elevenen elégették. Sok tűznek volt az okozója, tűz által halt meg. Az eseménynek azonban még nem lett vége. Az egész falut becsukták. Nem mivel meglincselték Gödét, hanem mert az ítéletet közvetlenül az áldozás után hajtották végre: vele együtt elégették Krisztus Testét is. Fél évre csukták be ,az egész falut Zalaegerszegen. Két részletben ülték le a büntetést, hogy otthon is maradjon dolgozó ember. Amikor a község egyik fele megszabadult, átadta a helyét a másik felének. Azt a helyet, ahol Gödét elégették, még ma is Göde-égetőnek hívják. KOCSIS LÁSZLÓ Mi az igazság a keszthelyi öböl eliszaposodása körül? Hamarosan megalakul a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör
